Orosz embargó - Konzerválódó magyar piacvesztés

Az Európai Unió és Oroszország közötti elhúzódó szankcióháború legnagyobb vesztesei a jelentős orosz exporttevékenységet végző és az őket kiszolgáló logisztikai cégek. A kérdés ma már nem az, hogy mekkorát veszít az EU az orosz embargón, hanem hogy mekkora és milyen tartós lesz a további piacvesztés mértéke. A konfliktus magyarországi vonatkozásai is súlyosak: az ukrán-magyar vasúti áruforgalom 70 százalékkal esett vissza, míg napjainkra az orosz-magyar irányú forgalom teljesen elkerüli Záhony térséget. 

Ez súlyos és vissza-fordíthatatlan folyamatot eredményez: a kelet-nyugati áruforgalom kezeléséből élő cégek bezárhatják kapuikat és akár 3000 munkahely szűnhet meg. Az október 8-9-ei velencei Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencia fókuszában az orosz embargó és annak hatásai állnak, a kormányzati, logisztikai és közlekedési szakemberek együttesen keresik a kiutat a konzerválódó hazai piacvesztésből.

A most látható tendenciák alapján elmondható, hogy az orosz piac nagyon sok területéről évekre, évtizedekre teljesen kiszorulhatnak az EU-s cégek. Az orosz piacon ugyanis elindult egy olyan átrendeződési folyamat, amelynek az eredményeként nagyon sok termékből - főleg a mezőgazdaság területén - önellátókká válnak, vagy más irányból szerzik be. E mellett a kereskedelmi útvonalak markáns átrendeződése továbbra is folyamatban van: rohamléptekben épülnek ki új útvonalak Kína, a Távol-Kelet más országai és Oroszország között.

Többek között ilyen a több mint 6 milliárd dolláros orosz-kínai beruházás, a „Silk Road” projekt, azaz az új Selyemút kiépítése, ami várhatóan 2018-ra befejeződik. A közlekedési folyosók átrendeződése Európán belül is jól látható: erősödött a Moszkva-Brest-Berlin vonal és nagyot gyengült az Ukrajnán keresztül, Dél Európába tartó áruszállítási folyosók forgalma, a kialakult orosz-ukrán ellentétek miatt.

„Magyarország akkor jár el jól, ha megpróbál minél jobban alkalmazkodni a megváltozott folyama-tokhoz, és olyan külkereskedelmi területeket keres, ahol tudja növelni külgazdasági aktivitását. Továbbá ha a belső piacon, az embargó által leginkább sújtotta záhonyi térségben egy területi alapon működő vámszabadterületet hoz létre.” – mondta el Fülöp Zsolt, a Magyar Logisztikai Szolgáltatók Központi Szövetségének (MLSZKSZ) elnöke.

A kérdés jelenleg ugyanis a záhonyi térség túlélése: azaz mi a módja annak, hogy a térségben tevékenykedő, eddig a keleti irányból érkező áruforgalmak kezeléséből élő logisztikai szolgáltatók új megbízásokhoz és piacokhoz jussanak. Biztosítva ezzel egyrészről a mintegy 3 ezer munkavállaló további foglalkoztatását, a több ezer család megélhetését. Másrészről szükséges felkészíteni a záhonyi térséget a kereskedelmi és logisztikai útvonalak átrendeződéséből eredő új kihívások kezelésére.

Az MLSZKSZ szerint a záhonyi térség működését lehetőség szerint függetleníteni kell a kelet-nyugat irányú áruforgalomtól. Erre az a megoldás, hogy olyan gazdasági környezetet kell teremteni a térségben, amely vonzza a termelő beruházásokat, mert ha van beruházás és fejlesztés, akkor ahhoz kapcsolódnak logisztikai szolgáltatások és áruforgalmak is. A termelést ellátó áruforgalom pedig sok irányból érkezhet a térségbe. Az MLSZKSZ ezt a vonzó gazdasági környezetet továbbra is egy területi alapon működő vámszabadterület létrehozásában látja, amelynek létrehozását kezdeményezte a Nemzetgazdasági Minisztériumnál.

Ezzel Magyarország árufuvarozási versenyhelyzete jelentősen javulna, mivel a szomszédos or-szágok egyikében sem hoztak eddig még létre ilyen jellegű létesítményt. Csak idő kérdése, hogy ezt mikor teszik meg, mivel mind a szlovákok, mind a románok keresik a megoldást a térségi vasúti árufuvarozás mélyrepülése és a válság elhúzódásából eredő problémákra. Ezért különösen fontos lenne a vámszabadterület engedélyezési folyamat Kormány általi felgyorsítása, mert e nélkül könnyen elveszítheti az ország ezt a most még meglevő előnyét is.

Szerző
Témák
orosz embargó

Lekerült a napirendről a hálapénz

Publikálás dátuma
2015.07.06. 13:13
Fotó: Thinkstock
Jelenleg nincs napirenden a hálapénz elfogadásának büntethetőségére vonatkozó törvényi szabályozás módosítása – közölte a Magyar Hírlap megkeresésére az Igazságügyi Minisztérium, hozzátéve, tudomásul vették az orvos szakmai szervezetek tervezett változtatással kapcsolatos álláspontját

A szervezetek szerint az új Btk. alapján előfordulhatna, hogy az az orvos is felelősségre vonható, aki utólag elfogadja az előre nem kért hálapénzt. Az ügyészség osztotta az álláspontot, megállapítva, hogy a hálapénz elfogadásával kapcsolatban felmerülő passzív gazdasági vesztegetés tényállásának törvényi megfogalmazása nem egyértelmű.

A teljes cikk itt olvasható!

Szerző

Újraindult a forgalom az M43-as autópályán

Újraindult a forgalom az M43-as autópályán Szegednél, ahol három jármű ütközött össze hétfő reggel - mondta el a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.

Várkonyi Gergely közölte, két személygépkocsi és egy utánfutót vontató kisbusz ütközött össze, ez utóbbi felborult.
A balesetben többen megsérültek.

Szerző