Előfizetés

Egyenlő erők küzdelme?

Az utóbbi években a Forma-1 sokat vesztett a ragyogásából és már közel sem számít olyan csábító látványosságnak a szurkolók számára. Elképzelések sokasága látott eddig napvilágot, hogy mivel lehetne javítani és izgalmasabbá tenni a versenyhétvégéket.

A brit nagydíjat megelőzően vált beszédtémává egy újabb koncepció, miszerint egy szombati sprintfutamot kéne rendezni az időmérő edzés után. A Forma-1-es Stratégiai Csoport víziói szerint a ráadásként beiktatott megmérettetés hasonlóképpen működne, mint az 1979-ben és 1980-ban megrendezett Procar Széria. A rövidéletű versenyszériáról elég annyit tudni, hogy minden pilóta egy 470 lóerős BMW M1-est vezethetett, így kiküszöbölve az autók közti technikai különbséget. Állandó indulói is voltak a sorozatnak, illetve F1-es pilótákkal kiegészülve vágott neki a mezőny egy-egy futamnak.

A bajnokság első évében Niki Lauda, majd 1980- ban Nelson Piquet lett a végső győztes. Christian Horner, a Red Bull versenyistálló csapatfőnöke szerint támogatni kéne a plusz futammal kapcsolatos felvetést. „A szurkolókat és a szervezőket is nagyon szórakoztatná a korábban Procar néven hívott versenyzés, ahol a legjobbak gyakorlatilag egyenautókba ülnek be, és úgy versenyeznek egymással. A mai világban nyilván vannak kereskedelmi kötelezettségek, és emiatt ezt nehéz lenne bevezetni, de érdemes lenne átgondolni a koncepciót bizonyos eseményeken”.

A brit szakember hozzátette, hogy a kérdés olyan további nehézségeket hordoz magában, minthogy melyik autógyártó biztosítaná az autókat, milyen reklám és szponzor feliratok lehetnének olvashatóak a versenyzők autóin, illetve kiknek lehetne pilótaként jogosultságuk képviselni a saját csapatukat. Egy biztos, a „Száguldó Cirkusz” mielőbbi változások elé kell, hogy nézzen.

„A szurkolók versenyzésre vágynak. Most van egy domináló csapatunk már 18 hónapja. Persze jó munkát végeztek, meg is érdemlik a helyzetüket, de másfelől azt is látni kell, hogy az eredmények ma rendkívül kiszámíthatóak, ami nem teszi vonzóbbá a sorozatot”- vélekedett a „Bikák” csapatfőnöke, utalva a jelenlegi Mercedes dominanciára. Horner ebben is veszélyt lát, ugyanis a technológia-központúság és a show közötti különbség évről-évre növekszik, miközben a szurkolók nincsenek megelégedve a látottakkal.

Történelmi nukleáris alku Iránnal

E.É.
Publikálás dátuma
2015.07.15. 07:39
Mohammad Dzsavad Zarif és John Kerry „történelmi” kézfogása – sok órát vitatkoztak FOTÓ: EUROPRESS/PHOTOTHEK
Többszöri halasztás, majdnem két éve húzódó tárgyalássorozat, éjszakába nyúló, maratoni viták után tegnap bejelentették, hogy megszületett a Hatok (az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Németország és Oroszország) történelmi megállapodása Iránnal a perzsa állam nukleáris programjának korlátozásáról. Az öt melléklettel ellátott dokumentumot egy héten belül az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztik, s várhatóan ott is megkapja a jóváhagyást. Az atomalkut a washingtoni kongresszusnak is jóvá kell hagynia, Barack Obama közölte, vétóval él, ha meg akarnák torpedózni az egyezséget.

Bécsben tegnap reggel utolsó tanácskozásukra ültek össze a Hatok és Irán képviselői, hogy formálisan is elfogadják az éjszaka folyamán véglegesített egyezséget. Hétfőn éjfélig kellett volna befejezni a munkát, éjfél után a nyugati hatalmak – az iráni képviselők nélkül - külön tanácskozáson próbálták megoldani a még nyitott kérdéseket, amelyekre azután az iráni fél is rábólintott.

A zárt ajtók mögött zajlott plenáris ülés után Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, illetve Mohammad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter egyeztetett nyilatkozatot olvasott fel, előbb angol, majd perzsa nyelven is megerősítették, új fejezet kezdődik a nemzetközi kapcsolatokban. A nehéz egyezséget kollektív erőfeszítéssel hozták tető alá, valamennyi tárgyaló fél konstruktív részvételével. A közös akcióterv biztosítja, húzták alá, hogy Irán nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál. Irán kötelezettséget vállalt arra, hogy soha nem fejleszt atomfegyvert. A nyilatkozatban hangsúlyozták, „jó megállapodást” sikerült kötni. A megállapodás szövegét egy héten belül az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztik jóváhagyásra, s azt követően megkezdődhet az Irán ellen korábban hozott szankciók fokozatos feloldása.

Az Iránnal kötött nukleáris egyezmény az Obama-kormányzat eddigi legnagyobb diplomáciai sikere – mutatnak rá Washingtonban. A Fehér Ház a bécsi bejelentést követően közzétette Barack Obama videóüzenetét, amelyben az amerikai elnök hangsúlyozta, az Egyesült Államok minden célkitűzését elérte, lezártak minden ösvényt Irán előtt, megakadályozva, hogy nukleáris fegyvert fejleszthessen. Obama aláhúzta, hogy a megegyezés révén „békésebb és biztonságosabb” lesz a világ. „A megállapodás nem pusztán a bizalmon, hanem az átfogó, szigorú ellenőrzésen alapul” - húzta alá.

Az amerikai elnök közölte, ha a republikánus többségű kongresszus leszavazná a megállapodást, megvétóz bármilyen törvényjavaslatot, amely akadályozná az egyezség sikeres életbeléptetését. Kevéssé bíztató, hogy John Boehner amerikai házelnök máris közölte, mindent megtesznek, hogy meghiúsítsák a megállapodást. Hillary Clinton óvatosan támogatta, több republikánus elnökjelölt bírálta az atomalkut. Jeb Bush szerint "veszélyes, hibás, rövidlátó" egyezséget kötött az Obama-kormányzat. Aggodalmát fejezte ki, hogy mire fogja felhasználni a "korrupt iráni rezsim" a szankciók feloldásával felszabaduló mintegy 100 millió dollárt.

Televíziós beszédben méltatta az egyezséget az iráni elnök, aki tévedésből idejekorán kiadott, majd vissza is vont egy Twitter-bejegyzést az áttörésről. Hasszan Rohani beszédében kiemelte, hogy az együttműködés új korszaka kezdődhet a nemzetközi kapcsolatokban. Reményét fejezte ki, hogy új gazdasági és kulturális lehetőségek kínálkoznak az atommegállapodás nyomán országa számára. Rohani számára személyes győzelem a nukleáris kompromisszum kimunkálása, a pragmatikus politikusnak azonban meg kell küzdenie a konzervatív erőkkel. Az iráni közvélemény jelentős életszínvonal-emelkedést remél az egyezségről.

Amano Jukija, a NAÜ főigazgatója bejelentette, hogy a szervezet külön megállapodást írt alá Teheránnal az elkövetkező menetrendről, Irán nukleáris programjának jelenlegi és múltbeli vitatott kérdésinek tisztázására. Amano gratulált a feleknek és jelentős előrelépésként méltatta a megállapodást. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, mint közölte, 2015 végéig átfogó értékelést tesz közzé Irán atomprogramjának katonai vonatkozásairól.

John Kerry amerikai külügyminiszter a bejelentés után tartott sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy a megállapodás szövegénél lényegesebb az, hogyan sikerül majd megvalósítani. Philip Hammond, a brit diplomácia vezetője reményét fejezte ki, hogy sikerül biztosítani az átláthatóságot, s Teherán konstruktív szerepet vállal a jövőben a térségben.

Francois Hollande francia elnök nyilatkozatában szintén arra utalt, hogy a megállapodás lehetőséget kínál arra is, hogy Iránnal egyeztetve próbáljanak megoldást találni a szíriai válságra. „Iránnak bizonyítania kell, hogy kész segítséget nyújtani a szíriai konfliktus lezárásában” – mondta.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt emelte ki, hogy Irán joga megmaradt a békés célú urándúsításra. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a világ „megkönnyebbüléssel” fogadta az iráni nukleáris alku hírét, kiemelte, hogy az orosz szakértők nagyban hozzájárultak a technikai részletek kidolgozásához, s azt ígérte, Oroszország mindent megtesz a megállapodás teljes betarttatása érdekében.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, az iráni nukleáris tárgyalások legelszántabb bírálója "történelmi hibának" minősítette a megállapodás megkötését, szerinte a világ veszélyesebb hely lett, mind eddig volt, s közölte azt is, Izraelt semmire sem kötelezi az egyezség, "Izrael mindig is gondoskodni fog saját védelméről". Az izraeli miniszterelnök telefonon beszélt Barack Obamával, s kifejtette aggodalmait. Az amerikai elnök a szaúd-arábiai vezetéssel is tárgyalt telefonon. Egyiptomban és az Emírségekben üdvözölték a megegyezést. Iránban utcai ünnepségek kezdődtek.

A megállapodás kulcspontjai
- Irán vállalta, hogy 98 százalékkal, 300 kilogrammra csökkenti dúsított uránkészleteit a következő 15 évben- Irán kétharmadára, 5060-ra csökkenti urándúsító centrifugáinak számát fő atomlétesítményében, Natanzban.
- A modernebb centrifugákat nemzetközi felügyelet alatt álló raktárban helyezik el
- Irán egy évre kerül attól, hogy egyetlen atombomba elkészítéséhez elegendő, fegyverminőségűre dúsított uránt állítson elő
- Teherán meghatározott ideig nem fejleszthet rakétafejeket, nukleáris fegyverekkel kapcsolatos technológiát
- Fokozatosan feloldják az Iránnal szemben elfogadott szankciókat, Irán számára újra engedélyezik az olajexportot, ismét visszatérhet a nemzetközi pénzügyi rendszerbe
- A NAÜ ellenőrzéseinek függvényében fokozatosan feloldják a nemzetközi fegyverembargót
- Ha a Hatok, az Európai Unió és Irán képviselőiből álló nemzetközi testület úgy ítéli meg, hogy Teherán nem tartja magát a feltételekhez, többségi szavazással 65 napon belül visszaállíthatják a szankciórezsimet



Történelmi nukleáris alku Iránnal

E.É.
Publikálás dátuma
2015.07.15. 07:39
Mohammad Dzsavad Zarif és John Kerry „történelmi” kézfogása – sok órát vitatkoztak FOTÓ: EUROPRESS/PHOTOTHEK
Többszöri halasztás, majdnem két éve húzódó tárgyalássorozat, éjszakába nyúló, maratoni viták után tegnap bejelentették, hogy megszületett a Hatok (az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Németország és Oroszország) történelmi megállapodása Iránnal a perzsa állam nukleáris programjának korlátozásáról. Az öt melléklettel ellátott dokumentumot egy héten belül az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztik, s várhatóan ott is megkapja a jóváhagyást. Az atomalkut a washingtoni kongresszusnak is jóvá kell hagynia, Barack Obama közölte, vétóval él, ha meg akarnák torpedózni az egyezséget.

Bécsben tegnap reggel utolsó tanácskozásukra ültek össze a Hatok és Irán képviselői, hogy formálisan is elfogadják az éjszaka folyamán véglegesített egyezséget. Hétfőn éjfélig kellett volna befejezni a munkát, éjfél után a nyugati hatalmak – az iráni képviselők nélkül - külön tanácskozáson próbálták megoldani a még nyitott kérdéseket, amelyekre azután az iráni fél is rábólintott.

A zárt ajtók mögött zajlott plenáris ülés után Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, illetve Mohammad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter egyeztetett nyilatkozatot olvasott fel, előbb angol, majd perzsa nyelven is megerősítették, új fejezet kezdődik a nemzetközi kapcsolatokban. A nehéz egyezséget kollektív erőfeszítéssel hozták tető alá, valamennyi tárgyaló fél konstruktív részvételével. A közös akcióterv biztosítja, húzták alá, hogy Irán nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál. Irán kötelezettséget vállalt arra, hogy soha nem fejleszt atomfegyvert. A nyilatkozatban hangsúlyozták, „jó megállapodást” sikerült kötni. A megállapodás szövegét egy héten belül az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztik jóváhagyásra, s azt követően megkezdődhet az Irán ellen korábban hozott szankciók fokozatos feloldása.

Az Iránnal kötött nukleáris egyezmény az Obama-kormányzat eddigi legnagyobb diplomáciai sikere – mutatnak rá Washingtonban. A Fehér Ház a bécsi bejelentést követően közzétette Barack Obama videóüzenetét, amelyben az amerikai elnök hangsúlyozta, az Egyesült Államok minden célkitűzését elérte, lezártak minden ösvényt Irán előtt, megakadályozva, hogy nukleáris fegyvert fejleszthessen. Obama aláhúzta, hogy a megegyezés révén „békésebb és biztonságosabb” lesz a világ. „A megállapodás nem pusztán a bizalmon, hanem az átfogó, szigorú ellenőrzésen alapul” - húzta alá.

Az amerikai elnök közölte, ha a republikánus többségű kongresszus leszavazná a megállapodást, megvétóz bármilyen törvényjavaslatot, amely akadályozná az egyezség sikeres életbeléptetését. Kevéssé bíztató, hogy John Boehner amerikai házelnök máris közölte, mindent megtesznek, hogy meghiúsítsák a megállapodást. Hillary Clinton óvatosan támogatta, több republikánus elnökjelölt bírálta az atomalkut. Jeb Bush szerint "veszélyes, hibás, rövidlátó" egyezséget kötött az Obama-kormányzat. Aggodalmát fejezte ki, hogy mire fogja felhasználni a "korrupt iráni rezsim" a szankciók feloldásával felszabaduló mintegy 100 millió dollárt.

Televíziós beszédben méltatta az egyezséget az iráni elnök, aki tévedésből idejekorán kiadott, majd vissza is vont egy Twitter-bejegyzést az áttörésről. Hasszan Rohani beszédében kiemelte, hogy az együttműködés új korszaka kezdődhet a nemzetközi kapcsolatokban. Reményét fejezte ki, hogy új gazdasági és kulturális lehetőségek kínálkoznak az atommegállapodás nyomán országa számára. Rohani számára személyes győzelem a nukleáris kompromisszum kimunkálása, a pragmatikus politikusnak azonban meg kell küzdenie a konzervatív erőkkel. Az iráni közvélemény jelentős életszínvonal-emelkedést remél az egyezségről.

Amano Jukija, a NAÜ főigazgatója bejelentette, hogy a szervezet külön megállapodást írt alá Teheránnal az elkövetkező menetrendről, Irán nukleáris programjának jelenlegi és múltbeli vitatott kérdésinek tisztázására. Amano gratulált a feleknek és jelentős előrelépésként méltatta a megállapodást. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, mint közölte, 2015 végéig átfogó értékelést tesz közzé Irán atomprogramjának katonai vonatkozásairól.

John Kerry amerikai külügyminiszter a bejelentés után tartott sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy a megállapodás szövegénél lényegesebb az, hogyan sikerül majd megvalósítani. Philip Hammond, a brit diplomácia vezetője reményét fejezte ki, hogy sikerül biztosítani az átláthatóságot, s Teherán konstruktív szerepet vállal a jövőben a térségben.

Francois Hollande francia elnök nyilatkozatában szintén arra utalt, hogy a megállapodás lehetőséget kínál arra is, hogy Iránnal egyeztetve próbáljanak megoldást találni a szíriai válságra. „Iránnak bizonyítania kell, hogy kész segítséget nyújtani a szíriai konfliktus lezárásában” – mondta.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt emelte ki, hogy Irán joga megmaradt a békés célú urándúsításra. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a világ „megkönnyebbüléssel” fogadta az iráni nukleáris alku hírét, kiemelte, hogy az orosz szakértők nagyban hozzájárultak a technikai részletek kidolgozásához, s azt ígérte, Oroszország mindent megtesz a megállapodás teljes betarttatása érdekében.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, az iráni nukleáris tárgyalások legelszántabb bírálója "történelmi hibának" minősítette a megállapodás megkötését, szerinte a világ veszélyesebb hely lett, mind eddig volt, s közölte azt is, Izraelt semmire sem kötelezi az egyezség, "Izrael mindig is gondoskodni fog saját védelméről". Az izraeli miniszterelnök telefonon beszélt Barack Obamával, s kifejtette aggodalmait. Az amerikai elnök a szaúd-arábiai vezetéssel is tárgyalt telefonon. Egyiptomban és az Emírségekben üdvözölték a megegyezést. Iránban utcai ünnepségek kezdődtek.

A megállapodás kulcspontjai
- Irán vállalta, hogy 98 százalékkal, 300 kilogrammra csökkenti dúsított uránkészleteit a következő 15 évben- Irán kétharmadára, 5060-ra csökkenti urándúsító centrifugáinak számát fő atomlétesítményében, Natanzban.
- A modernebb centrifugákat nemzetközi felügyelet alatt álló raktárban helyezik el
- Irán egy évre kerül attól, hogy egyetlen atombomba elkészítéséhez elegendő, fegyverminőségűre dúsított uránt állítson elő
- Teherán meghatározott ideig nem fejleszthet rakétafejeket, nukleáris fegyverekkel kapcsolatos technológiát
- Fokozatosan feloldják az Iránnal szemben elfogadott szankciókat, Irán számára újra engedélyezik az olajexportot, ismét visszatérhet a nemzetközi pénzügyi rendszerbe
- A NAÜ ellenőrzéseinek függvényében fokozatosan feloldják a nemzetközi fegyverembargót
- Ha a Hatok, az Európai Unió és Irán képviselőiből álló nemzetközi testület úgy ítéli meg, hogy Teherán nem tartja magát a feltételekhez, többségi szavazással 65 napon belül visszaállíthatják a szankciórezsimet