Előfizetés

A leláncolt rab szabadsága

Bársony Éva
Publikálás dátuma
2015.07.10. 07:50
Horváth Lili első nagyjátékfilmje, A szerdai gyerek Karlovy Varyban debütált FORRÁS: FILMUNIÓ
Lehet-e szétlőni azt a görögdinnyét, amire Orbán Viktor fotóját applikálták? A Zero című magyar film bemutatója után ez volt a kérdés a Karlovy Vary-i filmfesztiválon. A másik két magyar résztvevő csendesebben, de nagyobb közönségszimpátiával mutatkozott be: rokonszenvvel fogadták a Szerdai gyerek és a Határ című debütáns rendezést.

Lehet-e célpont az a görögdinnye, amelyen a magyar miniszterelnök képe díszeleg? Vagy csak Putyin, Merkel fotójába lehet belepuffantani a kamera előtt, no meg Berlusconiéba? Ez akkor lett kérdés itt Karlovy Varyban (legalábbis a magyarok körében), amikor a Zero című filmje sajtóvetítése előtt Nemes Gyula rendező elővette a tollát, és körkörös mozdulatokkal megmutatta az újságíróknak, hogyan satírozta ki egy politikus képét a filmből, mert ha nem teszi meg, akkor a Magyar Nemzeti Filmalap visszakéri a filmre adott teljes támogatást.

Egy későbbi vetítésen a film egyik külföldi producere ismételte meg a tényt, hogy valakinek az arcát el kellett tüntetni a filmből, ez tehát jó pr értékű közkincs lett itt a fesztiválon. (Apró poén, hogy a Zeroban egy pillanatra maga Andy Vajna is felbukkan, azaz a feje, amint mond valamit, igaz satírozás és szöveg nélkül.) A politikus neve nem hangzott el, de szempillantás alatt mindenki tudta, hogy a nagy zöld dinnyén tekergő satírozás mögött nem lehet más, csak Orbán Viktor.

A film ugyan a méhek kihalása, s emiatt az emberiség várható pusztulása feletti aggodalomból indul, de eljut egészen a nemzetközi szintű anarchiáig, felfegyverzett szabadcsapat tömeggyilkosságra emlékeztető dühkitöréséig, aztán vérvörös betűk szólítják fel a nézőt, hogy hagyja el a vetítést. Újabb apró poén: akik korábban még nem mentek ki a vetítésről, azok közül többen komolyan vették a felszólítást, felálltak és kimentek. A bátrak, akik mégis bent maradtak, láthatták, amint a lövöldözés közepette hirtelen kifehéredik a vászon, s a nagy semmi alá az van írva: mindenki fáradjon ki, mert a filmet betiltották.

Az az akcionista-anarchista zűrzavar, ami egy elfogadható kiindulópont után egyre vadabb és őrültebb ötletekkel végigsöpör Nemes Gyula mozivásznán, legkevesebb, hogy zavarba hozza a nézőt. Ha nem untatja éppen halálra. Mire elkövetkezik a vége felé az a dinnyés pillanat, a másodpercig kitartott satírozás látványa határozottan feldobja a jelenetet, mondhatni többet, áttételesebbet jelez, valamilyen fontos közlés metaforájává emelkedik. Nem úgy, mint a szegény Angela Merkel egy rossz fotójába csapódó golyó. Az a satírozás váratlanul általánosabb jelentést kölcsönzött az infantilis bosszú egyszeri gesztusának.

A rendező lapunknak megerősítette, hogy ha nem satíroz, az egész támogatást plusz a kamatokat vissza kellett volna fizetnie a Filmalapnak. A fesztiválon bemutatott akciójával csak amolyan Svejk-módra akart viccelni azon, hogy vajon milyen gyümölcsökre lehet politikusok fényképét ragasztani és milyenekre nem, s hogy kikre lehet egy filmben lőni, és kikre nem. „Mert az a kérdés, hogy ha nincs benne az a jelenet, akkor ugyanaz-e a film, vagy sem.

S ha nem ugyanaz, akkor vissza kell-e fizetni a rá adott támogatás összegét?” - mondta. Udo Kier, akit a nemzetközi filmvilág legendás figuraként tisztel, mint a Zero című film egyik főszereplője, annyit mondott egy magánbeszélgetésben a filmről: bestiális. Ami jót is jelenthetne, de félő, az a gátlástalanul előadott dühkitörés a világ dolgainak állása miatt, amit a film képvisel, bármily igaz is az alapja, érthető az indulata, komolyan vehetetlen. Kár érte.

Ahogy a Zero, a Szerdai gyerek is Karlovy Vary második legfontosabb versenye, az East of the West szekció válogatásában küzd a Kristály Glóbuszért. Horváth Lili első rendezésének bemutatójakor volt abban valami báj, hogy a közönségnek kicsit tovább kellett toporognia a vetítő előtt, mert a teremben az ifjú rendezőnő előbb még tisztába tette a karonülő kicsi gyerekét, csak aztán lépett bemutatkozásra a nézők elé.

A filmet rokonszenvvel és tapssal fogadta a rendkívül hálás Karlovy Vary-i közönség, de a beszélgetésen kevesen maradtak a helyükön. A rendezés érdekességei iránt érdeklődtek, s hogy hogyan találta meg Horváth Lili a főhősét. A film abszolút főszereplője Vecsei Kinga, akire hosszú keresés után talált a rendező, de aki nem színész, egy művészeti egyetem hallgatója. Szép, tiszta, érzékeny arcvonásokkal, de zavaróan nehezen érthető beszéddel. (Amit persze a külföldi közönség nem érzékelt, de kimondottan feltűnő volt a magyar fülnek.)

A történet egy olyan fiatal lányról szól, aki intézetben nevelkedett, s aztán most visszajár ugyanabba az intézetbe, a még kiskorúan szült kisfiához. A kérdés, sikerül-e olyan helyzetbe hoznia magát, hogy magához vehesse a megszólalni nem hajlandó gyereket, s végre együtt élhessen vele. A téma nagyon emberi, a film azonban nem igazán tudja mélységében kibontani, hitelesíteni a rossz társaságba keveredett, de a kisfiáért nagy akarattal küzdő lány sorsát, figuráját, egyéniségét.

A rendező, aki a forgatókönyvet is maga írta, a karakter felépítésében el-elmegy a kézenfekvő közhelyek felé, a durcás-durva viselkedéssel kimerítve a jellemzés nagyját. Inkább külsőséges megoldások, finom részletek nélküli, felületes konfliktusok halmaza marad a történet, semmint hogy átélhetővé mélyülne, egyéni arcot kapna az elmesélt küzdelem. Thuróczy Szabolcs szociális munkásának kivételes belső embersége kiviláglik a történet egészének szürkéjéből.

A harmadik magyar résztvevő, Szabó Mátyás a diplomafilmjével van jelen Karlovy Vary teljesen új szekciójában. A Future Frames elnevezésű válogatás Európa jövő filmnemzedékének legfiatalabbjai közül mutatott be tíz rendezőtől tíz rövidfilmet. A Határ több jelentésrétegű sztorijában egy sínen járó, azaz kötött úton haladó hajtányhoz láncolt rab fiatalember, egy rá vigyázó őrmester és egy lány viszi a történetet.

A friss diplomás rendező, akit rendező-tanára, Janisch Attila úgy jellemzett, az évfolyam egyik legígéretesebb tagja, lapunk kérdésére Karlovy Varyban elmondta: Szöllősi Barnabás forgatókönyvíró társával megfogta őket az út, az utazás e sajátos formája, hisz minden út a fizikai értelmén túl egy belső utat is jelent. Ki az, aki elindul, és mivé válik a megérkezés pillanatára. „A film indulásakor látunk egy leláncolt rabot, s mellette a szabadon mozgó őrzőjét. A végén pedig érezzük, hogy a főhősön ugyan ott a lánc, de mégis ő a szabad, míg őrzője külvilág behatárolta rab.

Filmünk tehát a szabadságról szól.” A Karlovy Vary program egyik haszna szerinte a szakmai találkozásokban rejlik, a másik pedig az ismeretségek, reménybeli barátságok lehetőségét adja. Ami a rendezői jövőt illeti, Szabó Mátyás sokat vár az otthon nemrég bejelentett, a pályakezdő filmesek indulását segítő Inkubátor program lehetőségeitől.

Egyetetértenek a boltzár eltörlésében

A boltok vasárnapi zárva tartásának eltörléséről két népszavazási kérdés is verseng egymással. A szocialistáké, amelyet az első elutasítás után ismét benyújtottak a Nemzeti Választási Irodához (NVI), valamint a az Új Magyar Köztársaság (UMK) politikai szervezeté, amelyet viszont befogadott az iroda. 

Az UMK kifogásolta, hogy a szocialista beadvány jogvitával terhelt, így ismételt beadása az egész ügyet veszélyeztetheti, ezért az eddigi sikeres rendszerbontó kérdéseivel olyan platformot kívánt teremteni, amely nem a pártok közti presztízsharcról szól, hanem arról, hogy egy-egy ügy referendumra kényszerítésével minél szélesebb összefogást lehessen létrehozni. Az UMK nyilatkozatra válaszul Harangozó Tamás, a szocialisták frakcióvezető-helyettese csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az MSZP kész minden társadalmi, szakmai és politikai szervezettel összefogni az üzletek kötelező vasárnapi zárva tartásának eltörlése érdekében. Hangsúlyozta, az MSZP ostobának tartja a vasárnapi zárva tartásról szóló szabályt, ezért annak eltörlését "össztársadalmi érdekként" és nem pártpolitikai ügyként kezeli.

Az ügy előzménye, hogy az MSZP július 7-én újra beadta a vasárnapi zárva tartásról szóló népszavazási indítványát, melyet korábban a NVI elutasított, arra hivatkozván, hogy a szocialista párt még a Kúria egy másik, hasonló kérdésben hozott jogerős, elutasító határozatának nyilvánosságra hozatalát megelőzően nyújtotta be, így azt nem vehette figyelembe. Lukács Zoltán frakcióvezető-helyettes erről azt mondta, az NVI érvei elbuktak, hiszen eredeti beadványuk elutasításakor nem kaptak tájékoztatást idő előtti benyújtásról, vagyis szerintük ezt az indokot "utólag kreálták".

Paksot Anglián át támadják az osztrákok

Publikálás dátuma
2015.07.10. 07:25
Paks Fotó: VAJDA JÓZSEF, NÉPSZAVA
Ausztria keresetet nyújtott be az Európai Unió Törvényszékéhez az Egyesült Királyságban épülő Plant Hinkley Point C atomerőműnek nyújtandó brit állami támogatást jóváhagyó határozata ellen - közölte lapunkkal csütörtökön reggel az Európai Biróság sajtóosztálya. London 24 milliárd euróval támogatja a dél-nyugati partjainál épülő Hinkley Point-i erőműveket azzal, hogy előre rögzített áron vásárolja majd meg az ott termelt áramot. Emellett Bécs azt is a számlájukra írja, hogy a britek uniós versenyjogot sértenek az építkezéssel.

 Andrä Rupprechter osztrák környezetvédelmi miniszter kifogásolta, hogy az Európai Bizottság annak ellenére adja áldását a brit építkezésre, hogy a nukleáris energia termeléséhez nyújtott állami támogatással az atomenergiát használó országok versenyelőnybe kerülnek. Bécs ezek után előrevetítette, hogy minden olyan uniós állam atomprogramját megvétózza, amelyhez állami támogatást nyújtanak. Ezzel tulajdonképpen jelezte, hogy az Orbán-kormány által erőltetett Paks II. projekt is számíthat az osztrák vétóra - írja a Hvg.hu.

A 10 milliárd eurós orosz hitelre támaszkodó új magyar atomerőmű építésével kapcsolatban a közelmúltban elvégzett közgazdasági modellszámításokat eddig érdemben senki nem cáfolta meg, márpedig azok azt mutatták, hogy állami támogatás nélkül ennek a beruházásnak csak akkor van esélye a pénzügyi megtérülésre, ha az áram ára legalább 75 százalékkal magasabb lesz a jelenleginél.

Az osztrákok mellett Jávor Benedek Európai Parlamenti képviselő is ostromolja a Paks II. előkészítését végző társaságot, mivel az erőmű építésére vonatkozó „ellopott” dokumentumokat akarja megtekinteni. Az említett dokumentumok állítólag kimaradtak a titkosításból, így nyilvánosságra hozataluknak elvileg nincs akadálya. A képviselő az MVM Paks II. Zrt.-t levélben kereste meg, hogy mutassák be az adatokat, ők azonban válaszukban elutasították a kérést. Indoklásukban többek között arra hivatkoztak, hogy a lekért adatok köre túl tág, ami annak lehetőségét is fölveti, hogy a vállalat nincs teljesen tisztában a kérdéses adathordozó tartalmával. További indoklásuk pedig az volt, hogy az adatok egyébként is titkosak, ezzel viszont saját korábbi állításukat cáfolják meg - véli a képviselő.