Részlegesen feloldják az Irán elleni fegyverembargót

Részlegesen feloldják az Irán elleni fegyverembargót - így értesült a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség hétfőn délután Bécsből egy, a vitatott iráni atomprogramról szóló nagyhatalmi tárgyalásokhoz közeli iráni forrásból. A hírt nyugati források nem erősítették meg.

Irán és a bécsi tárgyalásokon részt vevő hat ország képviselői állítólag megállapodtak, hogy részlegesen feloldják az Iránnal szemben érvényben levő fegyverszállítási tilalmat. A megállapodásban az fog szerepelni, hogy Irán védelmi fegyvereket szállít térségbeli szövetségeseinek a terrorizmus és a szélsőségesség elleni küzdelemhez - mondta az orosz hírügynökségnek nyilatkozó iráni forrás, megjegyezve, annak ellenére teszik ezt lehetővé, hogy ez ellentmond az ENSZ Biztonsági Tanácsa által hozott határozatoknak. Arra nem tért ki, hogy jogilag hogyan oldható fel ez az ellentmondás.

Az ENSZ BT több határozatot hozott Irán ellen annak vitatott nukleáris programja miatt, egyebek mellett olyant, amelyik tiltja a fegyverkereskedelmet a perzsa állammal. Irán és a hatok végső formába öntik azt az átfogó megállapodást, amely orosz hírügynökségi jelentések szerint az ENSZ-szankciók és egyéb, egyes országok által Irán ellen életbe léptetett intézkedések feloldását tartalmazza cserébe azért, hogy Teherán visszafogja atomprogramját és jobban átláthatóvá teszi azt.
Laurent Fabius francia külügyminiszter a Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján Bécsben azt mondta, hogy az iráni atomprogramról szóló nagyhatalmi tárgyalások résztvevői bejelentésre készülnek hétfő délután. Teherán és a hatok (az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország) július 13-ig, azaz hétfőig adtak időt maguknak a végleges megállapodás tető alá hozásához.

Szerző

Nőtt a szélsőjobboldal támogatottsága Bécsben

Bécsben megerősödött a szélsőjobboldali szabadságpárt szavazóbázisa, csaknem három százalékkal előzi meg a várost irányító szociáldemokratákat, akiknek a legutóbbi választásokhoz képest csökkent a támogatottságuk - olvasható a Der Standard című osztrák napilap hétfői számában.

A lap megbízásából július elején készített közvélemény-kutatás alapján az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) jelenleg 35 százalékon, az Osztrák Szabadság párt (FPÖ) 32 százalékon áll. A legutóbbi, 2010-es választásokon az SPÖ 44, az FPÖ 26 százalékot kapott. 

A felmérés szerint az Osztrák Néppárt (ÖVP) népszerűsége két százalékkal csökkent az öt évvel ezelőtti választásokon elért 14 százalékhoz képest. A liberális Neos párt hat, a Zöldek támogatottsága egy százalékkal növekedett a 2010-es eredményekhez képest, a liberálisok hat, a zöld párt jelenleg pedig 14 százalékon áll.

Bécs szociáldemokrata polgármesterének, Michael Häuplnek népszerűsége azonban továbbra is töretlen, a lakosok harminc százaléka támogatja. A második helyen Heinz-Christian Strache, az FPÖ elnöke áll 16 százalékkal. A harmadik helyen a jelenlegi alpolgármester Maria Vassilakou, a Zöldek pártjának politikusa végzett 9 százalékkal, 2010 óta az osztrák fővárost ugyanis a szociáldemokraták és a Zöldek közösen vezetik. A görög származású politikusnőt a néppárti Manfred Juraczka követi négy százalékkal. A liberális Neos pártot képviselő Beate Meinl-Reisinger egy százalékos támogatottságot kapott.

Az újság elemzése szerint Michael Häupl, aki több mint húsz éve vezeti az osztrák fővárost, leginkább az 50 év felettiek és a tősgyökeres bécsi lakosok támogatását élvezi, azonban a harminc év alattiakat kevésbé tudja megszólítani. A közvélemény-kutatásból az is kiderül, hogy a fiatalok leginkább a Zöldek jelöltjét, Maria Vassilakout választanák. Ugyan a liberális Neos párt támogatottsága a legalacsonyabb, ám a piackutató szerint egyre vonzóbb alternatíva a városi szavazók számára.

Bécsben legközelebb 2015 októberében lesznek választások.

Szerző

Húsz évig marad rács mögött a "balkáni kokainkirály"

Első fokon húsz év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a belgrádi különleges bíróság hétfőn a balkáni "kokainkirályként" ismert Darko Saricot.

A 44 éves férfit 5,7 tonna kokain Dél-Amerikából Európába csempészése miatt ítélték el. Ügyvédje bejelentette: fellebbezni fognak az ítélet ellen. Darko Saric - aki tavaly márciusban adta fel magát - nem jelent meg az ítélethirdetésen, és a bírósági vizsgálat ideje alatt végig ártatlannak vallotta magát.

Az úgynevezett Saric-klán másik 18 tagját is elítélték, a legkisebb büntetés öt hónap letöltendő börtönbüntetés volt, míg Saric mellett még egy klántagra szabtak ki húsz évnyi börtönbüntetést.

Saric neve 2009 októberében került be a köztudatba, amikor arról tudósított a szerbiai sajtó, hogy az uruguayi rendőrség 2,8 tonna kokaint foglalt le egy brit zászló alatt hajózó jachton, Montevideo közelében. A rákövetkező évben nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene. Akkoriban a szerb sajtó arról számolt be, hogy Saric és klánja több százmillió eurónyi, kábítószer-eladásból befolyt pénzt moshatott tisztára, főleg különböző állami vállalatok megvásárlásával.

A szervezett bűnözés elleni ügyészség gyanúja szerint a bűnözőt szerb állami tisztségviselők is segítették, főleg 2004 és 2009 között.

Szerző