Történelmi nukleáris alku Iránnal

Publikálás dátuma
2015.07.15. 07:39
Mohammad Dzsavad Zarif és John Kerry „történelmi” kézfogása – sok órát vitatkoztak FOTÓ: EUROPRESS/PHOTOTHEK
Többszöri halasztás, majdnem két éve húzódó tárgyalássorozat, éjszakába nyúló, maratoni viták után tegnap bejelentették, hogy megszületett a Hatok (az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Németország és Oroszország) történelmi megállapodása Iránnal a perzsa állam nukleáris programjának korlátozásáról. Az öt melléklettel ellátott dokumentumot egy héten belül az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztik, s várhatóan ott is megkapja a jóváhagyást. Az atomalkut a washingtoni kongresszusnak is jóvá kell hagynia, Barack Obama közölte, vétóval él, ha meg akarnák torpedózni az egyezséget.

Bécsben tegnap reggel utolsó tanácskozásukra ültek össze a Hatok és Irán képviselői, hogy formálisan is elfogadják az éjszaka folyamán véglegesített egyezséget. Hétfőn éjfélig kellett volna befejezni a munkát, éjfél után a nyugati hatalmak – az iráni képviselők nélkül - külön tanácskozáson próbálták megoldani a még nyitott kérdéseket, amelyekre azután az iráni fél is rábólintott.

A zárt ajtók mögött zajlott plenáris ülés után Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, illetve Mohammad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter egyeztetett nyilatkozatot olvasott fel, előbb angol, majd perzsa nyelven is megerősítették, új fejezet kezdődik a nemzetközi kapcsolatokban. A nehéz egyezséget kollektív erőfeszítéssel hozták tető alá, valamennyi tárgyaló fél konstruktív részvételével. A közös akcióterv biztosítja, húzták alá, hogy Irán nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál. Irán kötelezettséget vállalt arra, hogy soha nem fejleszt atomfegyvert. A nyilatkozatban hangsúlyozták, „jó megállapodást” sikerült kötni. A megállapodás szövegét egy héten belül az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjesztik jóváhagyásra, s azt követően megkezdődhet az Irán ellen korábban hozott szankciók fokozatos feloldása.

Az Iránnal kötött nukleáris egyezmény az Obama-kormányzat eddigi legnagyobb diplomáciai sikere – mutatnak rá Washingtonban. A Fehér Ház a bécsi bejelentést követően közzétette Barack Obama videóüzenetét, amelyben az amerikai elnök hangsúlyozta, az Egyesült Államok minden célkitűzését elérte, lezártak minden ösvényt Irán előtt, megakadályozva, hogy nukleáris fegyvert fejleszthessen. Obama aláhúzta, hogy a megegyezés révén „békésebb és biztonságosabb” lesz a világ. „A megállapodás nem pusztán a bizalmon, hanem az átfogó, szigorú ellenőrzésen alapul” - húzta alá.

Az amerikai elnök közölte, ha a republikánus többségű kongresszus leszavazná a megállapodást, megvétóz bármilyen törvényjavaslatot, amely akadályozná az egyezség sikeres életbeléptetését. Kevéssé bíztató, hogy John Boehner amerikai házelnök máris közölte, mindent megtesznek, hogy meghiúsítsák a megállapodást. Hillary Clinton óvatosan támogatta, több republikánus elnökjelölt bírálta az atomalkut. Jeb Bush szerint "veszélyes, hibás, rövidlátó" egyezséget kötött az Obama-kormányzat. Aggodalmát fejezte ki, hogy mire fogja felhasználni a "korrupt iráni rezsim" a szankciók feloldásával felszabaduló mintegy 100 millió dollárt.

Televíziós beszédben méltatta az egyezséget az iráni elnök, aki tévedésből idejekorán kiadott, majd vissza is vont egy Twitter-bejegyzést az áttörésről. Hasszan Rohani beszédében kiemelte, hogy az együttműködés új korszaka kezdődhet a nemzetközi kapcsolatokban. Reményét fejezte ki, hogy új gazdasági és kulturális lehetőségek kínálkoznak az atommegállapodás nyomán országa számára. Rohani számára személyes győzelem a nukleáris kompromisszum kimunkálása, a pragmatikus politikusnak azonban meg kell küzdenie a konzervatív erőkkel. Az iráni közvélemény jelentős életszínvonal-emelkedést remél az egyezségről.

Amano Jukija, a NAÜ főigazgatója bejelentette, hogy a szervezet külön megállapodást írt alá Teheránnal az elkövetkező menetrendről, Irán nukleáris programjának jelenlegi és múltbeli vitatott kérdésinek tisztázására. Amano gratulált a feleknek és jelentős előrelépésként méltatta a megállapodást. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, mint közölte, 2015 végéig átfogó értékelést tesz közzé Irán atomprogramjának katonai vonatkozásairól.

John Kerry amerikai külügyminiszter a bejelentés után tartott sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy a megállapodás szövegénél lényegesebb az, hogyan sikerül majd megvalósítani. Philip Hammond, a brit diplomácia vezetője reményét fejezte ki, hogy sikerül biztosítani az átláthatóságot, s Teherán konstruktív szerepet vállal a jövőben a térségben.

Francois Hollande francia elnök nyilatkozatában szintén arra utalt, hogy a megállapodás lehetőséget kínál arra is, hogy Iránnal egyeztetve próbáljanak megoldást találni a szíriai válságra. „Iránnak bizonyítania kell, hogy kész segítséget nyújtani a szíriai konfliktus lezárásában” – mondta.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt emelte ki, hogy Irán joga megmaradt a békés célú urándúsításra. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a világ „megkönnyebbüléssel” fogadta az iráni nukleáris alku hírét, kiemelte, hogy az orosz szakértők nagyban hozzájárultak a technikai részletek kidolgozásához, s azt ígérte, Oroszország mindent megtesz a megállapodás teljes betarttatása érdekében.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, az iráni nukleáris tárgyalások legelszántabb bírálója "történelmi hibának" minősítette a megállapodás megkötését, szerinte a világ veszélyesebb hely lett, mind eddig volt, s közölte azt is, Izraelt semmire sem kötelezi az egyezség, "Izrael mindig is gondoskodni fog saját védelméről". Az izraeli miniszterelnök telefonon beszélt Barack Obamával, s kifejtette aggodalmait. Az amerikai elnök a szaúd-arábiai vezetéssel is tárgyalt telefonon. Egyiptomban és az Emírségekben üdvözölték a megegyezést. Iránban utcai ünnepségek kezdődtek.

A megállapodás kulcspontjai
- Irán vállalta, hogy 98 százalékkal, 300 kilogrammra csökkenti dúsított uránkészleteit a következő 15 évben- Irán kétharmadára, 5060-ra csökkenti urándúsító centrifugáinak számát fő atomlétesítményében, Natanzban.
- A modernebb centrifugákat nemzetközi felügyelet alatt álló raktárban helyezik el
- Irán egy évre kerül attól, hogy egyetlen atombomba elkészítéséhez elegendő, fegyverminőségűre dúsított uránt állítson elő
- Teherán meghatározott ideig nem fejleszthet rakétafejeket, nukleáris fegyverekkel kapcsolatos technológiát
- Fokozatosan feloldják az Iránnal szemben elfogadott szankciókat, Irán számára újra engedélyezik az olajexportot, ismét visszatérhet a nemzetközi pénzügyi rendszerbe
- A NAÜ ellenőrzéseinek függvényében fokozatosan feloldják a nemzetközi fegyverembargót
- Ha a Hatok, az Európai Unió és Irán képviselőiből álló nemzetközi testület úgy ítéli meg, hogy Teherán nem tartja magát a feltételekhez, többségi szavazással 65 napon belül visszaállíthatják a szankciórezsimet



Szerző

Kormányáért aggódik Ciprasz

Publikálás dátuma
2015.07.15. 07:36
Mára tömegtüntetést szervez az ADEDY szakszervezet a Szintagma térre FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHRISTOPHER FURLONG
Megszületett ugyan hétfőn a megállapodás a hitelezők és a görög kormány képviselői között, de még számos kérdés vár tisztázásra. Miután nemcsak a görög pénzintézeteknek, hanem a kormánynak, is mielőbb pénzre van szüksége, ezért az euróövezet pénzügyminiszterei arról egyeztetnek, hogyan lehetne áthidaló pénzügyi támogatást nyújtani Athénnak. A görög parlament ma szavaz a hitelmegállapodásról. A dokumentum elfogadása garantált, a kormánykoalíció azonban súlyos veszteségeket könyvelhet el.

Az áthidaló támogatásra azért van szükség, mert Jeroen Dijsselbloem, az euróövezeti csoport hétfőn újraválasztott vezetője szerint Athén körülbelül négy hét múlva kaphat először pénzt az Európai Stabilitási Mechanizmus alapjából. A pénzügyminisztereknek az áthidaló finanszírozással kapcsolatos elképzelései azonban egyelőre távol állnak egymástól.

Az EU egyik illetékese azt közölte, Athén csak akkor kaphat pénzt, ha útjára indítja a reformprogramot, s egyértelműen hitet tesz a megállapodások mellett. Míg Dijsselbloem azt közölte, egyhamar nem számít döntésre ebben a kérdésben, Hans Jörg Schelling osztrák pénzügyminiszter úgy foglalt állást, hogy az euróövezeti tárcavezetők szerdai telefonkonferenciájukon dönthetnek az áthidaló támogatásról.

Görögország már 2 milliárd euróval tartozik a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF). Június végéig körülbelül 1,6 milliárd eurót kellett volna visszafizetnie az IMF számára, hétfőn pedig további 456 millió eurós hitel törlesztése vált volna esedékessé. A fizetéskiesésnek egyelőre nincsenek következményei, ha július 30-ig az ország törleszti az adósságot, akkor nem minősítik fizetésképtelennek. Emiatt is van szüksége Athénnak mihamarabb pénzre. Adódhat azonban egy kiskapu. A következő hetekben ugyanis az IMF elnöksége hozhat olyan döntést, amelynek alapján további haladékot adhat Athénnak az elmaradás kiegyenlítésére.

Július 20-án újabb komoly fizetési határidő következik a görög kormány számára, ekkor jár le egy 3,5 milliárd eurós államkötvény, amit az Európai Központi Banknak (EKB) kell visszafizetni.

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter azt javasolta, hogy az adósságlevelekkel oldják meg a belföldi fizetéskiesést. Ez egy olyan értékpapír, amelynek kibocsátója, ez esetben a görög állam, az adott pénz és kamatainak egy bizonyos időpontban való visszafizetésére vállal garanciát. Ugyan ez a megoldás biztosan nem lenne elfogadható a görög kormány számára, de emlékezhetünk arra, hogy az adóslevelek ötletét már Janisz Varufakisz, múlt héten lemondott miniszterelnök is felvetette, röviddel távozását megelőzően.

Akkor olyan hírek is napvilágot láttak, amelyek szerint az adósságlevelek ötlete már Alekszisz Ciprasz miniszterelnöknek is sok volt. Ez a megoldás azért lenne veszélyes, mert szakértők szerint az első lépés lenne az euróval párhuzamosan működő valuta bevezetése felé. Az adósságlevelekkel ugyanis csak a belső igényeket „fizetnék” ki, tehát a béreket, nyugdíjakat. A külső adósság kifizetésére nem használhatják fel.

Más ötletek is felmerültek az áthidaló finanszírozásra. A német Handelsblatt úgy tudja, hogy az opciók között felmerült az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM) reaktiválása. Ennek kapacitása ugyanis még legalább 11,5 milliárd euró. Mivel azonban a pénzösszeg a teljes Európai Uniót illeti meg, ezért minden tagállam hozzájárulására szükség lenne az összeg felszabadításához. Nagy-Britannia például hevesen ellenzi ezt a megoldást. George Osborne brit pénzügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte, hogy a görög adósságot a brit adófizetők pénzéből egyenlítsék ki.

A harmadik lehetőség, hogy abból a kamatnyereségből utaljanak át pénzt Görögországnak, amelyre az EKB és az euróövezeti országok tettek szert a görög állampapírokból. Ez 2014-ben és 2015-ben összesen 3,2 milliárd euró, ami nem fedezné a görög kormány igényeit. Nincs kizárva az sem, hogy egyes országok bilaterális hitelt nyújtanak Görögországnak, szóba kerülhet például a francia segítség, egyelőre azonban ez sem biztos. Ez a megoldás legfeljebb egy másik intézkedés kiegészítéseként jöhetne szóba.

A görög pénzintézeteknek is mielőbb tőkére van szükségük, hiszen csak ez esetben nyithatnák meg kapuikat a betétesek előtt. Hétfőn szerdáig hosszabbították meg a banki kényszerszünetet, de a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy még hetekig marad a zárva tartás, illetve a bankkártyákra kivetett 60 eurós napi limit. Az Európai Központi Bank ugyanis egyelőre nem tervezi a sürgősségi likviditási támogatásának felemelését, erre csak a harmadik hitelprogram első felülvizsgálatakor kerülhet sor, ami rosszabb esetben akár egy hónapba is beletelhet.

A görög parlament ma szavaz a megszorításokról. A parlamenti vita már kedden megkezdődött. Nagy kérdés, hogyan élheti túl a voksolást a jelenlegi kormánykoalíció. A programot biztosan megszavazza a parlament, ám mindez csak az ellenzék voksaival válik lehetővé. Ez pedig nagyon kínos forgatókönyv lenne Ciprasz számára.

A görög belpolitika nagy átalakulás előtt áll. A legnagyobbat a Sziriza vesztheti. A párt 149 képviselővel rendelkezik a 300 tagú törvényhozásban, de a szavazást követően minden bizonnyal apad a frakció létszáma. Körülbelül 30-40-e teszik a hitelmegállapodást mereven elutasító honatyák számát, kérdés persze, mi fontosabb számukra: a frakciófegyelem, vagy a megállapodás elutasítása.

„Remélem, hogy nem szakad szét a Sziriza” – jelentette ki Jeorjiosz Katrugalosz belügyminiszter-helyettes a Süddeutsche Zeitungnak. Ezt nehéz lesz elkerülni, mert a radikális baloldali képviselők már lázadnak a hitelprogram ellen. Panosz Szkurletisz munkaügyi miniszter a megállapodás napján szóba hozta az előrehozott választások lehetőségét. Nikosz Huntisz külügyminiszter-helyettes pedig bejelentette visszalépését, s parlamenti mandátumáról is lemondott. Aligha marad a kormány tagja a „balosok” szószólójának számító Panajorisz Lafazanisz energiaügyi miniszter, aki elfogadhatatlannak nevezte a megállapodást, valamint a szociális tárcát irányító Dimitrisz Sztratulisz. Tasszosz Koronakisz, a Sziriza központi bizottságának titkára is bejelentette, nem támogatja a dokumentumot.

A kisebbik koalíciós partner, a Független Görögök (ANEL) párt elnöke, Panosz Kammenosz kijelentette, személy szerint nem támogatja a hitelmegállapodást, s pártja is csak azokat az intézkedéseket szavazza meg, amelyekről a koalíció múlt hétvégén megállapodott. Kammenosz azonban meg akarja tartani a védelmi tárcát. A 13 honatyával rendelkező populista pártnak nem érdeke az idő előtti voksolás kiírása, mert az új parlamentbe már aligha kerülne be.

Nikosz Vucisz görög belügyminiszter azt közölte, azzal számol, hogy a parlament igent mond a hitelmegállapodásra. Ha úgy számolunk, hogy 40 Sziriza képviselő nyomja meg a nem gombot, s az ANEL is ellene szavaz, akkor a koalíciónak csak 105-110 képviselője voksolna az egyezségre, ami messze elmarad az abszolút többségtől. Számíthat viszont Ciprasz három ellenzéki párt, a jobboldali Új Demokrácia (ND), a szociáldemokrata To Potami, illetve az ND korábbi koalíciós partnere, a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) támogatására. Ez a három párt összesen 76+17+13, azaz 106 mandátummal rendelkezik. A parlamenti szavazáson tehát a hitelmegállapodás körülbelül 210-220 támogatói voksra számíthat.

Az ADEDY szakszervezet mára 24 órás sztrájkot hirdetett. Helyi idő szerint este 7 órakor tüntetés kezdődik a Szintagma téren.

Szerző

Átalakítanák Brüsszel arculatát

Brüsszel modern alagútjairól, útjairól ismert. A hatalmas útépítéseknek azonban komoly árnyoldalai lettek: több lett a gépkocsi, így napról napra végeláthatatlan közlekedési dugók alakulnak ki. Yvan Mayeur szocialista polgármester hadat üzent a „brüsszelizációnak”, át akarja alakítani a város arculatát.

A nemzetközi építészeti irodalomban évtizedek óta létezik a „brüsszelizáció” kifejezés, amely a régi, harmonikus negyedek lerombolását, sivár, lélektelen betontömbök felhúzását és a belvárost keresztülszelő, sok sávos autóutak kialakítását jelenti. A Brüsszelbe látogató kelet-európaiak meg is szoktak lepődni azon, hogy a város tele van olyan, hatvanas-hetvenes években felhúzott épületekkel, amelyeket ők otthon „szocreálnak” neveznek.

Valójában persze az 1956 előtti, sztálinista, barokkos építészetet nevezzük szocreálnak, 1956 után Keleten és Nyugaton ugyanaz a modernista stílus uralkodott. De míg a legtöbb nyugati fővárosban inkább csak a lakótelepeken jelent meg ez a stílus, Brüsszelben belvárosi háztömböket bontottak le ilyen épületek kedvéért. A város közepén pedig, alagutakkal, kétszintes kereszteződésekkel mini autópályákat hoztak létre. Pedig az urbanisztika egyik alapigazsága szerint minél több utat építenek egy városban az autóknak, annál több lesz ott az autó és a dugó. Brüsszelben is ez történt, felmérések szerint az európaiak közül a belgák töltik a legtöbb időt autójukban ücsörögve, a dugóban várakozva.

A belga főváros új polgármestere, a szocialista Yvan Mayeur ennek a rossz hagyománynak a megtörését ígérte megválasztásakor. S ennek szellemében, egyik ígéretét máris beváltva, sétálóutcává alakította át az Anspach bulvárt. Ez az a főutca, amelyik a nevezetes Főtér közelében és a Tőzsdepalota (Börze) előtt húzódik, s amelyet mindenki látott már, aki valaha megfordult Brüsszelben. „A gyalogos a király” jelszó jegyében az Anspach nem egyszerűen autómentes út lett, hanem sokféle kikapcsolódásra csábító, közösségi tér. Az úton pingpongasztalokat állítottak fel, pétanque pályákat építettek ki, a gyerekeknek homokozókat csináltak, és nyers fatörzsekből sajátos ülőalkalmatosságokat hoztak létre.

Mivel Brüsszelben nem tilos a közterületeken módjával alkoholt fogyasztani, sokan ezeken hörpintik fel a közeli arab és indiai boltokban beszerzett söröket, a kávéházi áraknál jóval olcsóbban. A szállongó, kesernyés illat jelzi, hogy a fű is népszerű, amit Belgiumban szintén engedélyez a törvény. Az Anspach napok alatt Brüsszel egyik fő látványossága lett, pattog a labda a pingpongasztalokon, gurul a golyó a pétanque pályán, gyerekek és hetvenéves svéd turisták ásogatnak a homokozóban, és rengeteg a biciklis. Az utcát, akármilyen közhelyes is ez, a szabadság levegője lengi át.

Yvan Mayeur polgármester évtizedekig szociális munkásként dolgozott, és szocialista várospolitikusként is hű maradt eredeti szakmájához. A sétálóutcává alakított főutca mérsékli a levegőszennyezést, könnyebbé teszi a gyalogosok és a kerékpárosok életét, és közösségi teret, szórakozást teremt azoknak, akiknek nem futná kávéházi teraszokra. Az utcabútorok, játékok révén a sétálóutca nem a boltokról, nem a fogyasztásról, hanem az ingyenes közösségi szórakozásokról szól.

Valahol ezt nevezik baloldali várospolitikának.

A népszerű polgármester

A szocialista Yvan Mayeur brüsszeli polgármester 1960-ban született, nem a belga fővárosban, hanem az észak-belgiumi Etterbeekben. Fiatalon, már mindössze 29 évesen parlamenti képviselő lett, s egy négy évig tartó, 1995-1999 közötti időszak kivételével azóta is honatya. 2013. december 13-án lett városvezető, miután kora miatt lemondott az előző polgármester, Freddy Thielemans. Mayeur rendkívül népszerű politikus.