Megrázó felvételek a a lelőtt maláj gépről - Videó!

Publikálás dátuma
2015.07.17. 13:02
Megemlékezés az 1 éves évfordulón Fotó: Stefan Postles/Getty Images
Megrázó videofelvételek jelentek meg pénteken az ausztrál sajtóban arról a kelet-ukrajnai helyszínről, ahol a malajziai légitársaság MH17-es járata pontosan egy évvel korábban, 2014. július 17-én lezuhant - írja az atv.hu.

A repülőgép a Moszkva-barát szakadárok ellenőrzése alatt álló kelet-ukrajnai területen, feltehetően rakétatalálat következtében zuhant le. A szerencsétlenséget senki sem élte túl, 298-an haltak meg. Ukrajna és Oroszország kölcsönösen egymásra hárítja a felelősséget a tragédiáért.
    
A videót közzétevő ausztrál napilap, a The Daily Telegraph azt állította, hogy az a szakadárok donyecki támaszpontjáról került ki, és csupán ezen a héten jutott az újság birtokába. A felvételeket a szeparatisták készítették nem sokkal a katasztrófa után.

Az AFP francia hírügynökség szerint a felvételeken a repülőgép roncsainál fegyveresek láthatók katonai gyakorlóruhában, amint kinyitják az utasok csomagjait, és ami benne van, a földre szórják.

A Hszinhua kínai hírügynökség beszámolója szerint a katonák megdöbbentek azon, hogy nem egy katonai repülőgép, hanem egy polgári utasszállító füstölgő roncsait látják. A The Daily Telegraph szerint a felvételen az egyik férfi az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság (DNR) személyazonosító kártyáját viselte a nyakában.
    
A felvételen holttestmaradványokat nem látni, helyüket csak homályos foltok érzékeltették.
    
Julie Bishop ausztrál külügyminiszter pénteken úgy nyilatkozott, hogy émelyítő a látvány, amelyet a felvételeken örökítettek meg. Hangoztatta, hogy nem tudja megerősíteni a videó hitelességét, ugyanakkor aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az éppen egy évvel a történtek után jelent meg. Hozzátette: a felvétel arra utal, hogy nem baleset történt, hanem szándékos kegyetlenség.

Szerző

Clinton:"Megbízok az irániakban? Egyáltalán nem!"

Publikálás dátuma
2015.07.17. 12:22
Fotó: Darren McCollester/Getty Images
A 2016-os amerikai elnökválasztás esélyesének tartott Hillary Clinton kételyeket fogalmazott meg az Irán atomprogramjáról szóló megállapodással kapcsolatban egy csütörtöki kampányrendezvényen, ahol egyúttal középutas környezetvédelmi elképzeléseit, valamint a jövedelmek növekedését ösztönző tervét is ismertette.

"Megbízok az irániakban? Egyáltalán nem!" - jelentette ki a demokrata párti elnökjelölt-aspiráns a New Hampshire állambeli Doverben tartott beszédében, elismerve, hogy a megállapodás bírálói "tisztes érveket" hoztak fel. Ugyanakkor Clinton nem vetette el az egyezséget, ehelyett azt hangsúlyozta, hogy elnökké választása esetén rendkívül szigorú ellenőrzéseknek vetné alá az iráni atomprogramot.

Elemzők szerint Clinton - aki Barack Obama első elnöki ciklusa alatt a külügyminiszteri posztot töltötte be - egyfelől ügyel arra, hogy ne menjen szembe a Fehér Házzal a külpolitikai kérdésekben, egyúttal azonban Obamánál egy árnyalattal keményebb vonalat próbál képviselni.

A doveri rendezvényen a legnépszerűbb - bár csökkenő támogatottságú - amerikai jelöltaspiráns arról is beszélt, hogy elnökként gátat szabna a fosszilis energiahordozók kitermelésének a szövetségi állam kezében lévő területeken, de nem tiltaná be a gyakorlatot, mert ezzel komoly rövid távú gazdasági károkat okozna. Ehelyett azt ígérte, hogy a kitermelést végző vállalatok által megfizetendő illetmény növelésével bírná rá az energetikai szektort, hogy fokozatosan álljon át a megújuló források kiaknázására.

Környezetvédők és egyes demokrata párti aktivisták ennél ambiciózusabb vállalást vártak Clintontól, aki maga is elismerte, hogy könnyebb lenne szavazatokat szereznie a kitermelési tilalom ígéretével. Azt hangoztatta: a klímaváltozás valóban "egzisztenciális fenyegetést" jelent, de "ezzel együtt működtetnünk kell a gazdaságunkat, fel kell tudnunk kapcsolni a villanyt".

Clinton arról a tervéről is beszélt, miszerint adókedvezményeket adna azoknak a vállalatoknak, amelyek megosztják nyereségüket dolgozóikkal. Eszerint minden, a dolgozóknak a profitból kifizetett 5000 dollár után 750 dollárnyi adót írhatnának le a cégek. Clinton kampánya szerint a lépés nagyban hozzájárulna a középosztálybeliek jövedelmének növekedéséhez, miközben viszonylag kevés pénzébe, összesen 20 milliárd dollárjába kerülne az államnak a következő tíz évben.

A volt first lady és szenátor a kampány során - amint azt fenti nyilatkozatai is jelzik - középutas, balközép politikai-gazdasági programot képvisel, amely alapvetően a demokrata párti szavazók szívügyeire koncentrál, de a párt balszárnyának követeléseinél és ígéreteinél jóval mérsékeltebb. Ugyanakkor elemzők arra is figyelmeztettek: Clinton a középutas politikával nem biztos, hogy lázba tudja hozni a demokrata tábor azon népes részét, amely nem különösebben lelkesedik iránta, és csak más karizmatikus jelölt híján támogatja őt.

Erre utal az AP hírügynökség és a GfK közvélemény-kutató legfrissebb felmérése is, amely szerint az elmúlt három hónapban jelentősen csökkent Hillary Clinton népszerűsége a demokrata párti szavazók körében. Ennek ellenére még továbbra is toronymagasan vezet a baloldali mezőnyben: a felmérés szerint a demokrata pártiak 70 százaléka pozitívan viszonyul hozzá, és mindössze negyedüknek nem szimpatikus.

Clinton a csütörtökön közölt számokkal kapcsolatban a doveri kampányrendezvényen úgy fogalmazott: nem örül az eredmények láttán, ugyanakkor nagyon elégedett a támogatottságával.

Szerző

Clinton:"Megbízok az irániakban? Egyáltalán nem!"

Publikálás dátuma
2015.07.17. 12:22
Fotó: Darren McCollester/Getty Images
A 2016-os amerikai elnökválasztás esélyesének tartott Hillary Clinton kételyeket fogalmazott meg az Irán atomprogramjáról szóló megállapodással kapcsolatban egy csütörtöki kampányrendezvényen, ahol egyúttal középutas környezetvédelmi elképzeléseit, valamint a jövedelmek növekedését ösztönző tervét is ismertette.

"Megbízok az irániakban? Egyáltalán nem!" - jelentette ki a demokrata párti elnökjelölt-aspiráns a New Hampshire állambeli Doverben tartott beszédében, elismerve, hogy a megállapodás bírálói "tisztes érveket" hoztak fel. Ugyanakkor Clinton nem vetette el az egyezséget, ehelyett azt hangsúlyozta, hogy elnökké választása esetén rendkívül szigorú ellenőrzéseknek vetné alá az iráni atomprogramot.

Elemzők szerint Clinton - aki Barack Obama első elnöki ciklusa alatt a külügyminiszteri posztot töltötte be - egyfelől ügyel arra, hogy ne menjen szembe a Fehér Házzal a külpolitikai kérdésekben, egyúttal azonban Obamánál egy árnyalattal keményebb vonalat próbál képviselni.

A doveri rendezvényen a legnépszerűbb - bár csökkenő támogatottságú - amerikai jelöltaspiráns arról is beszélt, hogy elnökként gátat szabna a fosszilis energiahordozók kitermelésének a szövetségi állam kezében lévő területeken, de nem tiltaná be a gyakorlatot, mert ezzel komoly rövid távú gazdasági károkat okozna. Ehelyett azt ígérte, hogy a kitermelést végző vállalatok által megfizetendő illetmény növelésével bírná rá az energetikai szektort, hogy fokozatosan álljon át a megújuló források kiaknázására.

Környezetvédők és egyes demokrata párti aktivisták ennél ambiciózusabb vállalást vártak Clintontól, aki maga is elismerte, hogy könnyebb lenne szavazatokat szereznie a kitermelési tilalom ígéretével. Azt hangoztatta: a klímaváltozás valóban "egzisztenciális fenyegetést" jelent, de "ezzel együtt működtetnünk kell a gazdaságunkat, fel kell tudnunk kapcsolni a villanyt".

Clinton arról a tervéről is beszélt, miszerint adókedvezményeket adna azoknak a vállalatoknak, amelyek megosztják nyereségüket dolgozóikkal. Eszerint minden, a dolgozóknak a profitból kifizetett 5000 dollár után 750 dollárnyi adót írhatnának le a cégek. Clinton kampánya szerint a lépés nagyban hozzájárulna a középosztálybeliek jövedelmének növekedéséhez, miközben viszonylag kevés pénzébe, összesen 20 milliárd dollárjába kerülne az államnak a következő tíz évben.

A volt first lady és szenátor a kampány során - amint azt fenti nyilatkozatai is jelzik - középutas, balközép politikai-gazdasági programot képvisel, amely alapvetően a demokrata párti szavazók szívügyeire koncentrál, de a párt balszárnyának követeléseinél és ígéreteinél jóval mérsékeltebb. Ugyanakkor elemzők arra is figyelmeztettek: Clinton a középutas politikával nem biztos, hogy lázba tudja hozni a demokrata tábor azon népes részét, amely nem különösebben lelkesedik iránta, és csak más karizmatikus jelölt híján támogatja őt.

Erre utal az AP hírügynökség és a GfK közvélemény-kutató legfrissebb felmérése is, amely szerint az elmúlt három hónapban jelentősen csökkent Hillary Clinton népszerűsége a demokrata párti szavazók körében. Ennek ellenére még továbbra is toronymagasan vezet a baloldali mezőnyben: a felmérés szerint a demokrata pártiak 70 százaléka pozitívan viszonyul hozzá, és mindössze negyedüknek nem szimpatikus.

Clinton a csütörtökön közölt számokkal kapcsolatban a doveri kampányrendezvényen úgy fogalmazott: nem örül az eredmények láttán, ugyanakkor nagyon elégedett a támogatottságával.

Szerző