Újabb halasztás az atomtárgyaláson

Több menetben is tárgyaltak hétfőn és kedden a Hatok - az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország képviselői - Iránnal, de világossá vált, hogy ismét nem fogják tudni tartani határidőt, a megbeszéléseket így július 10-ig kiterjesztették.

Marie Harf amerikai külügy szóvivő washingtoni idő szerint tegnap reggel jelentette be, hogy az amerikai tárgyalódelegáció értékelése szerint jelentős előrehaladás történt, s így egészen péntekig folytatni fogják a megbeszéléseket. Harf hangsúlyozta, sokkal fontosabb, hogy jó megállapodás szülessen, mint hogy meddig tekerik előre az órát.

John Kerry amerikai külügyminiszter Bécsben marad, annak ellenére, hogy jórészt technikai részletekről egyeztetnek a szakértők. Korábban már Josh Earnest fehérházi szóvivő is valószínűsítette, hogy kiterjesztik a határidőt.

Miközben a tárgyalófelek többsége úgy nyilatkozott, hogy néhány napnak nincs jelentősége, az amerikai tárgyalófelet sürgeti a határidő. A washingtoni kongresszus ugyanis úgy rendelkezett, hogy július 9-ig szeretnék látni az egyezmény szövegét, s akkor 30 napon belül véleményezik a dokumentumot. Ha később nyújtják be az iráni atommegállapodást, akkor a honatyák már 60 nap türelmi időt kérnek, s ha túl gyengének ítélik az egyezséget, akár el is utasíthatják a ratifikálást.

Még megoldatlan technikai problémákra utal, hogy hétfőn az ENSZ nukleáris ellenőrei 24 órás, bizalomerősítő villámvizitet tettek Teheránban, múlt héten a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) főigazgatója, Amano Jukija tárgyalt az iráni nukleáris program illetékeseivel az iráni fővárosban.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap úgy nyilatkozott, még nyolc megoldatlan kérdésről folyik az egyeztetés Bécsben. Az egyik legfontosabb vitapont a Reuters értesülései szerint, hogy Teherán azt szeretné, a nemzetközi közösség oldja fel a ballisztikus rakéták fejlesztésére vonatkozó, Iránnal szemben hozott szankciót.

Az iráni tárgyalófelek sajátos módon azzal érveltek, hogy a rakétafejlesztésnek "semmi köze" Teherán nukleáris programjához. Ezt az álláspontot a Hatok egyértelműen megkérdőjelezték. Teherán az ENSZ-fegyverembargó azonnal feloldását is a megegyezés feltételéül szabta, erről nyugati források szerint a Hatok "hallani sem akarnak".

Szerző

Vesszővel felkiáltani

Új írásjel bukkant fel az interneten, a felkiáltó vessző. Ez önmagában még nem jelent újdonságot, mivel azt már 1992-ben már kitalálták, majd megpróbálták elterjeszteni, de nem sikerült. Pedig hasznos lehetne: segítséget nyújthat, ha mondat közben szeretnénk felhívni valamire a figyelmet, vagy egyszerűen csak hangsúlyozni szeretnénk egy szövegrészt.

Előnye a vesszőhöz képest, hogy amíg az elmossa a különbséget az érzelmi töltetű, különösen fontos információt hordozó tagmondatok és a semleges tónusúak között, addig az "új" írásjel ezt nem teszi. Kinézete és használata egyszerű: a felkiáltójel pontja helyett vesszőt kell tenni, majd azt a tagmondatok közé beilleszteni.

Hiába viszont a praktikus írásjel, ilyen a magyar helyesírásban nem létezik - közölte lapunk megkeresésére Heltainé Nagy Erzsébet, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Hozzátette, hogy lesz-e valaha ilyen jel a magyar helyesírásban, azt nem lehet előre megmondani, de vélhetően nem. Az írásjelek rendszere változhat, bővülhet, de a normatív írásgyakorlatban elégnek bizonyul a meglévő írásjelek rendszere - közölte.

Szerző
Frissítve: 2015.07.07. 22:03

Vesszővel felkiáltani

Új írásjel bukkant fel az interneten, a felkiáltó vessző. Ez önmagában még nem jelent újdonságot, mivel azt már 1992-ben már kitalálták, majd megpróbálták elterjeszteni, de nem sikerült. Pedig hasznos lehetne: segítséget nyújthat, ha mondat közben szeretnénk felhívni valamire a figyelmet, vagy egyszerűen csak hangsúlyozni szeretnénk egy szövegrészt.

Előnye a vesszőhöz képest, hogy amíg az elmossa a különbséget az érzelmi töltetű, különösen fontos információt hordozó tagmondatok és a semleges tónusúak között, addig az "új" írásjel ezt nem teszi. Kinézete és használata egyszerű: a felkiáltójel pontja helyett vesszőt kell tenni, majd azt a tagmondatok közé beilleszteni.

Hiába viszont a praktikus írásjel, ilyen a magyar helyesírásban nem létezik - közölte lapunk megkeresésére Heltainé Nagy Erzsébet, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Hozzátette, hogy lesz-e valaha ilyen jel a magyar helyesírásban, azt nem lehet előre megmondani, de vélhetően nem. Az írásjelek rendszere változhat, bővülhet, de a normatív írásgyakorlatban elégnek bizonyul a meglévő írásjelek rendszere - közölte.

Szerző
Frissítve: 2015.07.07. 22:03