Előfizetés

Ma aláírhatják az iráni atommegállapodást

Jelentős megoldatlan kérdések maradtak még az iráni nukleáris tárgyalások zárónapjára, közölte vasárnap egy magasrangú amerikai külügyi illetékes a Reuters hírügynökséghez eljuttatott üzenetében, igyekezvén lehűteni a felfokozott várakozásokat, hogy akár néhány órán belül véglegesíthetik a történelmi jelentőségű megállapodást.

A tegnap már 16. napja folyt bécsi tárgyalásokról előző este olyan hírek szivárogtak ki, amelyek szerint a felek rendkívül közel kerültek a megegyezéshez. Az AP hírügynökség vasárnap délután azt közölte, hétfőn teszik meg a nagy bejelentést, amennyiben mind a hét fővárosban rábólintanak az egyezségre.

Laurent Fabius francia külügyminiszter szombati nyilatkozatában igyekezett nyomást gyakorolni a tárgyaló felekre, elsősorban az Egyesült Államokra és Iránra, sürgetve, hogy határozzák el végre magukat. „Már minden kérdést megvitattunk, s eljött a pillanat, hogy meg kell hozni a politikai döntéseket” – hangsúlyozta a francia diplomácia vezetője.

A Hatok (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, valamint Németország), illetve Irán hétfőre tette az újabb „végső határidőt”, ameddig alá kellene írni a megegyezést. A legnehezebben áthidalható problémák egyike, hogy Teherán az ellene még 2006-ban hozott ENSZ-fegyverembargó azonnali feloldását követelné, s ragaszkodik ahhoz is, hogy felújíthassa ballisztikus rakétaprogramját.

Oroszország nem ellenezné az iráni követelést, a nyugati hatalmak azonban hallani sem akarnak arról, hogy Teherán ismét nagy hatótávolságú, potenciálisan atomtöltet hordozására is alkalmas rakétákat fejlesszen. Irán Kínát is maga mellé igyekszik állítani a fegyverembargó feloldása kérdésében.

John Kerry amerikai külügyminiszter, aki szombaton négyszemközt is tárgyalt iráni kollégájával, Mohammad Dzsavad Zariffal, Twitter-üzenetben csak annyit írt: „Még nehéz kérdéseket kell megoldanunk.” Az amerikai és az iráni diplomácia vezetője két hete szinte minden nap találkozót tartott Bécsben, s Kerry azt mondta, mindaddig érdemes folytatni a megbeszéléseket, ameddig van érdemi előrehaladás.

Vasárnapra virradóra is folytatódtak a tárgyalások, Kerry, Zarif és Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hármas megbeszélését követően nőtt a bizakodás. Vasárnap az orosz és a kínai diplomácia vezetője is visszatért az osztrák fővárosba.

Ali Hamenei, Irán legfőbb vallási vezetője ugyanakkor szombaton egyetemisták előtt "az arrogáns nagyhatalom" elleni küzdelem folytatására szólított fel, mintegy jelezve, akármi is lesz az atomtárgyalások kimenetele, viszonyuk Washingtonhoz nem változik. Amerikai részről ugyanakkor arra számítanak, hogy a nukleáris megállapodás nyomán az Egyesült Államok támogatót talál Iránban az iszlám szélsőségesek elleni fellépéshez.

Hasszan Rohani iráni elnök szombaton még úgy nyilatkozott, bármelyik irányba is eldőlhetnek a bécsi megbeszélések. Az iráni tárgyalódelegáció egy illetékese a Reutersnek vasárnap azt mondta, 99 százalékban kész a megállapodás, véglegesítették a technikai részleteket, a mellékleteket, már csak egy-két vitakérdés maradt a külügyminiszterekre.

Szerdáig kapott időt Ciprasz - Tetteket várnak Athéntól

Publikálás dátuma
2015.07.13. 07:32
A címlapokat böngészve próbál tájékozódni egy férfi az athéni újságoskioszk előtt FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHRISTOPHER FURLO
Elmaradt tegnap az Európai Unió állam- és kormányfőinek rendkívüli értekezlete a görög válságról, az Eurócsoport pénzügyminisztereinek szombat-vasárnapi maratoni tárgyalásait követően az euróövezeti vezetők gyűltek össze Brüsszelben, hogy véglegesítsék Athénnak szóló ajánlatukat. Alekszisz Ciprasz görög kormányfő szombatra virradóra ugyan megkapta az athéni törvényhozás támogatását, de mától egy sor reformjavaslatot kell elfogadtatnia a parlamentben ahhoz, hogy a harmadik mentőcsomagról tárgyalni kezdjenek.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az utolsó pillanatban lemondta a Huszonnyolcak állam- és kormányfőinek tanácskozását, s ezt pozitív jelnek tekintették Brüsszelben, hogy mégsem a Grexit - Görögország kilépése az eurózónából - kerül napirendre. Az Eurócsoport pénzügyminiszterei szombaton óvatos támogatásukról biztosították, s megvitatásra ajánlották a benyújtott görög reformjavaslatokat. Kilenc órás tárgyalásuk ugyanakkor döntés nélkül ért véget, s vasárnap újra tárgyalóasztalhoz ültek.

Berlinben cáfolták a Frankfurter Allgemeine Sontagszeitung által kiszivárogtatott értesülést, miszerint Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter azt vetette volna fel, hogy Görögország öt évre távozzon az euróövezetből, s esetleg átütemezhetik adósságait. Ezt a lehetőséget mind Angela Merkel kancellár, mind Sigmar Gabriel alkancellár elvetette.

Francois Hollande francia kormányfő is elutasítólag nyilatkozott, mondván, nem lehetséges átmeneti Grexit, vagy kilépnek a görögök, vagy maradnak. Hollande korábban sem hagyott kétséget afelől, hogy ő maga a maradás híve. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke tegnapi brüsszeli sajtóértekezletén reményét fejezte ki, hogy pozitív eredménnyel zárulnak a tárgyalások, s óvta az euróövezeti vezetőket attól, hogy megalázzák a bajba került Athént.

Merkel kancellár a vasárnap késő estébe nyúlt brüsszeli euróövezeti csúcs kezdetén azt mondta, rendkívül nehéz megbeszélésekre számít, s egyelőre nincsenek meg a feltételek ahhoz, hogy egy újabb mentőprogramról kezdjenek tárgyalásokat Athénnel. Ehhez előbb a bizalom légkörét kell helyreállítani, mondta. Jeroen Dijsselbloem, az Eurócsoport vezetője vasárnap némi előrehaladásról számolhatott be, de jelezte, a 19 pénzügyminiszter tanácskozását követően nyitva maradt kérdésekről már az állam- és kormányfőknek kell dönteni.

Uniós zászló az athéni parlament előtt – Görögország euróövezeti tagsága volt a tét a brüsszeli euróövezeti csúcson FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHRISTOPHER FURLONG

Uniós zászló az athéni parlament előtt – Görögország euróövezeti tagsága volt a tét a brüsszeli euróövezeti csúcson FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHRISTOPHER FURLONG

Az eurózóna vezetői értesülések szerint azt követelték Alekszisz Ciprasz görög kormányfőtől, hogy már hétfőn terjesszen be az athéni törvényhozás elé egy sor reformjavaslatot, s ha ezeket szerdáig sikerül elfogadtatni, s megkapja a görög kormány és a parlament támogatását, akkor kezdődhetnének tárgyalások a tényleges harmadik mentőcsomagról, s a tizennyolc másik állam akkor járul hozzá ahhoz, hogy bizonyos pénzösszegeket szabadítsanak fel Athén számára.

A pénzügyminiszterek kiszivárgott tervezete 12 pontos javaslatcsomagot állított össze, ebben az áfaemelésektől, a fenntartható nyugdíjrendszer kialakításán keresztül a görög statisztikai hivatal függetlenségének helyreállításáig, az adóalap kiszélesítéséig, a polgári törvénykönyv reformjáig számos intézkedés szerepel. Sürgetik az elektromos művek privatizálását, a szigorú költségvetési lefaragásokat. A mentőcsomag feltétele, hogy Athénba visszatérjen a trojka - az Európai Unió, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap képviselői.

Ciprasz szombatra virradóra megkapta a parlament támogatását a csütörtökön benyújtott reformcsomaghoz, 251 képviselő szavazott igennel, 32-en nemmel, nyolcan tartózkodtak. Kilenc képviselő távol maradt, köztük Janisz Varufakisz volt pénzügyminiszter, aki helyett a hétvégén már Euklid Cakalotosz, a pénzügyek új irányítója állta a sarat Brüsszelben.

A Sziriza kormányfője szombaton úgy vélte, "erős mandátumot" kapott a brüsszeli tárgyalások folytatásához, ugyanakkor kijelentését kétségessé tette, hogy saját pártja önmagában nem szerezte volna meg a többséget, Ciprasz kormányának három tagja is tartózkodott. Ez a kabinet szilárdságát is erősen kétségessé teszi. Görögország egyébként 53,5 milliárd euró új hitelt kért ahhoz, hogy 2018 júnusáig törleszteni tudja adósságait.

A mentőcsomag pénzügyi kihatásai ugyanakkor 79 milliárd euróra is felmehetnek. Az eurócsoport tervezete szerint Athénnak július 20-ig 7 milliárd euróra van szüksége július 20-ig, s további 5 milliárdra augusztus közepéig, hogy az ECB felé esedékes tartozásait ki tudja fizetni. Alekszisz Ciprasz este külön tárgyalást kezdett Merkel német kancellárral és Hollande francia elnökkel.

Megbékélés helyett új viszály a Balkánon

Botrányba fulladt és diplomáciai feszültséget szült a szerb miniszterelnök srebrenicai látogatása. Aleksandar Vucic kormányfőt, aki a megbékélés jegyében érkezett szombaton a Boszniába, hogy részt vegyen a srebrenicai népirtás 20. évfordulójára rendezett emlékünnepségen, ismeretlenek kővel, flakonokkal dobálták meg a potocari emlékhelyen.

Vucicot ki kellett menekíteni, a szerb delegáció elhagyta a rendezvény színhelyét, ahol mintegy 50 ezer ember gyűlt össze fejet hajtani a második világháború utáni legnagyobb európai népirtás áldozatainak emléke előtt.

A rendezvényen jelen voltak a térség vezető politikusai - a horvát, a montenegrói, a macedón és a szlovén köztársasági elnök, Törökország, Szerbia és Albánia miniszterelnöke, valamint számos külügyminiszter és nagykövet, a hágai törvényszék és az EU képviselői. De megjelent az Egyesült Államok egykori elnöke, Bill Clinton, akit Madeleine Albright volt külügyminiszter is elkísért.

A szerb miniszterelnök érkezését füttykoncert kísérte, ugyanekkor érkezett meg az amerikai küldöttség, tapsvihar közepette. Bill Clinton és Albright népszerű Boszniában, hiszen Clinton elnöksége alatt történt a daytoni békekötés. Clinton beszédében élete legfontosabb tettének nevezte azt, hogy a srebrenicai mészárlás után amerikai közvetítéssel véget lehetett vetni a boszniai háborúnak.

Vucicot akkor kezdték kövekkel dobálni, amikor virágot helyezett el az áldozatok emlékfala előtt. A szerb delegáció kényszerű távozása miatt délután rendkívüli kormányülést tartottak Belgrádban. Nikola Selakovic igazságügyi miniszter többszörös emberölési kísérletnek nevezte az esetet, Ivica Dacic külügyminiszter szerint ez nemcsak a szerb kormányfő, hanem egész Szerbia, valamint az ország együttműködési szándéka és békepolitikája elleni támadás volt. A megtámadott miniszterelnök azt hangsúlyozta, folytatni kívánja a megbékélés politikáját.

Belgrád tiltakozó jegyzéket adott át a bosnyák külügynek. A bosnyák külügyminiszter valamint Bosznia-Hercegovina háromtagú államelnöksége elítélte a szerb miniszterelnököt ért támadást, és felszólítja a hatóságokat, hogy minél hamarabb azonosítsák a rendbontókat, vizsgálják ki, hogy mulasztottak-e a biztonsági szervek. Az Európai Unió is vizsgálatot követel. Srebrenica polgármestere elnézést kért Vucictól.