Az ENSZ-hez fordultak a szakadárok

A kelet-ukrajnai szakadárok önkényesen kikiáltott donyecki és luhanszki "népköztársaságai" az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordultak azzal a kéréssel, hogy az hozzon létre nemzetközi törvényszéket a Kijev által a Donyec-medencében indított "megtorló hadművelet során elkövetett háborús bűntettek" kivizsgálására. Ezt Olekszandr Zaharcsenko donyecki és Ihor Plotnickij luhanszki szakadár vezetők jelentették be szerdai sajtótájékoztatójukon.

Közös kéréssel fordult az ENSZ Biztonsági tanácsához (BT) a két önkényesen kikiáltott kelet-ukrajnai szakadár köztársaság. Olekszander Zaharcsenko donyecki és Igor Plotnyickij luhanszki vezető azt kérte a világszervezettől, hogy hozzon létre nemzetközi törvényszéket a Kijev által a Donyec-medencében indított "megtorló hadművelet során elkövetett háborús bűntettek" kivizsgálására.

A két szakadár vezető tegnap közös sajtótájékoztatón jelentette be a kezdeményezést. Állították, hogy számtalan bizonyítékuk van arról, hogy az ukrán hadsereg és a Nemzeti Gárda emberiesség elleni bűncselekményeket hajtott végre a harci övezetben. Zaharcsenko azt hangsúlyozta, hogy adataik szerint az ukrán kormányerők "agressziója" következtében több mint 1200 polgár vesztette életét az általa irányított "népköztársaságban", miközben Kijev állítja, hogy civil célpontokat nem támadnak.

Arról nem ejtettek szót, hogy a nemzetközi jogvédő szervezetek, főképp az Amnesty International már többször figyelmeztetett arra, hogy „mindkét fél”, vagyis a felkelők is követtek el háborús bűncselekményt.

Oroszország ugyanakkor az ellen tiltakozik, hogy az MH117-es utasszállító repülőgép tragédiáját nemzetközi bíróság elé vigyék. Hollandia, Malajzia, Ausztrália, Belgium és Ukrajna ugyanis azt kezdeményezte, hogy a gép lelövését is kezeljék háborús bűnként, az ENSZ BT erre vonatkozóan is hozzon létre egy nemzetközi törvényszéket a délszláv háborús bűncselekményeket kivizsgáló instancia mintájára.

Genadij Gatilov orosz külügyminiszter-helyettes tegnap a Taszsz orosz hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy az ötlet elfogadhatatlan Moszkva számára több szempontból is. Mindenekelőtt azért, mert a kivizsgálás még nem zárult le, az azt végző nemzetközi szakembercsoport az év végén mutatja be jelentését.

Azt is kifogásolta, hogy a nemzetközi törvényszéki eljárás, amint azt a balkán-háborús tapasztalat is igazolja, túlságosan lassú és hosszadalmas, ezért a törvényszék felállítása politikai szempontból teljesen „haszontalan”.

Szerző

USA - Tülekedés a rajtvonalnál

Publikálás dátuma
2015.07.09. 07:32
Ha a papírforma érvényesül, Jeb Bush és Hillary Clinton küzd meg egymással FOTÓK: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Bő egy év múlva tartják elnökjelölő konvenciójukat az amerikai demokraták és republikánusok. Addigra tehát várhatóan eldől, melyik két politikus mérkőzik meg 2016 novemberében a Fehér Házért –persze ha nem jelentkezik be komoly független vagy harmadik párti jelölt. Lassan kialakul, de még mindig nem végleges a 2016-os mezőny: a demokratáknál eddig öt, a republikánusoknál viszont már 14 politikus pályázik az elnökjelöltségre, de még lehetnek további indulók. Ha bejön a papírforma, ismét Clinton-Bush párharcra van kilátás, de sokan inkább új arcokat látnának szívesen a finisben.

Július 4-én, a Függetlenség napján nagy volt a tolongás a korán voksoló amerikai államokban, s ez így folyik majd a következő hónapokban, gyakran hétköznapokon is. Bár hivatalosan csak jövő év elejétől kezdődnek az előválasztások, az elnökaspiránsok már jó előre megpróbálják megnyerni a potenciális szavazókat New Hampshire-ben és Iowában, hogy aztán 2016 januárjában, amikor már élesben folyik a kampány, ismerősként köszönthessék pártjuk támogatóit, aktivistáit.

A jelenlegi állás (%)
Republikánusok
Bush 16,3
Walker 10,5
Carson 9,8
Rubio 9,3
Huckabee 7,8
Paul 7,3
Trump 6,5
Cruz 4,0
Perry 3,8
Christie 3,3
Santorum 2,3
Fiorina 2,0
Kasich 1,5
Jindal 1,3
Graham 1,3
Demokraták
Clinton 48,5
Sanders 14,3
Biden 13,3
Webb 2,3O’
Malley 1,3
Chafee 0,0
Forrás: RealClearPolitics

A New Hampshire-i Gorham múlt heti, ünnepi felvonulásán Hillary Clinton volt a díszvendég, Amherstben egyszerre három republikánus, Jeb Bush volt floridai kormányzó, Rick Perry, Texas állam volt első embere, s Lindsay Graham dél-karolinai szenátor szorongatta a felvonulók kezét.

Wolfeboro-ban két országosan is jól ismert republikánus induló, Marco Rubio floridai szenátor és Chris Christie, New Jersey állam kormányzója a 2012-es republikánus elnökjelölt, Mitt Romney tóparti házában vendégeskedett. Tudják ugyanis, sokat nyomhat a latban, hogy Romney, a volt massachusettsi kormányzó, aki Obamával szemben végül alulmaradt, melyikük mellett áll majd ki a kampány során.

A jövő évi elnökválasztás nagy kérdése, hogy nyolc év után a folytonosságra vagy a váltásra voksolnak-e a szavazók. Elégedettek-e annyira az első afrikai-amerikai elnök teljesítményével, hogy további négy évre mandátumot adnak a demokratáknak, vagy szakítanának az eddigi irányvonallal? Felkészült-e az Egyesült Államok arra, hogy első alkalommal nőt küldjön a Fehér Házba? A volt First Lady kedvéért elmennek-e voksolni Obama fő támogatói, a kisebbségi szavazók és a fiatalok?

Clinton egyelőre kimagaslik a mezőnyből, s úgy tűnik, nyerhet, ha megmarad a bevált, egykor férje által is követett középúton, s nem enged pártja balszárnya nyomásának. Igaz, 2008-ban is nagy esélyesként kezdett, s csak hajszállal maradt alul Obamával szemben. Később lojálisan szolgálta az elnököt külügyminiszterként, az adminisztráció legnépszerűbb tagja lett, védelmi kérdésekben sokszor héjább a férfiaknál.

A Demokrata Párton belül jelenleg nincs hozzá hasonlóan népszerű, nemzetközi ismertséggel rendelkező személyiség, hacsak az utolsó pillanatban Joe Biden alelnök meg nem gondolja magát. Bident sokan kapacitálják, hogy induljon, de ellene szól, hogy minden idők egyik legidősebb elnökjelöltje lenne, s rendszeres elszólásai, bakijai miatt is megkérdőjelezhetik alkalmasságát.

Bonyolultabb a helyzet a republikánus oldalon. A GOP (Grand Old Party) szokatlanul megosztott, túl sokan próbálnak szerencsét. A republikánus verseny így ritka gyilkos lehet. Noha John Ellis Bush jelöltsége hivatalos bejelentése óta vezeti a mezőnyt, könnyen elbukhat az előválasztásokon, ahol a keményvonalas, teapárti harciasságot várják el a párthívek. A Fehér Házért a végső

párharcot ugyanakkor a jövőben is inkább „középen”, tehát nem a szélsőségesek kedvét keresve lehet megvívni.

A teapárti radikálisok, vallásos konzervatív jelöltek így hátrányba kerülhetnek a kampány második szakaszában, amikor a független választók kegyeinek elnyerése az egyik legfőbb cél. Jeb számára előny a Bush-család ismertsége, de George W. Bush nyolc éve, két háborúja (Afganisztán és Irak) még élénken él a választók emlékezetében. Érthető hát, hogy a híres dinasztia fia kampánykitűzőin csak becenevét – Jeb – tünteti fel, vezetéknevét nem.

Augusztus elején, Clevelandben tartják a republikánus jelöltek első televíziós vitáját, amikor várhatóan a 10 élen álló jelölt léphet színpadra. A túl sok induló kioltja egymást, ugyanakkor a viták során kiviláglik, melyik jelölt igazán felkészült, karizmatikus, s ki hogyan állja az ütéseket. Kiugorhat valaki az élbolyból vagy érvényesülhet a hagyományos bölcsesség, miszerint a versenyképességet a kampánykasszák nagysága döntően meghatározza.

Előzetes becslések szerint minden korábbinál költségesebb lehet a 2016-os kampány. A The Hill című kongresszusi lap jóslata szerint a kiadások az 5 milliárd dollárt is meghaladhatják, azaz több mint kétszer annyit költenek majd a jelöltek, mint 2012-ben. Ebben az irgalmatlan küzdelemben csak azok maradnak majd állva, akiknek a legszélesebb a kapcsolati hálójuk, akik a legnagyobb összegeket tudják mozgósítani. Hillary Clinton volt külügyminiszter, korábbi szenátor és First Lady köreiből kiszivárgott: úgy számolnak, hogy akár másfél- kétmilliárd dollárt is mozgósítaniuk kell a sikeres kampány érdekében.

Míg Hillary Clinton férje, a 42. elnök egykori támogatóira, s várhatóan a jelenlegi, 44. elnök korábbi donorjaira is számíthat, a republikánusoknál sokkal nagyobb lehet a harc a bőkezű adományozók kegyeinek megnyeréséért. Nyilván előnnyel indul a volt floridai kormányzó, a Bush név feltehetőleg 2016-ban is képes lehet a legtöbb pénztárcát megnyitni. Minden elnökválasztásnál felmerül, hogy kampánypénz-reformra lenne szükség, ám eddig a legtöbb ilyen irányú kísérlet elbukott, sőt még a korábban elfogadott korlátozásokat is feloldották.

Július közepéig kell közzétenni a hivatalos adatokat a kampánypénzekről, de Clintonék már kiszivárogtatták, hogy 45 millió dollárt gyűjtöttek Hillary indulásának bejelentése óta az előválasztások költségeire. Clinton három hónap alatt 58 adománygyűjtő összejövetelt tartott 18 államban. Azt is közzétették, hogy az adományok 91 százaléka 100 dolláros vagy annál kisebb összeg volt. Clinton e téren maradt le Obamától a 2008-as kampányban, a későbbi elnök szélesebb támogatottságát jelezte, hogy rengeteg kis összegű adományt utaltak át számlájára.

Republikánus indulók
Jeb Bush volt floridai kormányzó (62 éves)
apja és bátyja is amerikai elnök volt, hatalmas előny számára, hogy a Bush-család kampánygépezetére támaszkodhat. Az előválasztások során gondot jelenthet ugyanakkor, hogy mérsékeltebb a Republikánus Párt fővonalánál. Jól beszél spanyolul, felesége mexikói születésű, a spanyol-amerikai választókat és az egyik legnépesebb állam, Florida elektori szavazatait megszerezheti
Ben Carson idegsebész, író (63)
Detroitban született, a Yale-en végzett, a Michigani Egyetemen doktorált, sikeresen választott szét fejüknél összenőtt sziámi ikreket. Az egyetlen fekete a republikánus jelöltek között, konzervatív kijelentéseivel tűnt fel Obama tavalyi fehér házi imareggelijén
Chris Christie New Jersey kormányzója (52)
2010-ben választották meg az állam élére, a republikánus kormányzók szövetségének elnöke, karizmatikus politikus. Népszerűségét megrázta egy helyi politikai botrány, noha érintettségét nem bizonyították, 2012-ben ő mondta a fő beszédet a republikánus konvención. Testsúlya miatt egészségügyi problémái voltak
Ted Cruz texasi szenátor (44)
a washingtoni szenátus fenegyereke, teapárti radikális, ellenzi Obama egészségügyi reformját, a demokrata kormányzat szinte valamennyi javaslatát igyekezett obstruálni. Amerikai-kubai családban, Kanadában született, ez viták tárgya lehet
Carly Fiorina üzletasszony (60)
A Hewlett-Packard cég vezérigazgatója volt, az első nő egy technológiai óriásvállalat élén. Üzleti karrierjét ellentmondásosan ítélik meg, ám az egyetlen női induló a republikánus mezőnyben. John McCain tanácsadója volt 2008-ban, sikertelenül pályázott Kalifornia egyik szenátusi helyére
Lindsay Graham dél-karolinai szenátor (60)
1995-től képviselő, 2003-ban lett szenátor, mérsékelt republikánus, védelmi kérdésekben keményvonalas. Számos kétpárti kezdeményezést nyújtott be közösen a demokratákkal, s bírálja a radikális teadélután mozgalmat. 1998-ban a képviselőház jogi bizottságában egyedüli republikánusként a Clinton-vádemelés ellen szavazott
Mike Huckabee volt arkansas-i kormányzó (59)
Munkásszármazására büszke, déli baptista lelkész, számos könyv szerzője. 2008-ban már indult a republikánus elnökjelöltségért, 2012-ben nem próbálkozott
Bobby Jindal Louisiana kormányzója (44)
Indiai-amerikai, a kisebbségek támogatásának megszerzésében segíthet a republikánusoknak. Egészségügyi miniszter-helyettesként szolgált Bush első kormányában, 2008 óta kormányzó
Rand Paul kentucky-i szenátor (52)
Apja, a 79 éves Ron Paul volt texasi libertariánus képviselő háromszor is indult az elnökségért. Szemészorvos, a teadálután mozgalom híve, sürgeti a költségvetés kiegyensúlyozását, bírálta az NSA tömeges adatgyűjtését
George Pataki volt New York-i kormányzó (70)
Magyar és olasz gyökerekkel rendelkezik. 1994-ben a konzervatív „forradalom” hullámán a népszerű demokrata kormányzó, Mario Cuomo ellenében győzött, három hivatali időt húzott le. A szigorú pénzpolitika híve, helytállt a 9/11-es terrortámadások utáni válságban
Rick Perry volt texasi kormányzó (65)
George W. Busht követte 2000-ben a kormányzói székben, 15 év után idén januárban köszönt le. 2011-ben már indult az elnökválasztáson, de a vitákban felkészületlennek bizonyult, korán visszalépett. Ellenzi Obama egészségügyi reformját, társadalmi kérdésekben konzervatív
Marco Rubio floridai szenátor (44)
Kubai-amerikai, jogot végzett. Katolikus, a floridai helyi törvényhozásban kezdte karrierjét, teapárti támogatással lett szenátor. Jeb Bush protezsáltja volt, a szenátusban az illegális bevándorlók helyzetének rendezéséért lépett fel, a spanyol-amerikai szavazók kedvence lehet
Rick Santorum volt pennsylvaniai szenátor (57)
Két hivatali időt szolgált szenátorként, 2012-ben már indult az elnökségért. 11 előválasztást megnyert, 4 millió szavazó támogatta, Romney mögött másodikként végzett. 8 gyermek apja (egy meghalt), vallásos konzervatív, az evolúció mellett az intelligens tervezés oktatását szorgalmazta az iskolákban
Donald Trump ingatlanfejlesztő (69)
A republikánus kampány bohóca lehet, igazi esélye nincs. Médiasztár, provokatív kijelentései miatt a sajtó kedvence. Megkérdőjelezte Obama születési bizonyítványának hitelességét. A mexikói bevándorlókra tett sértő megjegyzései miatt az NBC tévé és több nagy cég megszakította vele a kapcsolatot
Scott Walker wisconsini kormányzó (47)
Jövő hétre ígéri indulása hivatalos bejelentését, de így is benne van az élbolyban. Nagy versenyben lehet Jeb Bush-sal a republikánus jelöltségért. Kétszeres kormányzó, társadalmi kérdésekben konzervatív, abortuszellenes, kemény megszorításokat vezetett be államában, célba vette a szakszervezeteket. Iránnal szemben keményebb fellépést sürget. Iowában ő áll az élen

Demokrata indulók
Lincoln Chafee Rhode Island volt kormányzója (62)
2011-től egy cikluson át állt az állam élén, korábban Rhode Island szenátoraként szolgált, elhunyt apja helyét vette át. 2007-ben függetlennek nyilvánította magát, 2008-ban Obamára szavazott, 2013-ban demokrataként regisztráltatta magát
Hillary Clinton volt külügyminiszter (67 éves)
Magasan vezet az elnökaspiránsok között Bill Clinton volt elnök felesége, az első First Lady, aki választott hivatalért indult. New York állam szenátoraként szolgált, 2008-ban Barack Obamával szemben alulmaradt a demokrata elnökjelöltségért vívott versenyben. Az Egyesült Államok első női elnöke lenne
Martin O’Malley volt marylandi kormányzó (52)
Két terminuson át állt Maryland állam élén 2007-től idén januárig, 2011-2013 között a demokrata kormányzók szövetségét vezette. 2002-ben, Baltimore fiatal polgármestereként a Demokrata Párt egyik nagy ígéretének tartották. Állama már 2013-tól engedélyezte a melegházasságot
Bernie Sanders vermonti képviselő (73)
A washingtoni kongresszus legrégebben szolgáló független képviselője, a demokrata képviselőcsoporttal szavaz, korábban Burlington város polgármestere. Demokratikus szocialistának vallja magát, társadalmi kérdésekben liberális, meglepően nagy tömegeket vonzanak választási gyűlései
Jim Webb volt virginiai szenátor (69)
2007-től egy hivatali időt töltött a szenátusban, előtte védelmi miniszterhelyettes volt, egykori tengerészgyalogos, kitüntetéssel szolgált Vietnamban. Jogász, veteránügyek szószólója, Obama alelnökjelöltjeként is szóba jött. Több könyvet, filmforgatókönyvet írt, lapokban is rendszeresen publikál

Szerző
Frissítve: 2015.07.08. 23:23

Szamizdat lehet Vasil Bilak könyvéből

Publikálás dátuma
2015.07.09. 07:31
Németországi tiltakozás 1968-ban a szovjet hadsereg csehszlovákiai bevonulása ellen FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Vissza kell hívatnia a könyvesboltokból a kiadónak Vasil Bilak egykori kommunista vezető emlékiratait, s a példányokat be kell zúzatnia – döntött a minap a bíróság, amely ezzel helyt adott a kommunista párt főideológusa leszármazottai kérésének, akik azt állították, hogy a kiadó nem szerezte meg a kiadáshoz szükséges jogokat.

Ha az interneten böngészünk, 403 koronáért még megrendelhetjük az Az po mé smrti, azaz „A halálom után” című könyvet, Vasil Bilak emlékiratait. Hogy meddig, az nagy kérdés, miután kedden a bírák a BVD kiadót a könyv bezúzására kötelezték. A kiadó ugyan nem tagadta, hogy nem szerezte meg a jogot, de avval érvelt: a könyv olyan a cseh(szlovák) történelem szempontjából lényeges információkat tartalmaz, amelyekről igenis joga van tudni a cseh társadalomnak

Másként látják ezt Bilak leszármazottjai, két gyermeke, Dmitrij Bilak és Nadezda Sevcová. Úgy vélik, ha nincs jog, nem születhet az emlékiratokból könyv sem, akár érdekli a téma az embereket, akár nem. A legfelsőbb bíróság nekik adott igazat, s miután minden könyvet meg kell semmisíteni, az a furcsa helyzet állhat elő, hogy szamizdatként kell majd terjeszteni annak a politikusnak az emlékiratait, aki egykor Csehszlovákiában épp az elnyomás szinonimája volt, s irtotta az ellenzéki kiadványokat.

Nem tartozott éppenséggel a legkedveltebb kommunista vezetők közé, hiszen ő is tagja volt annak a csoportnak, amely kérvényezte a Varsói Szerződés csapatainak bevonulását 1968 augusztusában, s ezzel véget vetettek a Prágai Tavasznak, leverték a demokratikus mozgalmat. A bírónő, Dagmar Javurková azzal érvelt, hogy egyszerűen nem volt más lehetősége, hiszen a jog, az jog. A kiadó ugyanis valóban nem rendezte a szerzői jogok kérdését.

Bilak emlékiratait első ízben 1991-ben tették közzé „Életem mérföldkövei” címmel. Maga a szerző azonban azt közölte, hogy kalózkiadásról van szó, amelynek közlését ő maga nem engedélyezte. Később a BVD kiadó próbálta megszerezni a jogokat, fel is vette vele a kapcsolatot. Mint a kiadó vezetője, Svatopluk Stefl közölte, kezdetben nagyon ellenezte a mű publikálását, mert attól tartott, hogy meghurcolják a kommunista időkben játszott szerepéért, börtönbe zárják, s az emlékiratok közlése tovább nehezítene a helyzetén.

A kilencvenes évek vége felé már kevésbé tartott ettől, s szóban igent is mondott a BVD-nek, írásos szerződés azonban nem született. Stefl szerint Bilak megtiltotta a kiadónak, hogy bármit változtassanak a szövegen. A könyv ki is jött rögtön a kommunista tavaly februárban bekövetkezett halála után, de bővített kiadásban. Ez tehát nem teljesen egyezett az 1991-es változattal.

Ki volt Vasil Bilak? Minek köszönhette, hogy Gustav Husák rendszerének egyik leggyűlöltebb figurája lett? 1917-ben született a szlovákiai Bátorhegyen. Vasil Gyulaként anyakönyvezték. Ruszin származású révén egész életében komoly akcentussal beszélte a szlovák nyelvet. Tinédzserként szabómesternek tanult. 1945-ben lépett be a kommunista pártba. 1950-ben aztán szélvész gyorsasággal emelkedett felfelé a társadalmi ranglétrán.

A visszaemlékezések egészen 1949-ig nyúlnak vissza, amikor Bilak beiratkozott a körzeti politikai iskolába. 1954-ben a szlovák parlament tagja lett. Még ugyanebben az évben a párt Központi Bizottságába is beválasztották, amelynek az 1989-es Bársonyos Forradalomig tagja volt. A hatvanas évek elején pedig tárcanélküli miniszter volt.

A Prágai Tavasz iránt kezdettől fogva ellenszenvvel viseltetett. Dubcek törekvéseit nemcsak nem értette meg, veszélyt látott benne, úgy vélte, hogy az „ellenforradalom szele” Magyarország után Csehszlovákiát is elérte. Emlékiratai azért is érdekesek, mert fény derül Csehszlovákia múltjának egyik legérdekesebb, egyben legtragikusabb időszakára. Moszkva ugyanis mindmáig nem adta ki a kommunista párt konzervatív szárnyához tartozók - Visal mellett Alois Indra, Drahomír Kolder, Oldrich Svestka és Antonín Kapek - által aláírt levelet.

„Országunkban veszélybe került a szocializmus, a jobboldali erők ellenforradalomhoz vezető körülményeket teremtettek... az ellenforradalom veszélyét Csehszlovákia csak az önök segítségével tudja elhárítani” - állt egyebek mellett a levélben, amelyet 1968-ban az öt csehszlovák pártvezető küldött Moszkvába Leonyid Iljics Brezsnyevnek, az SZKP központi bizottsága akkori főtitkárának. 1968. augusztus 21-re virradó éjjel a Varsói Szerződés csapatai megszállták Csehszlovákiát, egyszer s mindenkorra véget vetettek a Prágai Tavaszhoz köthető reformfolyamatnak.

Bilak a visszaemlékezésekben elismeri, hogy a Prágai Tavasz elárulását jelentő, vagy ahogy ő fogalmazott, a baráti segítséget igénylő levelet már augusztus előtt megírták, de „időt adtak” annak, hogy „kedvező fordulat” következzék be. Ez azonban nem történt meg. „Szükséges volt a Varsói Szerződés csapatainak bevonulása, mert meg kellett védeni a szocializmust” - hangzik Bilak érvelése.

Az 1968-as erők ugyanis a teljes összeomlás felé vezették az országot - állította. Úgy vélte, a szocialista ideológiát csak részben viselték meg az akkori események, ugyanakkor ő is kénytelen volt elismerni, hogy az emberek elvesztették a kommunizmusba vetett bizalmukat.

Nem tartja hibátlannak magát az akkori események alakulásában. Abban követett el mulasztást, hogy „nem szigetelték el időben az ellenforradalmi erőket”, amelyek Dubcek köré vegyültek. Megemlíti azt is, alulbecsülte a Csehszlovák Kommunista Párton, a CSKP-n belüli „egészséges erők bátorságát”, például Alois Indráét, akit kormányfőnek is el tudott volna képzelni.

Bilak a hetvenes években Brezsnyev leghűségesebb hívei közé tartozott Prágában, s a CSKP konzervatív szárnyának vezéralakja lett. Komoly befolyása volt a döntésekre, s a neosztálinista dogmatizmust képviselte. Bilak a visszaemlékezéseiben is elismerően írt a volt szovjet pártfőtitkárról.

Bilak 1989. december 12-én mondott le elnökségi tagságáról azt követően, hogy kinevezték Marian Calfa kormányát. Ekkor már tudta, hiába kér segítséget a Kremltől, hiszen Moszkvában is új szelek fújtak. Bilak és társai ezúttal erőszakkal sem akadályozhatták meg a Bársonyos Forradalom győzelmét. Sejthette, hogy a politikában nem lehet maradása. December 19-én parlamenti mandátumáról is lemondott. Két nappal később kizárták a pártból arra hivatkozva, hogy a Varsói Szerződés csapatainak behívását kezdeményezte. Rajta kívül Milos Jakes és Mirouslav Stepán is a kizárás sorsára jutott.

Bilak ezután visszavonultan élt Pozsonyban, a Pálffy villában. Veje az a Jozef Sevc volt, aki 1998-2006 között állt a cseh kommunista párt élén, s apósához hasonlóan őt is ultrakonzervatívnak tartották.

Bilakkal szemben 1991-ben indítottak vizsgálatot, 2005-ben pedig eljárást indítottak ellene a „segélykérő” levél miatt. 2011-ben azonban lezárták az eljárást, részben amiatt, mert az érintettek nagy része már nem élt. Másodsorban közvetlen bizonyíték sem volt arra, hogy tényleg aláírta levelet, hiszen a perdöntő bizonyíték az orosz levéltárban maradt. Így Bilakot és társait sosem ítélték el. Tavaly februárban halt meg 96 éves korában.

A sors különös fintora, hogy másfél hónappal Bilak halála után vesztette életét Miroslav Stepan, a prágai pártbizottság egykori elnöke, a Központi Bizottság tagja. Ő volt az egyetlen kommunista vezér, akit pozíciójában elkövetett tetteiért jogerősen elítéltek. Ez is csak azért volt lehetséges, mert - mint a pozsonyi Új Szó elékeztet rá - bizonyítást nyert, hogy az 1989. november 17-i diákverésre közvetlenül ő adta ki az utasítást. Közel négy évet kapott hivatali visszaélés vádjával. A kilencvenes évek végén pártot alapított, de már esélye sem volt a politikába való visszatérésre. Tizedszázaléknyi eredmények után teljesen visszavonult.