Előfizetés

Szegregáció: nincsenek adatok?

Úgy tűnik, nem sok mindent tud a kormány a magyarországi iskolai szegregáció helyzetéről, ugyanis semmilyen tanulmányt, adatot nem voltak képesek felmutatni egy közérdekű adatigénylési perben, amelyet egy szólásszabadság-kutató indított. 

Molnár Péter tavaly április óta próbál információt kapni a minisztériumtól, levélben arra szólította fel Balog Zoltán emberi erőforrás minisztert, hogy tegyen nyilvánossá minden, a minisztérium birtokában lévő, a roma-magyar diákok iskolai elkülönítésére és annak valamennyi burkolt formájára vonatkozó adatot. Mivel ez nem történt meg, Molnár bírósághoz fordult, hogy ők kötelezzék a minisztériumot az adatok kiadására.

A Fővárosi Törvényszéken tegnap született ítélet az ügyben, Molnár keresetét elutasították, az indoklás szerint azért, mert a kért adatok körét "nem pontosan, beazonosíthatóan jelölte meg" és a bíróság szerint nem is tudta igazolni az adatok létezését. A kutató lapunknak elmondta: élni fog fellebbezési jogával, mert szerinte elképzelhetetlen, hogy a minisztériumban nem keletkeztek adatok a szegregációval kapcsolatban, miközben évek óta hangoztatják, hogy mindent megtesznek az iskolai elkülönítés felszámolása érdekében.

A gyerekek jobban ismerik a digitális világot, mint szüleik

Több mint egymillió magyar háztartást érint a 18 év alattiak biztonságos internetezése, ezért fontos, hogy a szülők olyan szűrőszoftvereket, technikai megoldásokat alkalmazzanak, amelyek megvédik gyerekeket a nem kívánatos tartalmaktól - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).

Közleményükben azt írták: kutatásaik szerint a gyerekek jelenléte a háztartásban a legerősebb társadalmi ösztönzője az internet terjedésének. A gyerekek körében az internet népszerűségének egyik fő oka az iskola, mivel egyre több tanár kéri interneten a házi feladatot vagy ad fel internetes anyaggyűjtést feladatként, és sokan közösségi oldalakon keresztül tartják a kapcsolatot tanítványaikkal.

Talán nem is annyira meglepő, hogy már az alsó tagozatos korú gyerekkel élő internetező felnőttek közül is minden ötödik azt mondja, a gyerek nála jobban ért az internethez. A középiskolás korú gyerekekkel élő felnőttek egy része (37 százaléka) elismeri, hogy a gyerek többet tud, a relatív többség azonban úgy gondolja, hogy ő maga is ért annyira az internethez. A 14 éves vagy idősebb gyerekeknél pedig még árnyaltabb a kép (a 14-18 év közöttiek életkoruk miatt már anonim felmérésben is megkérdezhetők és ütköztetni lehet a véleményüket a szülőkével). A gyerekek nagy többsége (71 százalék) teljesen biztos benne, hogy ügyesebb, mint a szülei, és húszból csupán egy állította ennek ellenkezőjét.

A legtöbb szülő pedagógiai eszközökkel, beszélgetéssel, megfigyeléssel, magyarázattal igyekszik megóvni gyermekét az internet lehetséges veszélyeitől, ám mivel a gyerek ügyesebb náluk, így sok esetben könnyen kikapcsolja vagy átlép a szülők által állított technikai akadályokon. Az NMHH szerint a szülők tájékozatlanok a technikai megoldásokkal kapcsolatban, többségük a káros tartalmaktól védő szoftvereket vagy böngésző-kiegészítőket sem ismeri. A gyerekekkel élő internetezők közül sokan (78 százalék) hallottak a gyermekvédelmi eszközökről, de a számítógépre telepíthető megoldásokat ismerők (72 százalék) csak egészen kis része (6 százalék) tudott legalább egyet megnevezni közülük.

A médiahatóság felhívta a figyelmet: Magyarországon minden oktatási intézményben és nyilvános könyvtárban a kiskorúak védelme érdekében kötelező a szűrőszoftver használata, az ingyenes szűrőszoftvert pedig az internet-hozzáférést nyújtó szolgáltatóknak ingyenesen kell biztosítaniuk, és letölthetővé tenni honlapjukon.

"Migrációs potenciál" - Lediplomáznak, kivándorolnának

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2015.07.15. 07:12
Hiába minden propaganda: elindulnak a nagyvilágba FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Mind több magyar fiatal gondolja úgy, hogy külföldön próbálna szerencsét, a "migrációs potenciál" az egyetemisták és főiskolások körében szembetűnően növekedett egy kutatás szerint. Az elvándorlási kedv növekedésének elsősorban anyagi okai vannak, a tapasztalatszerzés már háttérbe szorult. A szabad mozgás és az országok közti fejlődési egyenlőtlenségek miatt a kivándorlás mértéke tovább növekedhet.

Ma már minden harmadik diák azt állítja, hogy tervei között szerepel a külföldi letelepedés - derült ki az Aktív Fiatalok Magyarországon (AFM) Kutatócsoport jelentéséből. Az egyetemisták társadalmi helyzetét felmérni igyekvő vizsgálat során 800 fiatalt kérdeztek meg magyarországi egyetemek és főiskolák kampuszain, a kivándorlás témájában a kutatók "pesszimista forgatókönyvet" vetítenek előre. Nem meglepő, hogy a kivándorlási kedv jóval erősebb azok között, akik már kipróbálták magukat külföldön, a megkérdezett diákok 11 százaléka jelezte, hogy vállalt már munkát Magyarországon kívül.

A diploma előtt állók külföldi munkavállalási terveit három szinten vizsgálták: rövid- (pár hónap), illetve hosszútávú (néhány évnyi) külföldi munka, valamint a külföldön való letelepedés szintjén. A megkérdezettek 63 százaléka válaszolta azt, gondolkodott már, hogy külföldre menjen dolgozni néhány hétre, hónapra; 53 százalékuk tervez több évre szóló külföldi munkát; az egyetemisták 37 százaléka állította azt, hogy tervezi a külföldi letelepedést (a kivándorlási kedv az orvostanhallgatók körében a legmagasabb).

Egyre többen gondolják úgy, hogy nemcsak a diploma megszerzése után munkát vállalni, de már tanulni is külföldre mennének. Nemrégiben egy másik kutatás, az Engame Akadémia felmérése világított rá arra, hogy a következő években Magyarországon egyre több lehet az oktatási kivándorló: az egyetemre, főiskolára készülő fiatalok csupán 40 százaléka gondolja úgy, hogy magyarországi felsőoktatási intézményben szeretne továbbtanulni. Szakértők szerint körülbelül 8-10 ezer magyar fiatal tanul most külföldön, pontos számuk meghatározására nincs összesített adat. Az AFM kutatóinak nyilatkozó egyetemisták 11 százaléka mondta azt, hogy eddigi tanulmányai során tanult már külföldön, 18 százalékuk pedig tervezi a külföldi tanulást.

A kutatások azt bizonyítják, hogy a fiatalok egyre nyitottabbak a világ felé. "Ez az új generáció angolul már folyékonyan beszél, így rengeteg nyelvi akadály elhárul az elől, hogy ne magyarként gondoljunk magunkra, hanem európaiként vagy emberként. Ezáltal a jövőképünk nem korlátozódik az országra, hanem az egész világra kiteljesedik" - mondta az AFM-jelentés egyik interjúalanya. A hazaköltözés esélye is jóval kisebb azoknál, akik külföldön tanulnak és közben munkát is vállalnak. Ha mégis hazajönnek, náluk az elvándorlási kedv is jóval nagyobb, s ha külföldön biztos egzisztenciát teremtenek maguknak, hazacsábítani is nehéz őket - ezt jól bizonyítja, hogy a kormány Gyere haza fiatal! programja sem túl csábító a külföldön dolgozó magyaroknak.

Hiába minden propaganda: elindulnak a nagyvilágba FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK

Hiába minden propaganda: elindulnak a nagyvilágba FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK

A magyarok kivándorlási potenciálja és a valós külföldre költözés is érezhetően nőtt az elmúlt években, ezt mutatják a Tárki és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felmérései is. A Tárki legfrissebb kutatása szerint a kivándorolni szándékozók aránya jelenleg az 1993 óta mért legmagasabb értéket mutatja, a KSH Népmozgalom 2014 című összeállítása pedig arra világított rá, hogy 2013-hoz képest 50 százalékkal nőtt a külföldre költözést bejelentők aránya (31 500-an regisztráltak), s köztük egyre többen 30 év alattiak, ők a tavaly bejelentést tevők felét tették ki. Ez a szám részben a növekvő elvándorlással függ össze, részben pedig az elvándorlás regisztrációjának mind szigorúbb ellenőrzése miatt nőtt meg. "Mindig is azt tapasztaltuk, hogy a fiataloknál magasabb a kivándorlási kedv, az életkor növekedésével ez általában csökken" - mondta lapunknak Sik Endre szociológus. A Tárki vezető elemzője szerint a kivándorlás üteme 2010 óta folyamatosan gyorsul, s ez várhatóan nem is fog visszaállni a korábbi mértékre. Hogy ennek milyen hatása lesz például a nyugdíjrendszerre, a kutató szerint még nem lehet látni. "A migráció nem cunami, nem azonnal hat. Hogy a változásokat figyelemmel lehessen követni, az államnak támogatnia kellene az ilyen irányú kutatásukat, ezt azonban nem teszi" - mondta.

"A felsőoktatás intézményrendszere drasztikus átalakításon megy keresztül, a fiatalok munkaerő-piaci helyzete körül is problémák vannak, és az Európán belüli egyenlőtlenségek miatt nem lepődök meg, hogy többen fontolgatják a külföldi munkavállalást" - ezt Melegh Attila mondta a Népszavának. A szociológus szerint az elvándorlás mutatója az uniós csatlakozás óta halad fölfelé gyorsuló ütemben, a szabad mozgás és a jelentős fejlődési egyenlőtlenségek valószínűsítik, hogy intenzívek maradnak az elvándorlási folyamatok. Melegh szerint bár Magyarországon magas az elvándorlók aránya, mégis alacsonyabb, mint a térség más országaiban - ez viszont azt is előre vetítheti, hogy az elvándorlási kedv és a tényleges migráció is tovább fog nőni.

Mindennek elsősorban anyagi okai vannak, s nincs ez másképp az egyetemisták körében sem. Az AFM kutatóinak azt válaszolták a megkérdezett fiatalok, hogy külföldön könnyebb megélni, magasabb az életszínvonal, sokkal több pénzt lehet megtakarítani. A szakmai tapasztalatszerzés mint mozgatórugó háttérbe került, s az is egyértelmű, hogy a kivándorlók többsége nem "kalandvágyból", hanem a tisztességes megélhetést biztosító munka miatt megy külföldre. Az egyik meginterjúvolt fiatal a következőket mondta: "azt érzem, hogy ellehetetlenítik, hogy normálisan tudjak élni. Eltűnik a középosztály. Én úgy érzem, hogy oda tartozom - vagyis tartozhatnék, van egy normális végzettségem, amivel kaphatnék jó munkát és lehetne normális fizetésem. Csakhogy egyszerűen olyanok a feltételek, hogy hiába dolgozom, hiába próbálom ennek a feltételeit előteremteni, nem megy."