Közel a megállapodás Iránnal

Minden korábbinál közelebb került a megállapodás lehetősége Iránnal, az ország nukleáris programjáról szóló tárgyalások során. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter közlése szerint a végső megállapodás szövegtervezetének kontúrjai „minden korábbinál élesebbekké váltak” – jelentette ki Bécsben, ahol a hatok, az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja Németországgal kiegészülve tárgyal a perzsa állam megbízottjaival. A német diplomácia vezetője szerint egyszeri esély előtt áll a világ.

Kifejtette továbbá, hogy a megállapodás elmaradása esetén csak vesztesek lennének. Hozzátette ugyanakkor, nem törekednek megállapodásra mindenáron. Az alapvető cél az, hogy garantálják, Irán nem juthat atomfegyverhez.

Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is úgy vélte, a finishez éreztek. „Ha valaha is esély nyílik a megállapodásra, annak az ideje most jött el” – fejtette ki az olasz diplomata.

John Kerry amerikai külügyminiszter is óvatosan derűlátóan nyilatkozott, igaz, óva intett a túlzott elbizakodottságtól. Mint mondta, még előfordulhat az is, hogy nem lesz megegyezés. „Még nem érkeztünk el a legnehezebb témákhoz, nem tartunk ott, ahol szerettünk volna. A megbeszélések mindkét irányba folytatódhatnak” – jelentette ki újságírók előtt.

A tárgyalásokat eredetileg június 30-ig kellett volna lezárni, a megállapodásra szánt időt azonban kedd éjfélig hosszabbították meg az illetékesek. A hatok azt próbálják meg elérni, hogy Teherán kizárólag békés célokra használhassa fel nukleáris energiáját. Cserében feloldanák az országgal szemben elrendelt büntetőintézkedéseket. Az egyik legnagyobb vita éppen arról folyik, milyen ütemben oldják fel az országgal szemben elrendelt szankciókat.

Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő ugyanakkor a nukleáris tárgyalások sikertelenségében érdekelt. Mint fogalmazott, a szerződés lehetővé teszi a perzsa állam számára, hogy a jövőben „nagyon sok atombombát építsen” – figyelmeztetett az izraeli kormányülésen. Figyelmeztetett arra, hogy amennyiben feloldják az Iránnal szemben elrendelt büntetőintézkedéseket, akkor elegendő tőkéje lesz arra, hogy támogasson különféle terrorszervezeteket.

Szerző

Drachmatikus jövő előtt Görögország

Publikálás dátuma
2015.07.06. 10:49
FOTÓ: Getty Images, Christopher Furlong
Azzal, hogy a nemek nyertek a vasárnapi görög népszavazáson, méghozzá nagy fölénnyel, 61 százalékkal 39 ellenében, egyre inkább előtérbe kerül a görögök kiesése az euróövezetből. Szakértők szerint az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy bár technikailag az euróövezetben marad az ország, a mindennapi fizetőeszköz az országban a drachma lesz.

A nem szavazatok győzelmét ünneplők közül sokan az ország euróövezetből való kilépését szorgalmazták. Álmuk hamarosan valóra válhat.

Az Európai Bizottság és az Európai Parlament drasztikus lépéseket tehetnek azért, hogy kitessékeljék az országot az euróövezetből. Ugyan egy országot nem lehet kizárni az eurózónából, de ha például kifogy az euróból, akkor nincs más megoldás számára. Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke ma telefonon egyeztet Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, valamint Jeroen Dijsselbloemmal, az euróövezeti csoport vezetőjével. Kedden este pedig rendkívüli csúcsértekezletet tartanak az euróövezet állam- és kormányfői a kialakult helyzetről. Előtte az euróövezeti pénzügyminiszterek tárgyalnak.

Bár Janisz Varufakisz pénzügyminiszter is a nemek mellett kampányolt, a tárcavezető a reggeli órákban bejelentette lemondását. Indoklásában arra utalt, hogy Alekszisz Ciprasz miniszterelnök könnyebben állapodhat meg nélküle a hitelezőkkel. „Ezért elhagyom a pénzügyminisztériumot” – írta. Hozzátette, továbbra is támogatja a kormányfőt, bárkit válaszon is új pénzügyminiszternek.

Varufakisz az elmúlt napokban egy sor olyan kijelentést tett, amelyet könnyen a fejére lehetett olvasni. Bár hétvégén azt közölte, egy nap alatt megállapodnak a hitelezőkkel, ha a nemek nyernek, az euróövezeti pénzügyminiszterek jelezték, nem kívánnak hétfőn rendkívüli találkozót tartani. Varufakisz lemondása mögött az is állhat, hogy a bankrendszer teljesen kilátástalan helyzetbe került. A görög tárcavezetők még vasárnap késő este tanácskozást tartottak a magánbankokkal és a görög jegybank elnökével, Jannisz Szturnarasszal a kialakult helyzetről. Luka Kaceli, a Hellén Bankszövetség elnöke még múlt héten figyelmeztetett arra, pénzügyi armageddon fenyeget a nemek győzelme esetén, hiszen a bankautomaták órák alatt kifogyhatnak a pénzből.

Angela Merkel kancellár az esti órákban tárgyal a hogyan továbbról Francois Hollande francia elnökkel. Kettejük véleménye egyre kevésbé egyezik a kialakult helyzetről. Utóbbi azt közölte, minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy az országot az eurózónában tartsa. A német politikai életben viszont általánossá vált a vélemény arról: a nem szavazatok győzelme után el kell engedni Görögország kezét, s hagyni kell, hogy kiessen az eurózónából. Sigmar Gabriel német gazdasági miniszter, a szociáldemokraták elnöke, aki eddig jóval kevésbé beszélt radikálisan Görögországról, mint a kereszténydemokrata politikusok, szintén nagyon keményen értékelte a helyzetet. Mint fogalmazott, Ciprasz kormányfő a referendummal „az utolsó hidakat is felégette”. Peter Kazimir szlovák pénzügyminiszter úgy foglalt állást, hogy reális forgatókönyv lett az euró megalkotóinak rémálma, nevezetesen az, hogy egy ország kieshet az eurózónából. Christian Lindner, a liberális FDP elnöke, amely korábban a CDU koalíciós partnere volt, úgy foglalt állást, Angela Merkel kancellárnak meg kell tennie az első lépéseket a Grexit felé. Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának elnöke úgy foglalt állást, hogy Európanem teljesítheti Ciprasz kormányfő elvárásait. Jens Weidmann, a német jegybank elnöke felszólította az Európai Központi Bankot (EKB), ne emelje tovább Görögország számára a sürgősségi likviditási alapot, ami azt jelentené, hogy az ország teljesen kifogy a pénzből.

Keményen állásfoglalást tett Jeroen Dijsselbloem, az euróövezeti csoport vezetője. Mint írta, ha a népszavazás után nemcsak egy új hitelmegállapodásra nincs esély, arra sem marad lehetőség, hogy az ország az euróövezetben maradjon. Azt is közölte, hogy a kialakult helyzetről július 7-én, kedden tárgyalnak az euróövezet illetékesei.Dijsselbloem a vaasárnapi népszavazást nagyon sajnálatosnak nevezte Görögország jövője szempontjából.

Emmaniel Macron gazdasági miniszter ezzel szemben a hitelezőket is hibáztatta a kialakult helyzetért. Matteo Renzi olasz miniszterelnök pedig azt közölte, újra tárgyalni kell egymással, s „ezt senki sem tudja jobban Angela Merkelnél” – fogalmazott.

Michael Fuchs, a német CDU elnökségi tagja azt közölte, nincs esély arra, hogy a következő 48 órában megállapodás szülessen a görögökkel. Másszóval ez azt jelenti, nincs esély arra sem, hogy kinyissanak a görög pénzintézetek.

A nemek győzelmével érdekes koalíció alakul Európában a jobb- és a baloldali radikálisok között. Marine Le Pen, a francia jobboldali radikális, euroszkeptikus Nemzeti Front (FN) elnöke lelkesen üdvözölte a hitelmegállapodás elutasítását, a demokrácia győzelmének nevezte azt. Hasonlóan lelkesen nyilatkozott Nigel Farage, a brit euroszkeptikus UKIP elnöke. „Az Európa-projekt haldoklik. Fantasztikus látni a görög nép bátorságát, hogy szembeszálltak Brüsszel politikai és gazdasági zsarolásával” – közölte. Sajátos az is, hogy a kampányban a neonáci Arany Hajnal is a nemeket támogatta.

Alekszisz Ciprasz görög kormányfő vasárnap esti televíziós beszédében engedményeket követelt a hitelezőktől a nemek győzelme kapcsán. Elmondta, továbbra is hajlandó hazája a reformokra,de azonnali szükség van befektetésekre, valamint az adósság átütemezésére. Kifejtette, az a mandátum, amit a választóktól kapott, nem az Európával való szakításra hatalmazza fel, hanem nagyobb lehetőségeket a tárgyalások során. Panosz Kammenosz védelmi miniszter, a Független Görögök nevű párt elnöke azt közölte, a görög nép a nemek győzelmével azt bizonyította, hogy „nem hagyja zsarolni magát”.

Euklid Cakalatosz, aki görög részről a hitelezőkkel folytatott tárgyalásokat vezette, a Telegraphnak elmondta, a hitelezők „erkölcsileg védhetetlen” helyzetbe kerülnek ha nem veszik figyelembe a görög nép akaratát, különösen azután, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) múlt héten megállapította, nem lehet visszafizetni a jelenlegi görög adóssághalmot.

A görög kormány drasztikus lépésekre szánhatja el magát, hogy pénzre tegyen szert. A brit Telegraph közlése szerint ráteheti a kezét a 8000 euró feletti bankbetétekre. A Sziriza radikálisai Jannisz Szturnarasz jegybankelnök fejét követelik, aki többször figyelmeztetett a jelenlegi kormány politikájának veszélyeire. (Szturnaraszt még az előző, a hotelmegállapodást támogató kormányzat idején nevezték ki.) A Sziriza szélsőségesei szerint egy új csapatot kell kinevezni a jegybank élére, amely hajlandó lesz felszabadítani a jegybanki tartalékokat. „Az első lépés, hogy el kell vennünk hivatalának kulcsait. Helyre kell állítanunk a stabilitást az Európai Központi Bank segítségével, vagy anélkül” – hangoztatják hozzátéve, hogy pénzt kell nyomtatni, köztük 20 eurósokat, amelyek már fogytán vannak az országban.

Megosztottak a szakértők annak kapcsán, milyen következményei lennének a görögök euróövezetből való kilépésének. Clemens Fuest, a mannheimi Európai Gazdaságkutató Központ szakértője szerint Görögország a jelenlegi kormányzattal, s a gazdasági nehézségeivel jobban járna, ha elhagyná az eurózónát. Amennyiben a politika megváltozna, visszatérhetne – vélekedett. Kai Konrad, a Max-Planck Intézet pénzügyi szakértője pedig úgy foglalt állást, hogy Németország jobb fejlődését szolgálná, ha Athén lemondana az euróról.

Más szakértők viszont a Grexit veszélyeire figyelmeztettek. Barry Eichengreen, a Berkeley Egyetem pénzügyi szakértője szerint egy ilyen fejlemény nyomán még gyorsabban zsugorodna a gazdaság, s jelentősen megnőne az infláció. „A káosz még hosszú ideig, feltehetően évekig tartana” – vélekedett. Marcel Fratzscher, a Német Gazdaságkutató Intézet elnöke szerint a Grexit nem lenne jó megoldás. Mint mondta, Németország és Európa számára is ez lenne a legrosszabb forgatókönyv.

A referendumnak következményei lettek a görög belpolitikában. Bejelentette lemondását a legnagyobb ellenzéki párt, az Új Demokrácia elnöke, Antonisz Szamarasz volt miniszterelnök, aki az igenek mellett kampányolt.

Szerző

Görög adósság - Kína bizakodó

Kína bizakodónak tűnt a görög gazdaság kilátásait illetően a külföldi hitelezők által elvárt takarékossági intézkedésekről rendezett görögországi népszavazás után, bár Cseng Kuo-ping külügyminiszter-helyettes hétfői nyilatkozata szerint a fordulathoz valamennyi fél kemény munkájára szükség van.

Cseng meggyőződését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a válságot "megfelelően fogják kezelni", s úgy vélte, annak, hogy ez miként történik majd, nem csak Görögországra és a görögökre, de a világra is hatása lesz.

A Global Times című kínai napilap Egy bizonytalan út Görögország és az EU előtt címmel közölt kommentárt a témáról. A szerző szerint az európai integráció példátlan kihívás előtt áll, a labda az unió térfelére került, fájdalmas és kockázatokat magában rejtő választás következik.

A békülés felérne a fizetésképtelenségre és lázadásra ösztönzéssel, ami hosszú távon negatív következményekkel járna, míg Görögország kiebrudalása az eurózónából az Európai Unió agressziójaként volna értelmezhető, ami szintén elfogadhatatlan - fogalmazott a lap.

A görög válság, illetve Athén esetleges távozása olyan kérdéseket hozott a felszínre, amelyekre az unióban nincsenek kész, kidolgozott válaszok. "Mindenféle egység létrehozásának ára van, és ez azt jelenti, hogy az erőseknek segíteniük, támogatniuk kell a kiszolgáltatottakat" - jegyezte meg a kínai lap, utalva arra, hogy Berlin és Párizs vonakodik a segítség megadásától.
Kína szeretné, ha Görögország az eurózónában maradna, és konstruktív szerepet kíván játszani ennek érdekében - idézte a Hszinhua hírügynökség Li Ko-csiang kormányfőt, aki nemrégen Brüsszelben fejtette ki ezzel kapcsolatos véleményét. Utalt rá, hogy Peking a maga részéről már eleget tett néhány kérésnek, amelyek Athénból érkeztek.

Szerző