Fájdalmas kompromisszum Görögországgal

Publikálás dátuma
2015.07.13. 20:58
Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök, Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke, és Francois Hollande francia államfő Fo
Megszületett ugyan a megállapodás a görög kormány és a hitelezők között az ország reformprogramjáról, de hosszabb távon még nem zárható ki a Grexit esélye, hiszen továbbra is fenntarthatatlannak tűnik a görög adósság. Az Athén és Brüsszel között majdnem fél évig tartó hercehurca károkat okozott az euróövezetnek, s a görög kormány is nagyon nehéz helyzetbe került. A görög parlamentben szerdán kell szavazni a reformokról, mivel azonban a javaslat várhatóan csak az ellenzék voksaival mehet át a törvényhozáson, ezért át kell alakítani a kormányt.

Kemény, 17 órás tárgyalások után született meg a kompromisszum az euróövezeti vezetők és Alekszisz Ciprasz kormányfő között. Eufóriát senki sem érezhetett azután, hogy felszállt a fehér füst Brüsszelben, hiszen olyan megegyezés született, ami a legrosszabb forgatókönyvnél egy fokkal jobb ugyan, de ezzel is valójában mindenki rosszul jár. Az Európai Unió komoly erkölcsi károkat szenvedett az elmúlt fél év alatt, s bebizonyosodott, hogy nagy a széthúzás az euróövezeten belül. A görög kormány viszont azt igazolta, mekkora veszélyt jelenthet a populizmus az EU számára.

Tusknak köszönhető a megállapodás
Hétfőn reggel hat órakor úgy tűnt, kudarcot vallanak a megállapodások. Alekszisz Ciprasz és Angela Merkel nem tudtak kompromisszumra jutni, mindketten úgy látták, nincs értelme a tárgyalások folytatásának. Úgy látszott, a Grexit elkerülhetetlenné válik. Amikor már arra készültek, elhagyják a tárgyalóasztalt, majd a termet, Donald Tusk,  az Európai Tanács elnöke felpattant, és azt közölte velük: „Elnézést, de nem hagyatják el a termet!” 

Szinte csodaszámba megy, hogy megköttetett a megállapodás, mert a tárgyalások első felében Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter abból indult ki: elkerülhetetlen a Grexit, s egy öt éves átmeneti időszak után lehetne bevezetni új valutát az országban. Nagyon kevés euróövezeti állam rokonszenvezett a görögökkel, Olaszországon, Franciaországon és Cipruson kívül Ciprasz nem is számíthatott szövetségesre.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azonban mindenképpen megállapodást akartak, mert úgy vélték, ha Athént kitessékelik az euróövezetből, annak az európaiság ideájára nézve is nagyon súlyos következményei lennének. Hétfő reggel fél 9 táján jelentette be Donald Tusk, hogy megszületett a megállapodás. Az Európai Tanács elnöke azt is közölte, nagyon kemény feltételeket kell teljesítenie Athénnak. „A döntés esélyt nyújt Görögországnak arra, hogy európai partnerei segítségével rendeződjön a helyzete” - mondta.

Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója úgy vélekedett: a megállapodás a helyes lépést jelenti abba az irányba, hogy újraépíthessék a bizalmat. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke megerősítette: nincs "Grexit", Görögország nem távozik az euróövezetből. Melyek a megállapodás legfontosabb pontjai? Az ország három évre mintegy 83-86 milliárd eurós pénzügyi támogatást kap, amelyet az Európai Stabilitási Alap (ESM) keretéből folyósítanak Athénnak. Görögországnak ennek fejében átfogó nyugdíj- és adóreformot kell elfogadnia.

Ez lényegében azt jelenti, csökkenhetnek a nyugdíjak, felemelik a nyugdíjkorhatárt, illetve jelentős adóterhekkel sújthatják a turizmus szektorát. Ezt a két feltételt egyébként sokáig „vörös vonalnak” nevezte az athéni kabinet. Újraszervezik továbbá a statisztikai hivatalt, s biztosítják annak független működését. Athénnak privatizálnia kell az energiahálózatot. A nyugdíjreform végleges változatának októberig kell megszületnie. 2012-ben egyébként a görög legfelsőbb bíróság alkotmányellenesnek minősítette a kemény megszorításokat tartalmazó nyugdíjreformot. Az intézkedések között a munkaerőpiac liberalizálása is szerepel, lehetővé tehetik a vasárnapi nyitva tartást. Új kollektív szerződést köthetnek a munkavállalókkal, amelyek megkönnyítik az elbocsátásokat.

A vállalások között azonban nem csak gazdasági-pénzügyi, hanem a törvénykezést érintő témák is szerepelnek. Ezek közé tartozik a polgári peres eljárási törvény módosítása, az uniós bankszanálási irányelv maradéktalan átvétele, a közigazgatás politikamentesítése. Nem elég azonban elfogadni a reformokat, át is kell ültetni őket a gyakorlatba, s ezt a folyamatot mindhárom intézmény, az Európai unió, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), valamint az Európai Központi Bank (EKB) is felügyelni fogja.

Ehhez természetesen a kormánynak szavatolnia kell az általa intézményeknek nevezett hitelezők visszaengedését az országba. Ciprasz kabinetje azt is vállalta, hogy a hitelezőkkel előre nem egyeztetett törvények felülvizsgálatát is lehetővé teszi az intézmények számára, s adott esetben vissza is vonják a jogszabályt. Ciprasz a tárgyalások során lényegében minden fronton vereséget szenvedett. Bár azt akarta elérni, hogy a következő hitelprogramnak már ne legyen szereplője az IMF, ezt sem sikerült véghez vinnie. Németország álláspontja kerekedett felül abban a kérdésben, hogy Görögországnak letétbe kell helyeznie egy külön privatizációs alapban hozzávetőleg 50 milliárd értékű állami vagyont, s ezt a privatizációból befolyó összegből töltenék fel.

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök, Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke, és Francois Hollande francia államfő Fotó: Getty Images

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök, Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke, és Francois Hollande francia államfő Fotó: Getty Images

Igaz, időkeretet nem állítottak fel ezzel kapcsolatban. Erről az alapról zajlottak a leghevesebb viták. Ciprasz ugyanis azzal érvelt, hogy a magánosításból befolyó összeg meg sem közelíti majd az 50 milliárd eurót. Ezzel az IMF is egyetért, amely 7 milliárd euróra becsüli a privatizációból bejövő összeget. Nem került a megállapodásba az adósságelengedés sem, amelyhez pedig az eltelt hónapokban ragaszkodott a kabinet. Az euróövezeti csoport ugyanakkor hajlandó majd „vitát folytatni” a hitel visszafizetése határidejének esetleges meghosszabbításáról. Összességében megállapítható, jóval enyhébb volt az a csomag, amit egy héttel korábban népszavazáson nagy, 61 százalékos többséggel utasítottak el a görögök. Athénnak július 20-ig 7 milliárd euróra van szüksége az EKB hitel visszafizetéséhez, s további 5 milliárdra augusztus közepéig.

A megállapodás megkötése után a megegyezést nagy sikerként próbálta beállítani a görög kormányfő, aki leginkább arra helyezte a hangsúlyt, hogy „erős üzenetet küldtek Európának”. Különösen gyakran szerepelt beszédében a „harc” szó. Kell is a lelkesítés a görögöknek, hiszen szerdáig a parlamentnek szavaznia kell a reformokról, egy héttel később az igazságszolgáltatást érintő jogszabályokról. A harmadik mentőcsomagról szóló tárgyalások csak azután kezdődhetnek meg, ha lezárul az athéni szavazási procedúra. Az EKB még nem emelte sürgősségi likviditási támogatását, ami alap lenne ahhoz, hogy újra megnyithassanak a görög bankok. Zárva tartásukat szerdáig hosszabbították meg. Az EKB várhatóan fokozatosan emeli fel a likviditási támogatást, várhatóan a hét második felétől.

A megállapodásnak súlyos következményei lesznek a görög belpolitikában. A Sziriza radikális baloldali képviselői már lázadni kezdtek a megállapodás ellen, s a kompromisszum alighanem a koalíciós partner Független Görögök (ANEL) összes képviselőjének támogatását sem nyeri el. Szakértők összesen 35-40 nem szavazatra, vagy tartózkodásra számítanak a szerdai szavazáson a kormányoldal részéről.

Mivel az Új Demokrácia (ND), a To Potami, valamint a PASZOK támogatja az egyezséget, a szerdai szavazáson győznek az igenek, de elengedhetetlen lesz a kormányalakítás. Elképzelhető e pártok bevonása a koalíciós munkába (akár kormányon kívül támogathatják a kabinet munkáját), illetve a Sziriza frakciójának kettészakadása. Tegnap este Athénban tiltakoztak a megállapodás ellenzői. A megmozdulásra az ADEDY szakszervezet hívott fel.

Csak késleltetik a Grexitet?

Több olyan összetevője van a megállapodásnak, amely hosszabb távon még nem biztosítja Görögország euróövezetben való maradását.

- Tovább nő az adósság

Mivel az ország új hitelfelvételre szorul, ezért az adósság tovább nő. A hitelezők további reformokat várnak el, de a görögök szerint az eddigi megszorítások is csak az adósságállomány növekedését eredményezték. A hitelállomány növekedése azt is eredményezi, hogy a gazdaság versenyképtelen marad.

- Nehéz lesz keresztülvinni a reformokat

Az előző kormányfő, Antonisz Szamarasz kormányának bukását közvetlenül ugyan az váltotta ki, hogy a kabinet nem volt képes olyan elnökjelöltet találni, akit a törvényhozás kellő többsége támogatott volna, a kormányzó többség folyamatos csökkenését azonban az újabb és újabb megszorító intézkedések idézték elő. Egyre kevesebb képviselő nem volt hajlandó nevét adni a népszerűtlen intézkedésekhez. Akármilyen összetételű legyen is az új kabinet, biztosra vehető, hogy a reformintézkedésekről szóló szavazásoknál tovább fogyatkozik a kormányzó koalíció mandátumainak száma. Ez pedig bizonytalanná teszi a reformprogram gyakorlatba való átültetését.

- Nincs jövőkép

Az előző két hitelprogram során már meghatároztak egy menetrendet arra, hogy Athén gazdasága mikor léphet növekedési pályára, meddig kell fizetni a hitelt, s milyen mértékben csökken az adósságállomány. Ezt a menetrendet teljesen át kell írni a hitelfelvétellel, s nyilvánvalóvá vált, bármilyen új határidőket állítanak fel ezzel kapcsolatban, csekély az esélye annak, hogy ezt tartani is tudják. A jövőkép felettébb bizonytalan, sőt, a súlyos gazdasági és politikai bizonytalanságok miatt kilátástalan.

- Mekkora a Grexit esélye?

Az Economist Intelligence Unit gazdaságkutató szerint a megállapodással rövid távon jelentősen csökkent a veszélye annak, hogy Athénnak ki kell lépnie az euróövezetből, hosszabb távon azonban az említettek miatt továbbra is nagy az esélye ennek. Az EIU 60 százalékra becsüli az esélyét annak, hogy a Grexit valamikor bekövetkezik majd.

Kompromisszum a szakértők szemével

Matthew Beesley, a Hendersson Global Investors vezetője: „A piacok nagyon visszafogottan reagáltak az elmúlt hetekben a Görögországból érkező hírekre. Ez arra utal, hogy – elhamarkodottan vagy sem – abból indultak ki: lesz megállapodás, sosem tartottak attól, hogy Görögországnak el kell hagynia az eurózónát.

Jonathan Loynes, a Capital Economics vezető elemzője: „Görögország sorsa még nem dőlt el. A válság súlyos károkat okozott a görög gazdaságnak, s a pénzügyi helyzetnek. Nagyon nehéz elképzelni azt, hogy a dolgok visszakerülnek a normális kerékvágásba."

Alberto Gallo, a Royal Bank of Scotland makróelemzője: „A végső megállapodás kiegyensúlyozottabb, mint amit eredetileg a görögöknek felajánlottak. A kulcskérdés továbbra is az adósság átütemezése marad. Jó, ha reformokat és új adókat vezetnek be, de ezzel még nem lesz kezelhető az adósság.”

Paul Krugman, amerikai közgazdász, a Princeton Egyetem professzora: „Őrület mindaz, amit az euróövezet követelései tartalmaznak. Bosszút akartak állni az országon, tönkre akarják tenni nemzeti szuverenitásukat. Nincs remény a könnyítésekre."

Joseph Stiglitz, Nobel-díjas amerikai közgazdász, a Columbia Egyetem professzora: „Berlin szembemegy az egészséges emberi értelemmel, az ország nem képes a szolidaritásra.”

Homályban hagyott újságírók
Az Európai Tanács soros ülésein az újságírók az épület földszinti átriumában verhetnek tanyát. De miközben egy épületben vagyunk a vezetőkkel, fizikailag lehetetlen megközelíteni őket. Így menet közbeni hírforrásoknak a találgatások és az egyes delegációktól kiszivárgó, sokszor célzott információk számítanak. Vasárnap este félház volt a Justus Lipsiusról elnevezett tanácsi épületben, a váratlanul összehívott, és végül az eurózóna vezetőire szűkített ülés idejére sok tudósító már elutazott Brüsszelből. Akik velem együtt maradtak, azok se jutottak sok időközi információhoz. A pénzügyminiszterek a maguk szintén maratoni tanácskozását egy négyoldalas dokumentummal fejezték be, ezt adták át a vasárnap délután Brüsszelbe érkező főnökeiknek. De ebben a dokumentumban voltak olyan vitapontok, amelyekről az állam- és kormányfőknek kellett megegyezni. Sőt, utólag kiderült, hogy a dokumentum nem is említett meg minden fontos kérdést.A tizennyolc vezető plenáris tanácskozása első ízben már este hét körül megszakadt, ami aztán még kétszer megismétlődött. Hollande francia elnök és Merkel német kancellár, valamelyik uniós vezető társaságában, Cipraszt győzködte. Ez is jelezte, hogy a kisebb tagállamok szava csak addig fontos, amíg nézetkülönbség van a franciák és a németek között. Ha helyreáll a német-francia tengely, akkor a többiek ehhez igazodnak.A tizenhét órás tanácskozás eredménye csak akkor realizálódik, ha a görög parlament – és a görög társadalom – elfogadja azt. Görög ügyben aligha lesz nyári uborkaszezon, sok első oldalas hírt produkálhat még az adósságválság.
Hegyi Gyula (Brüsszel)



Részlegesen feloldják az Irán elleni fegyverembargót

Részlegesen feloldják az Irán elleni fegyverembargót - így értesült a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség hétfőn délután Bécsből egy, a vitatott iráni atomprogramról szóló nagyhatalmi tárgyalásokhoz közeli iráni forrásból. A hírt nyugati források nem erősítették meg.

Irán és a bécsi tárgyalásokon részt vevő hat ország képviselői állítólag megállapodtak, hogy részlegesen feloldják az Iránnal szemben érvényben levő fegyverszállítási tilalmat. A megállapodásban az fog szerepelni, hogy Irán védelmi fegyvereket szállít térségbeli szövetségeseinek a terrorizmus és a szélsőségesség elleni küzdelemhez - mondta az orosz hírügynökségnek nyilatkozó iráni forrás, megjegyezve, annak ellenére teszik ezt lehetővé, hogy ez ellentmond az ENSZ Biztonsági Tanácsa által hozott határozatoknak. Arra nem tért ki, hogy jogilag hogyan oldható fel ez az ellentmondás.

Az ENSZ BT több határozatot hozott Irán ellen annak vitatott nukleáris programja miatt, egyebek mellett olyant, amelyik tiltja a fegyverkereskedelmet a perzsa állammal. Irán és a hatok végső formába öntik azt az átfogó megállapodást, amely orosz hírügynökségi jelentések szerint az ENSZ-szankciók és egyéb, egyes országok által Irán ellen életbe léptetett intézkedések feloldását tartalmazza cserébe azért, hogy Teherán visszafogja atomprogramját és jobban átláthatóvá teszi azt.
Laurent Fabius francia külügyminiszter a Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján Bécsben azt mondta, hogy az iráni atomprogramról szóló nagyhatalmi tárgyalások résztvevői bejelentésre készülnek hétfő délután. Teherán és a hatok (az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország) július 13-ig, azaz hétfőig adtak időt maguknak a végleges megállapodás tető alá hozásához.

Szerző

Nőtt a szélsőjobboldal támogatottsága Bécsben

Bécsben megerősödött a szélsőjobboldali szabadságpárt szavazóbázisa, csaknem három százalékkal előzi meg a várost irányító szociáldemokratákat, akiknek a legutóbbi választásokhoz képest csökkent a támogatottságuk - olvasható a Der Standard című osztrák napilap hétfői számában.

A lap megbízásából július elején készített közvélemény-kutatás alapján az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) jelenleg 35 százalékon, az Osztrák Szabadság párt (FPÖ) 32 százalékon áll. A legutóbbi, 2010-es választásokon az SPÖ 44, az FPÖ 26 százalékot kapott. 

A felmérés szerint az Osztrák Néppárt (ÖVP) népszerűsége két százalékkal csökkent az öt évvel ezelőtti választásokon elért 14 százalékhoz képest. A liberális Neos párt hat, a Zöldek támogatottsága egy százalékkal növekedett a 2010-es eredményekhez képest, a liberálisok hat, a zöld párt jelenleg pedig 14 százalékon áll.

Bécs szociáldemokrata polgármesterének, Michael Häuplnek népszerűsége azonban továbbra is töretlen, a lakosok harminc százaléka támogatja. A második helyen Heinz-Christian Strache, az FPÖ elnöke áll 16 százalékkal. A harmadik helyen a jelenlegi alpolgármester Maria Vassilakou, a Zöldek pártjának politikusa végzett 9 százalékkal, 2010 óta az osztrák fővárost ugyanis a szociáldemokraták és a Zöldek közösen vezetik. A görög származású politikusnőt a néppárti Manfred Juraczka követi négy százalékkal. A liberális Neos pártot képviselő Beate Meinl-Reisinger egy százalékos támogatottságot kapott.

Az újság elemzése szerint Michael Häupl, aki több mint húsz éve vezeti az osztrák fővárost, leginkább az 50 év felettiek és a tősgyökeres bécsi lakosok támogatását élvezi, azonban a harminc év alattiakat kevésbé tudja megszólítani. A közvélemény-kutatásból az is kiderül, hogy a fiatalok leginkább a Zöldek jelöltjét, Maria Vassilakout választanák. Ugyan a liberális Neos párt támogatottsága a legalacsonyabb, ám a piackutató szerint egyre vonzóbb alternatíva a városi szavazók számára.

Bécsben legközelebb 2015 októberében lesznek választások.

Szerző