Előfizetés

Kárpátalját is elérte a tűzharc és a feszültség

Veress Jenő (Munkács)
Publikálás dátuma
2015.07.14. 07:39
Páncélozott harci autók érkeztek tegnap a kárpátaljai városba FOTÓ: VERESS JENŐ
A kijevi kormányzat egyre nehezebben birkózik meg az ukrán szélsőségesekkel, akiknek fegyveres alakulatai nyíltan megtagadták a fegyverletételt. A hétvégén Munkácson kirobbant tűzharc azt jelzi, akár kétfrontossá válhat az ukrán háború – keleten az oroszbarát szakadárok, nyugaton a szélsőséges félkatonai alakulatok Petro Porosenko rezsimjének ellenfelei.

Tűzharc tört ki a biztonsági erők, és az erdőben bujkáló fegyveresek között hétfőn délután – értesült a Népszava. Helyi rendőri forrásaink szerint Munkácstól mintegy tíz kilométerre, Dubino község határában alakult ki a lövöldözés, melyről hivatalos hírek egyelőre nincsenek. A rendvédelmi erők páncélozott járművekkel, nehézfegyverekkel is felszerelt, hatalmas létszámú erőket összpontosítottak a területre, ahol állítólag 12 személy bujkál. Ők az ukrán Jobboldali Szektor (PSZ) „katonái”.

Úgy tudjuk, Ukrajna rendőrségének, hadseregének, nemzeti gárdájának, és titkosszolgálatának valamennyi speciális egységét Munkácsra vezényelték, sőt hétfőn megérkezett a helyszínre a Keleti Front parancsnoka is. Ez jóval nagyobb erő, mint amit 12 bujkáló fegyveres indokolna. Ebből is látszik, hogy Kárpátalján különösen robbanásveszélyes helyzet alakult ki. Lembergből például a helyi nacionalisták 120 fősre becsült „légiója” indult el, őket azonban Vereckénél körülzárták a biztonsági erők.

A nap folyamán arról érkezett beszámoló, hogy a PSZ túszul ejtett egy hatéves kisfiút Lavky településen. Ez a hír később többször módosult, de végül kiderült: valóban elhurcolták a gyermeket, ám később mégis elengedték. Este hat óra előtt nem sokkal egy láthatóan rakétákkal is felszerelt harci helikopter húzott át alacsonyan Munkács légterén. Az akcióban részt vevők parancsba kapták, hogy elsőként nem lőhetnek, legfeljebb viszonozhatják a tüzet, ha támadás éri őket – mondta munkatársunknak egy munkácsi rendőr.

A Jobboldali Szektor szélsőséges szervezet az európai integráció melletti és a Janukovics-rezsim elleni tavalyi Majdan-tüntetések önvédelmi erőiből jött létre. A tagjait az oroszbarát szakadárokkal vívott kelet-ukrajnai harcok miatt fegyverezték fel, és az ukrán reguláris fegyveres erők oldalán részt vesznek az oroszbarát szakadárokkal vívott összecsapásokban. A PSZ önállósult, tagjai már nem engedelmeskednek a hadvezetésnek, és önálló rendvédelmi erőként igyekeznek meghatározni magukat. Állításuk szerint fegyvereik „trófeák”, melyet a keleti fronton zsákmányoltak.

Helyi beszámolók szerint a háttérben egyebek mellett a csempészpiac újraelosztása körüli hatalmi harcok is állnak. Nem lehet független ettől, hogy hétfőn Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök utasítására Kárpátalján leváltották, illetve felfüggesztették a teljes a vám-, és pénzügyőri állományt, a vezetőktől az egyszerű munkatársakig.

A városban és környékén szombat óta tart a feszültség. Egy sportlétesítmény előtt ugyanis egy PSZ-tag lelőtte Mihajlo Lanyo ellenzéki parlamenti képviselő testőrségének egy tagját. Ezután lövöldözés kezdődött, melyben hárman meghaltak – ketten közülük a PSZ harcosai -, és 11-en megsebesültek.

A Kijev felé vezető főút, ahol a legsúlyosabb összecsapás zajlott, még tegnap is zárva volt, onnan vezetnek az utak azokra a településekre, amerre a hírek szerint a támadók bujkálhatnak. Lapunkat a helyiek arról tájékoztatták, hogy a környékbeli falvakban szisztematikus házkutatásokkal minden épületet átvizsgálnak, elsősorban fegyvereket keresve. A helyi állami alkalmazottak jó részét állítólag kirendelték a rendőrök mellé, hogy legyen megfelelő számú hatósági tanú a hatalmas razziához.

Munkács városában tegnap viszonylag nyugalom volt, a hétvégi összecsapás óta nagyrészt megnyugodtak a kedélyek. A Jobb Szektor azonban tegnap már országszerte megmozdulásokat szervezett. Kora délutáni órákban a kárpátaljai megyeszékhelyen, Ungváron is a közigazgatási hivatal elé vonultak aktivistái.

Nem akarnak fizetni a netes hírekért

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2015.07.14. 07:36
A sütemény és a kávé mellé a többség már a portálok híreit fogyasztja FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Az internetes hírportálok szolgáltatásaiért kevesen adnának ki pénzt, az olvasók már hozzászoktak, hogy a weben ingyen és azonnal juthatnak információhoz - derült ki egy friss kutatásból. Miközben a digitális hírfogyasztás egyre népszerűbb, a nyomtatott lapok eladása évről évre csökken. A kutatási eredmények szerint globális trend a fizetős tartalmak előli elzárkózás.

Nem szeretnek fizetni a hírekért, újságcikkekért és más digitális tartalmakért azok, akik a hagyományos sajtó helyett inkább az internetről tájékozódnak - derült ki a londoni Reuters hírügynökség egyik legfrissebb felméréséből, amelyben a kutatók a digitális hírfogyasztás változásait, az internetes és a hagyományos média viszonyát vizsgálták.

Összesen 12 ország online hírfogyasztóit kérdezték arról, milyen eszközöket használnak az internetes hírfogyasztáshoz, hol tájékozódnak a neten, szoktak-e vásárolni nyomtatott lapokat, fizettek-e már online hírportálok szolgáltatásaiért.

A megkérdezettek többsége továbbra is számítógépről, laptopról netezik, ám évről évre növekszik azok száma, akiknél az okostelefont használnak, amire sokan különböző hírkereső alkalmazásokat is letöltenek - igaz, ezekről már csak a fogyasztók fele tájékozódik napi rendszerességgel. A fogyasztók többsége népszerű és általuk legmegbízhatóbbnak titulált hírportálokról - élen jár a BBC - tájékozódik, ám az út, amelyen keresztül a hírekhez eljutnak, lényegesen megváltozott.

Míg korábban a netezők jelentős hányada közvetlenül a híroldalakról érte el a híreket, addig ma már a különböző közösségi oldalak kaptak nagy szerepet a hírterjesztésben, a megosztások száma is folyamatosan emelkedik. A tavalyi év adataihoz képest 42 százalékkal nőtt azon felhasználók száma, akik a Facebook-ot használják rendszeresen hírfogyasztásra.

A nyomtatott hírlapok eladásainak száma ugyanakkor évről évre csökken. Talán nem is meglepő, de éles különbség figyelhető meg az újságolvasók életkor szerinti eloszlását illetően. A nyomtatott lapokat főleg az idősebb, 55 év fölötti korosztály vásárolja (73 százalék), míg a 35 év alatti fiataloknak csupán 24 százaléka vesz hetente legalább egyszer valamilyen hírlapot. Látni, hogy jelentős változások történtek a fogyasztói szokásokban.

Ennek oka, hogy megállíthatatlannak tűnik a printlapok eladásainak zuhanása és előretör a digitális média is. Az interneten jóval gyorsabban és egyszerűbben lehet hozzáférni a hírekhez, az olvasók úgy érezhetik, a hírportálokon "első kézből" értesülhetnek az eseményekről - minek várni a nyomtatott lapokra, ha online szinte azonnal olvashatók a legfrissebb eseményekről szóló híradások.

Az azonnali hírfogyasztás biztosítása mellett az internetes hírportálok azért is népszerűek, mert a legtöbb oldalon teljesen ingyen lehet hozzáférni a tartalmakhoz. Az internetes hírfogyasztók hozzá is szoktak ahhoz, hogy a weben fellelhető tartalmakért sok esetben nem kell fizetniük, s a Reuters kutatása szerint az olvasók nem is akarnak változtatni ezen.

Az interneten fellelhető hírekért csak kevesen adnának ki pénzt, a megkérdezett brit fogyasztóknak például csupán 6 százaléka. A szigetországban évekkel korábban is végeztek egy hasonló kutatást, ami arra az eredményre jutott, hogy az olvasók többsége inkább új hírforrást keresne abban az esetben, ha korábbi kedvencük hirtelen fizetőssé válna - s tennék ezt annak tudatában, hogy az új ingyenes híroldal nem feltétlen megbízható a hitelesség és a minőség szempontjából.

Az elzárkózás a fizetős tartalmak elől azonban nem csak egy-egy ország hírfogyasztóira jellemző, a mostani és a korábbi kutatási eredmények fényében is elmondható, hogy ez globális trend. A Reuters felmérése szerint a vizsgált országok olvasóinak összesen 10 százaléka fizetne az online tartalmakért. Nincs ez másként Magyarországon sem.

A legnagyobb közép-európai online kutatóintézet, a Gemius tavalyi felmérése szerint a magyar lakosság mintegy 60 százaléka rendszeresen internetezik, a Mérték Médiaelemző Műhely egy 2013-as elemzése pedig rámutatott, hogy a közéleti tartalmú médiafogyasztásnál folyamatosan növekszik az online hírportálok szerepe. A hírekért azonban sokan nálunk sem lennének hajlandóak fizetni, szakemberek szerint a tartalmak fizetőssé tétele csak akkor lehetne eredményes, ha valamennyi minőségi hírportál összefogna és pénzt kérne szolgáltatásaiért.

Rég megmondták...

Denis McQuail brit médiakutató már a kétezres évek elején arra figyelmeztetett, hogy az internet átveszi a hagyományos tömegmédiumok számos funkcióját - az első helyeken már akkor a hírek és a tájékoztatás állt. Svennik Hoyer norvég sajtótörténész ugyanakkor nyugalomra intett, szerinte a fogyasztói szokásokat nem lehet csak úgy megváltoztatni. Mindkét szakembernek igaza lett: a digitális média térnyeréséhez generációs váltásra - ezzel együtt új fogyasztói szokások megszületésére - volt szükség.



Belgrád: nem elég a bocsánatkérés

Amint az előre látható volt, nyomokat hagyott a szerb-bosnyák államközi viszonyban is a srebrenicai népirtás 20. évfordulóján történt incidens, az hogy a megemlékezésen részt vevő Aleksandar Vucic szerb miniszterelnököt megtámadták és megdobálták a potocari emlékhelyen miközben épp virágot helyezett el az áldozatok emlékfalánál.

A belgrádi külügy azonnal jegyzékben tiltakozott, hétfőn pedig eredményes eljárást sürgetett az incidens kapcsán. Ivica Dacic külügyminiszter tegnap úgy nyilatkozott, hogy a bocsánatkérés és az, hogy Bosznia-Hercegovina három tagú államelnöksége szóban elítélte a történteket, nem elég. Dacic az elkövetők azonosítását és mielőbbi letartóztatását kérte a boszniai hatóságoktól.

A szerb külügyminiszter a Kurir napilapnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy mivel „egy állam miniszterelnöke elleni merényletkísérletről” van szó„ Belgrád többet vár az üres szavaknál, sőt az elkövetők felelősségre vonásánál is, a szervezők felelősségének kivizsgálását is sürgeti.

Dacic botrányosnak nevezte a boszniai rendfenntartó erők egyik vezetőjének, Mirsad Vilicnek a nyilatkozatát. Vilic ugyanis azt állította, hogy a történtekért a legnagyobb felelősség a szerb kormányfő saját biztonsági kíséretét terheli.

A Vucicot ért támadást kemény szavakkal ítélte el a boszniai államelnökség mellett az Európai Unió főképviselője, Federica Mogherini és több nyugati politikus is. A térségbeli vezető politikusok közül Zoran Milanovic horvát miniszterelnök szólalt meg az ügyben.

Milanovic azt hangsúlyozta, hogy a szerb miniszterelnököt ért atrocitás ront a régió országainak viszonyán és legkevésbé Srebrenicának használ. Kiemelte: "a történtekért nem a szerb nép a felelős, hanem azok a gonosztevők közülük, akik nem kérdezték meg a szerb népet, hogy megtehetik-e, amit tettek".