Iráni atomalku: messze még az út vége

Publikálás dátuma
2015.07.14. 07:33
Végeláthatatlan egyeztetések a Hatok és Irán képviselői között a Coburg-palotában FOTÓ: EUROPRESS/PHOTOTHEK
Döntő szakaszba jutottak a bécsi tárgyalások Irán nukleáris programjának korlátozásáról. Bár hétvégén az iráni nukleáris megállapodás 98 százalékát már véglegesítették, tegnap az utolsó pillanatig bizonytalan volt, sikerül-e bejelenteni a történelmi egyezség megszületését. Iráni és amerikai források este azt jelezték, tovább halasztódik a tárgyalások lezárása.

A Hatok (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, valamint Németország) és Irán külügyminiszterei ismét tárgyalóasztalhoz ültek, miután az orosz és a kínai diplomácia vezetője is visszatért az osztrák fővárosba. Vang Ji kínai külügyminiszter hétfőn, az újabb tanácskozás kezdetén újságíróknak azt mondta: „Úgy véljük, nem lesz további halasztás”. Szergej Lavrov pedig, amikor a megegyezés esélyeiről kérdezték, azt felelte: „Mindig van esély.”

Laurent Fabius francia külügyminiszter afrikai útját mondta le az iráni atomtárgyalások hajrája miatt, s már hétvégén sürgette az amerikaiakat és az irániakat, hogy hozzák meg a feltétlenül szükséges politikai döntéseket, s zárják le a maratoni tárgyalássorozatot. John Kerry vasárnap „reménykedőnek” mondta magát, de tegnap nem bocsátkozott jóslatokba.

Az amerikai külügyminiszter hétfőn újra szűk körben tárgyalt iráni kollégájával, Mohammad Dzsavad Zariffal, s Federica Mogherinivel, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével. Az iráni diplomácia vezetője előző nap diadalmasan lobogtatott egy dokumentumot, de mégis elmaradt a nagy bejelentés. Bizakodásra adott okot Hasszán Rohani vasárnap esti beszéde.

Az iráni elnök a ramadáni böjtöt megtörő vacsorán hangsúlyozta: „Istennek hála, teljesítettem választási ígéretemet, hogy próbálkozom és megoldom a nukleáris válságot.” Igaz, azt is hozzátette: „Néhány lépésre vagyunk a csúcstól, s még ha le is állna a folyamat, megtettük, ami a kötelességünk.” Zarif iráni külügyminiszter az IRNA iráni hírügynökség szerint talányosan azt mondta: „Kétségkívül nem kell már tovább kiterjeszteni a tárgyalásokat. De addig folytathatjuk a munkát, ameddig nem érünk el eredményt.” Teheránban mindenesetre ünnepségekre készültek.

Médiaértesülések szerint a nukleáris megállapodás már száz oldalasra duzzadt. Ebből húsz oldalt tesz ki maga a politikai egyezmény, s mellé 80 oldalnyi mellékletet csatoltak, a szöveget sorról-sorra véglegesítették. A lényeg ezúttal is a részletekben rejtőzik. Amerikai források szerint több nehéz kérdés eldöntése maradt nyitott még hétfőn reggel is. Az iráni delegáció közeléből az szivárgott ki, hogy a dokumentumtervezet tartalmazta, hogy valamennyi Iránnal szembeni szankciót fel fogják oldani, de „átmeneti korlátozások érvényben maradnak meghatározott ideig”.

Ezt az időt egyes nyilatkozók hosszú évekre becsülték. A gazdasági szankciókat és az iráni bankokra vonatkozó korlátozásokat azonban azonnal feloldanák. A CNN szerint a hagyományos fegyvereket érintő ENSZ-embargó feloldásáról rendelkező BT-határozat szövege maradt az utolsó vitakérdés.

Az április 2-án elfogadott keretegyezmény értelmében Irán ígéretet tett arra, hogy 25 éven keresztül lehetővé teszi a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) számára a rendszeres és előre be nem jelentett ellenőrzéseket. Irán vállalta, hogy a következő 15 évben nem épít új urándúsítót, s a dúsítás mértékét visszafogja, az nem haladhatja meg a 3,7 százalékot.

Kötelezettséget vállalt arra is, hogy a meglévő, mintegy 10 ezer kilogrammnyi uránkészletét lecsökkenti, egy részét megsemmisítenék, másik részét külföldre vinnék. Csak a natanzi atomlétesítményben folytatnák az urándúsítást, a jelenlegi urándúsító centrifugák számát 19 ezerről 6 ezerre csökkentenék. A modernebb urándúsító eszközöket egy évtizedre leállítanák, csak a régebbi centrifugákkal folytatnák a dúsítást. Amano Jukija, a NAÜ főigazgatója nemrégiben járt Teheránban, ahol már sokadszor egyeztette a jövendő ellenőrzések részleteit.

A július 7-i, előző határidő elmulasztása azt jelentette, hogy a washingtoni kongresszushoz nem tudták benyújtani július 9-ig a dokumentumot, így az amerikai törvényhozásnak nem 30, hanem 60 nap áll rendelkezésére az iráni egyezmény véleményezésére, s Barack Obama a kongresszus jóváhagyása nélkül nem oldhatja fel a szankciókat.

Mitch McConnel, a szenátus republikánus többségi vezetője vasárnap az Fox News-nak azt nyilatkozta, az Obama-kormányzatnak nehéz dolga lesz, hogy az Iránnal kötött atomalkut elfogadtassa a kongresszussal. Utalt arra is, hogy az eddig ismert részletek alapján annyi világos, hogy Irán továbbra is nukleáris küszöbállam marad, azaz, rövid időn belül képes lehet nukleáris fegyver előállítására.

A megállapodás egyik célja éppen az volt, hogy ezt az időt minél inkább kitolják. Barack Obama és John Kerry a kongresszusi ellenkezés lecsillapítására nem győzte hangsúlyozni, hogy nem hajlandók belehajszolni magukat egy „rossz megállapodásba”.

Élesen bírálta Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő is a véglegesítés előtt állt egyezséget, váltig állítva, hogy a Hatok „kapituláltak”, meghajoltak az irániak akarata előtt. Netanjahu idén márciusban, a washingtoni kongresszus két háza előtt mondott beszédében igyekezett eltántorítani az amerikai honatyákat az atomalku jóváhagyásától.

Mose Jaalon izraeli védelmi miniszter tegnap azt nyilatkozta, az egyezség azt jelentheti, hogy a zsidó államnak fel kell készülni arra, hogy saját maga védje meg magát az iráni fenyegetéssel szemben. Jaalon szerint hiba azt hinni, hogy Irán felhagy atombomba fejlesztésével, vagy a terrorizmus támogatásával.

Az olajárak hétfőn mintegy három százalékkal estek a közelgő megállapodás hírére. Az atomalku része az is, hogy Teherán visszatérhet az olajpiacra, s újraindíthatja kőolajexportját. Az iráni olaj megjelenése ugyanakkor túlkínálatot s az árak lenyomását idézheti elő.

Szerző

John Kerry, az állhatatos

Publikálás dátuma
2015.07.14. 07:32
Kerry korábban Bostonban is szívesen kerékpározott FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SCOTT EISEN
Talán senki sem dolgozott kitartóbban az elmúlt hónapokban a Teheránnal folytatott nukleáris tárgyalások során, mint John Kerry. Az amerikai külügyminiszternek 2013 februári hivatalba lépése óta az iráni atomfenyegetés elhárítása lenne a legjobb esélye, hogy beírja magát a történelemkönyvekbe. 

John Kerry mérhetetlen mennyiségű munkaórát fektetett az iráni megegyezésbe, s az sem hátráltatta, hogy június elején - az akkor épp Svájcban folytatott tárgyalások szünetében – kerékpárbalesetet szenvedett: egy alpesi lejtőn haladva bukott biciklijével és lábát törte.

Helikopterrel szállították egy genfi kórházba, onnan pedig haza Bostonba, ahol ugyanaz a sebész operálta, aki korábban két csípőműtétjét is végezte. Ám kórházi szobájából is „forró dróttal” összekötve tartotta a kapcsolatot a külügyminisztériummal, illetve tárgyalt külföldi kollégáival.

Önmagában azon kevesen lepődtek meg, hogy a 71 éves amerikai fődiplomata lelkesen kerékpározik, az örökifjú Kerry ugyanis ennél vadabb sportokat is űz. Nyaralója van a Cape Cod melletti Nantucket szigetén, ahonnan egykor a bálnavadász hajók indultak útnak, vitorlázik, vízisiel, szörföl, netán Harley Davidson motorján száguldozik. A hódeszkát is kedveli, emellett szenvedélyes hokijátékos, a jégen is előfordult már, hogy betörte az orrát. Soha nem hátrál meg a kihívások elől, most is megfogadta, hogy amint felgyógyul, újra biciklire ül.

Az amerikai tárgyalódelegáció tagjai kiszámították, hogy az iráni tárgyalások kapcsán másfél év alatt több mint 400 ezer mérföldet repültek, olyan sokat, mintha 16-szor megkerülték volna a Földet. A tárgyalások finisében, több mint két hetes bécsi tartózkodásával Kerry vasárnap személyesen is rekordot döntött: 1983 óta amerikai külügyminiszter ennél hosszabb időt nem töltött egyhuzamban külföldön.

Június 26-án érkezett Bécsbe, de a június 30-i határidő is eredmény nélkül múlt el. Ha nem két mankóval közlekedne, talán közben is ide-oda röpködött volna, mint más kollégái a hatosfogatból, így azonban hétfőn már 17. napját töltötte az osztrák fővárosban, ahol a XIX. századi Coburg-palotában szakértők, diplomaták részvételével megállás nélkül folytak a megbeszélések.

(Mellesleg a leghosszabb időt – 34 napot – külügyminiszterként Henry Kissinger töltötte egyhuzamban külföldön úgy, hogy csupán egyetlen válságra koncentrált, emlékeztetett az AP hírügynökség, az amerikai diplomácia nagy öregje 1974-ben Jeruzsálem, Damaszkusz és Amman között ingázott. 1999-ben pedig Madeleine Albright 13 napig utazott, Marokkótól Új-Zélandig számos országot útba ejtve.)

Kerry valószínűleg egyaránt otthon érzi magát Genfben és Bécsben is. Egykori diplomatagyerekként hosszabb ideig élt Oslóban, bennlakásos iskolában tanult Svájcban, majd elegáns amerikai magániskolákban Massachusettsben és New Hampshire-ban taníttatták. Katolikus hitben nevelték, csak a 2004-es elnökválasztás során derült fény zsidó gyökereire.

Az akkori kampányban az egyik fő kifogás, amit a Bush-kampány Kerry ellen felhozott, épp az volt, hogy túlságosan „franciás”, jól beszél franciául, sőt, egyik legjobb barátja is francia. Mivel Párizs nem támogatta George W. Bush Irak elleni háborúját, Kerry kiváló francia kapcsolatait, nemzetközi jártasságát kifejezetten rosszpontként állították be.

Kerry a Yale-en diplomázott, azon politikusok közé tartozik, akik szolgáltak a vietnami háborúban. Hazatérve a veteránügyek szószólója lett, így vált országosan ismertté. Szűkebb pátriájában, Massachusettsben helyettes kormányzóként szolgált, majd a keleti parti államot képviselte a szenátusban 1984-től egészen 2013-ig.

Ugyan egész életében arra készült, hogy egyszer majd amerikai elnök lesz, de a nagy álom már aligha teljesül, hisz a 2004-es voksoláson 35 elektori szavazattal veszített Bush mögött. 2009-től már Barack Obama felkérésére vette át a washingtoni szenátus külügyi bizottságának vezetését. Ebben az időszakban tették le a későbbi iráni tárgyalások alapjait – a Fehér Házzal és Hillary Clinton külügyminiszterrel egyeztetve 2011 decemberében Ománban épp ő folytatta az első titkos tapogatózó tárgyalásokat a teheráni vezetéssel.

Nálánál nagyobb tapasztalattal kevesen kerültek a State Department élére. Igaz, három remek női külügyminiszter – Albright, Rice és Clinton – után a megbízás így is nagy kihívás volt, s a veterán politikus kitartóan bizonyítani igyekszik rátermettségét.

Balszerencséjére kevéssé szerencsés időszakban vette át a stafétabotot Hillary Clintontól, s diplomáciai jártasságára és kitartására igencsak szükség volt, hogy a nagyobb kríziseket átvészeljék. Sokszor épp azért bírálják, mert túlságosan is állhatatos, akkor sem adja fel, amikor már világos, hogy nincs esély a sikerre.

Hivatalba lépését követően főként a közel-keleti békefolyamatban szeretett volna gyors áttörést elérni, az első fél évében hatszor látogatott Izraelbe és a palesztin területekre, ahová elődje, Clinton négy év alatt összesen ötször jutott el. Ahogy azonban a volt külügyminiszter férjének, Bill Clintonnak, John Kerrynek is csalódnia kellett. Az izraeli-palesztin ellentétek, ha lehet, inkább elmélyültek, ráadásul Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő és Barack Obama rossz személyes viszonya sem segített az előrehaladásban.

Az arab tavasz kudarca, a szíriai válság, az Iszlám Állam megerősödése, az amerikai-orosz kapcsolatok mélypontra kerülése a Krím annektálása és a kelet-ukrajnai orosz beavatkozás nyomán – úgy tűnik, az amerikai külügyminiszter vállát nyomja a világ összes problémája. Ám Kerry azt reméli, hogy az iráni áttörés nyomán a Fehér Ház Teherántól is segítséget kaphat az Iszlám Állam elleni fellépésben.

A kubai-amerikai viszony rendezése lehet a másik történelmi lépés, amely a nevéhez fűződhet, hiszen – ha a mostani közeledési folyamat hirtelen meg nem reked – ő nyithatja meg újra Havannában a fél évszázada bezárt amerikai nagykövetséget.

A világjáró amerikai külügyminiszter kétszer nősült, második felesége, a Heinz ketchup-vagyon örökösnője, Theresa Heinz-Kerry rákbetegségben szenved. A lábtörés után lábadozásakor néhány napot legalább együtt tölthettek. Kerry idősebbik lánya, Alexandra író, filmrendező, aki apja kampányában is részt vállalt. Fiatalabbik lánya, Vanessa pedig orvos, két éve született a kisfia, így John Kerry már gyakorló nagypapa is.

Szerző

Komoly pácban a román miniszterelnök

Belpolitikai válság körvonalazódik Romániában. A Korrupcióellenes Ügyészség tegnap közölte: Victor Ponta miniszterelnök gyanúsított lett, vagyona egy részét zárolták. Ponta a pártelnökségről lemondott, a kormányfői tisztségről nem.

Kihallgatásra jelentkezett a korrupcióellenes ügyészségen (DNA) hétfő délelőtt a törökországi térdműtétéről és gyógykezelésről hazatért Victor Ponta román miniszterelnök, aki ellen okirat-hamisítás, pénzmosás és adócsalásban való bűnsegédlet illetve az összeférhetetlenségi szabályok megsértésének gyanújával bűnvádi eljárást kezdeményezett a vádhatóság még június 5-én.

Június 9-én a román parlament úgy döntött, nem indíthat bűnvádi eljárást az ügyészség Ponta ellen a miniszterelnöki mandátuma alatt elkövetett feltételezett bűncselekmények, azaz az összeférhetetlenségi szabályok megsértése miatt, a képviselőház többségi szavazattal elutasította a vádhatóság kérelmét a parlamenti mandátummal rendelkező miniszterelnök mentelmi jogának felfüggesztésére.

A másik ügyben azonban folytatódik a vizsgálat, a vádpontok szerint 2007-2008-ban Ponta ténylegesen el nem végzett ügyvédi szolgálatokért vett fel havi 2-3000 eurós honoráriumot Dan Sova ügyvédi irodájától, majd a felvett összeg igazolásául beszámolókat hamisított, más ügyvédek tevékenységi beszámolóját lemásolva. Sova kiésőbb szociáldemokrata szenátor lett, a miniszterelnök kampányfőnöke, majd kabinetjének közlekedései minisztere. Ponta a Sova-ügy kapcsán került a DNA látószögébe.

A vádhatóság már korábban gyanúsítottként akarta meghallgatni a miniszterelnököt, aki az ellenzék szerint ezt elkerülendő műttette meg sportbalesetet szenvedett térdét egy törökországi klinikán.

A közel egy hónap után hazatérő Ponta hétfőn ment be az ügyészégre kihallgatásra, ahol közölték vele, hogy vagyonát zárolták. A DNA közleményéből nem derül ki, hogy teljes vagy részleges vagyonzárról van-e szó, de a dokumentum szerint Ponta összesen mintegy 260 ezer lejnyi jogtalan haszonra tett szert barátja és párttársa ügyvédi irodája révén. A magát ártatlannak tartó miniszterelnök kérésére független könyvvizsgálatot rendeltek el.

Ponta, aki egyben a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke is volt, még vasárnap bejelentette, hogy ideiglenes visszalép a pártelnökségtől. A PSD októberben tart tisztújító kongresszust.  Ponta az első román kormányfő, akit korrupcióval vádoltak meg hivatali ideje alatt.

Szerző
Frissítve: 2015.07.13. 22:16