Előfizetés

Tüntettek a felsőoktatási törvény módosítása ellen

Publikálás dátuma
2015.07.05. 23:07
Majtényi Balázs, az ELTE docense beszédet mondott a demonstráción az Országház előtt. MTI Fotó: Kallos Bea
Egyetemek-kormány szimbolikus focimeccset játszottak az Oktatói Hálózat és a Veszélyben az Egyetemeink Csoport demonstrációján Budapesten,  az Országház előtt 2015. július 5-én. A felsőoktatás központosítása, az egyetemi autonómia csorbítása ellen tüntettek mintegy százötvenen a Parlamentnél.

 

 MTI Fotó: Kallos Bea

MTI Fotó: Kallos Bea



Hogyan tovább Görögország?

G.M.
Publikálás dátuma
2015.07.05. 22:06
Alexis Cipras is leadta szavazatát Fotó: Christopher Furlong/Getty Images Hírek
Az első exit-poll eredmények a „nem” szavazatok enyhe fölényét jelezték a görög referendumon, a részleges eredmények viszont már tetemes előnyt mutattak. A Ciprasz-kormány  be is jelentette a győzelmet. A kormányfő - aki mindvégig a hitelezők javaslatának elutasítása mellett kampányolt -  a győzelmi mámorban is azonnal jelezte, hétfőn már tárgyalni kívánnak, és újra leszögezte: nem lépnének ki sem az EU-ból, sem az euróövezetből.

Magas, mintegy 65 százalékos részvétellel, rendbontás nélkül zajlott le a Görögország és az Európai Unió, valamint az euróövezet számára egyaránt létfontosságú görög referendum. 

Ciprasz elveszítette hitelét
A görög miniszterelnök otthon győzelmet aratott, de Európa többi részén elveszítette a hitelét - írta az az európai liberálisok európai parlamenti (EP-) frakciójának Twitter-oldalán a képviselőcsoport vezetője, Guy Verhofstadt vasárnap este .

A görög választópolgároknak a megszorító intézkedéseket is jelentő hitelezői csomag igenléséről vagy elutasításáról kellett dönteniük.

Az első, nem hivatalos exit-pollok az előzetes felméréseket igazolták, amelyek szoros eredményt ígértek. Négy közvélemény kutató intézet egybehangzóan a nemek fölényét mérte, de csupán 2-3 százalékos különbséggel. A szavazatok 40 százalékos feldolgozottságánál azonban már 61 százalék állt a nem mellett és csupán 39 százalékos volt az igenek támogatottsága. A Ciprasz-kormány azonnal be is jelentette álláspontja győzelmét. Sietségük nem véletlen, Ciprasz a referendum kiírása után  megígérte kormánya lemondását, amennyiben az igenek győznek a népszavazáson. Az ellenzék is Ciprasz menesztését kérte és az igenek mellett kampányolt.

Szolidárisabb Európa kell
A Párbeszéd Magyarországért (PM) a görög helyzet kezelésére és a hasonló esetek elkerülésére új európai egyezséget szorgalmaz, amely nemcsak Görögország és az EU között, hanem az egész unióban érvényesítené a szolidáris és fenntartható gazdaság- és társadalompolitikát. A tagállamoknak közösen kell megoldást találniuk a számos országban, köztük Magyarországon is egyre mélyülő szociális válságra, a mind többeket sújtó bizonytalanságra, az alacsony bérek és foglalkoztatottság problémáira. 

A "hogyan tovább?" egyelőre nem ismert, csak annyi, hogy hétfőn telefonkonferenciát tartanak az euróövezet pénzügyminiszterei, illetve az, hogy az  Hollande-Merkel találkozót tartanak Párizsban. 

Több európai vezető politikus, köztük Matteo Renzi olasz kormányfő és Emmanuel Macron francia pénzügyminiszter is azt hangsúlyozta, hogy azonnal újra kell indítani a tárgyalásokat a görög kormánnyal.

Azt egyértelművé tette Ciprasz,  ők erre készek, sőt Janisz Varufakisz pénzügyminiszter azt mondta, hogy 24 órán belül a megállapodás is megszülethet. Ám azt nem tudni még, mennyire hajlandók a tárgyalásra a lakossági elutasítás fényében a hitelezők.

Jeroen Dijsselbloem, az Eurogroup vezetője cáfolta, hogy hamar meg lehetne állapodni a referendum után és utalt arra, hogy az athéni kormánynak új segélykérelmet kell benyújtania, hiszen a hitelezők utolsó, a görög kormánynak tett javaslata már nincs érvényben. (A referendumon pedig le is szavazták azt.)

A tárgyalások újrakezdést nehezítheti, hogy görög kormány képviselői még röviddel a referendum előtt is éles támadást intéztek a nemzetközi hitelezők ellen. Varufakisz egy szombati interjújában egyenesen „terrorizmusról”, „zsarolásról” beszélt és minden felelősséget a hitelezőkre hárított: „Európa eltökélte: zsaroljon minket, hogy egy olyan megállapodást írjunk alá, ami senkinek sem jó” – közölte.

Maguk az intézmények, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank valamint a Nemzetközi Valutaalap egyelőre nem nyilatkoztak. Így arra sincs válasz még, igazuk lesz-e azoknak, akik szerint a nem-ek győzelme Görögország kilépését hozza az eurózónából.

Huszonkét millióba került a referendum
Görögországnak nincs tapasztalata a referendumok terén. A katonai junta 1974-es bukása óta ez az első népszavazás Görögországban. Akkor a köztársaságról rendezték meg a referendumot és az igenek nyertek. A mostani referendum megszervezésére nyolc nap állt rendelkezésre, miután a görög kormány megszakította a tárgyalásokat a nemzetközi hitelezőkkel és bejelentette, hogy nem törleszti esedékes hitelrészletét a Nemzetközi Valutaalap felé. Az érvényességhez 40 százalékos részvétel kellett, 9985029 görög választópolgár mondhatott véleményt, 19159 szavazókörzetben. A külföldön élő-dolgozó görögök állampolgárok nem szavazhattak, a külföldi voksolás megoldásához nem állt elegendő idő rendelkezésre. A referendum 22 millió euróba került, a parlamenti választások költsége 45 millió volt. Jean-Claude Juncker a hitelezőkkel folytatott tárgyalások megszakítása után azt mondta, csupán 60 milliós különbség van az IMF és Athén javaslata között.


Sajtóhírek szerint a miniszterelnök az előzetes eredmények alapján válságértekezletet hívott össze a görög bankok likviditása kérdésében, ugyanis a nemek győzelme után kérdésessé vált, hogy az Európai Központi Bank fenntartja-e a rendkívüli likviditási segítséget, erről hétfőn születik döntés. 

Megkeresztelték a kis brit hercegnőt

Publikálás dátuma
2015.07.05. 21:31
A kép alján kukucskál a testvérke Fotó: Chris Jackson/Getty Images
Megkeresztelték vasárnap Charlotte hercegnőt, a brit uralkodó legifjabb dédunokáját. A kilenchetes hercegnőt - Vilmos herceg és Katalin hercegnő másodszülött gyermekét - Justin Welby, Canterbury érseke, az anglikán egyház első számú vallási méltósága keresztelte a dédszülők, a 89 esztendős II. Erzsébet királynő és 95 éves férje, Fülöp edinburghi herceg jelenlétében, a királyi házaspár nyári rezidenciája, a kelet-angliai Sandringham kápolnájában.

A kislány a Charlotte Elizabeth Diana nevet kapta; hivatalos megszólítása Ő Királyi Fensége, Charlotte, Cambridge hercegnője. Vilmos és Katalin is a Cambridge hercege, illetve hercegnője címet viseli négy évvel ezelőtt kötött házasságuk óta. A ceremóniára a hercegnő egy olyan babakocsiban érkezett, amelyet még dédnagymamája, a királynő használt, amikor saját gyermekeivel indult sétára. A szülők gyalog mentek a rezidenciáról a kápolnához; az út mentén több ezer alattvaló gyűlt össze, hogy üdvözölje őket.

Charlotte kétéves bátyja, György herceg édesapja oldalán gyalogolt; a babakocsit Katalin hercegnő tolta. A brit közvélemény most láthatta először együtt a hercegi család mind a négy tagját. A keresztelő ceremónia példátlan volt abban a tekintetben is, hogy három jövendő király volt jelen: Károly trónörökös, Vilmos édesapja, valamint Vilmos herceg és fia, György, aki édesapja után ülhet majd az Egyesült Királyság trónjára. Charlotte öt keresztszülővel dicsekedhet; őket a szülők a rokoni, illetve a szoros baráti körből választották. A május 2-án született hercegnő elnevezése - amelyet világra jötte után már két nappal bejelentett az udvar - majdnem mindenben igazolta a várakozásokat.

A londoni fogadóirodák már a gyermek születése előtt szinte biztosra vették - ezért meglehetősen csekély nyereményeséllyel kínálták fogadásra -, hogy ha Vilmoséknak leányuk születik, nevei közül az egyik a Diana lesz. Ugyancsak nagy valószínűséggel - tehát szintén kis pénznyeremény-ígérettel - szerepelt a fogadási lehetőségek között az Elizabeth - Erzsébet - név is, tekintettel a királyi dédnagymamára, vagyis II. Erzsébet királynőre.

Charlotte Vilmos herceg édesapja, Károly trónörökös angol nevének - Charles - női változata, de ennek a névnek hosszú története van a brit királyi családban. Így hívták például III. György hitvesét is, aki 1761-ben esküdött örök hűséget az egy évvel korábban megkoronázott királynak. III. György vásárolta esküvői ajándék gyanánt feleségének az akkor Buckingham House nevet viselő londoni kastélyt, amely azóta Buckingham-palota néven a brit királyi család első számú londoni rezidenciájává vált. Charlotte emellett a második keresztneve Katalin hercegnő húgának, Pippa Middletonnak.

Az alattvalók legtitkosabb reménye ugyanakkor az volt - és teljesült is -, hogy a szülők Vilmos herceg 1997-ben elhunyt édesanyja, Diana emléke előtt is tisztelegni fognak a gyermek elnevezésével. Charlotte hercegnő - nagyapja, Károly trónörökös, édesapja, Vilmos herceg, és bátyja, György után - a negyedik a brit trónutódlási sorban, így nem valószínű, hogy az Egyesült Királyság uralkodója lesz.