Láss csodát: újabb és újabb CBA-üzletek nyitnak ki vasárnap

Publikálás dátuma
2015.07.04. 07:20
A vasárnapi zárva tartás miatt sok helyen forgalomcsökkenést mérnek FOTÓ: NÉPSZAVA
Az elmúlt hónapokban megtorpant a kiskereskedelmi forgalom látványos bővülése, de növekedés továbbra is tapasztalható. A kormányzati propaganda elsősorban a magyar gazdaság teljesítményének javulásával magyarázza a növekedést, de a szakemberek szerint leginkább a piac kifehéredése húzta feljebb a számokat.

Drámai mértékben mérséklődött az élelmiszer-kiskereskedelem bővülése májusban, csupán 1,1 százalékkal nőtt az egy évvel ezelőttihez képest. A teljes kiskereskedelmi forgalom bővülése ugyanakkor még 5,2 százalékkal haladta meg a tavaly májusit, ám a részadatok azt mutatják, hogy már markánsan jelentkezik a vasárnapi zárva tartás hatása. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb közleménye szerint leginkább a nem-élelmiszer jellegű kiskereskedelem bővült dinamikusan, mégpedig 9,7 százalékkal. A kiskereskedelmi forgalom növekedésének egyik motorja eddig az üzemanyag-vásárlások voltak, ami a zuhanó árakkal magyarázható. Csakhogy az üzemanyag-kiskereskedelem májusi 5,6 százalékos bővülése már kilenc havi mélypontot jelent. Az okot ismét az árakban kell keresni: a legutóbbi időszakban, - nem függetlenül a forint gyengülésétől és a dollár erősödésétől -, a benzin és a gázolaj egyaránt drágult. A vasárnapi zárva tartás visszahúzó hatását ugyanakkor igazolják a MasterCard kártyatársaság számai, eszerint vasárnaponként felére csökkent a bankkártyás vásárlások száma és összege is.

Az élelmiszer-kiskereskedelem alig mérhető növekedését Vámos György az Országos kereskedelmi Szövetség főtitkára a Népszavának azzal magyarázta, hogy a társadalomnak az átlagosnál alacsonyabb jövedelmű rétegei nem tudják jelentős mértékben növelni az élelmiszer-fogyasztást. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a második félévben a kiskereskedelmi forgalom bővülése elmarad majd az első hat hónap adataitól, mert az online pénztérgépek gazdaság kifehérítő hatása lassan eltűnik a statisztikákból. Vámos György hozzátette, hogy a devizahiteles mentőcsomagok kétségtelenül növelik a vásárlóerőt, de ma még nem tudni, hogy a családok a náluk maradó pénzből mennyit költenek el a boltokban. Figyelmeztető példa, hogy a 2011-ben bevezetett egykulcsos, 16 százalékos adó bevezetését követően becslések szerint 400-500 milliárd forint maradt úgymond az embereknél, de ettől sem jött lendületbe a fogyasztás.

A forgalmat a vasárnapi zárva tartás is befolyásolhatja. A most várható kánikulai hétvége újabb nagy próbája lesz a törvénynek, a népszerű üdülőhelyeken ugyanis változatlanul legfeljebb néhány kisbolt lehet nyitva. Igaz, a kiskereskedelmi láncok kreativitásának köszönhetően, most ez is változhat. A vasárnap nyitva tartó boltokat a Mindenár.hu blog rendszeresen közli. A CBA listáján eddig is több tucat vasárnap is nyitva tartó üzlet szerepelt, most két új csatlakozhat ehhez, egy Balatonakaliban, egy pedig Balatonfenyvesen. Mindkét üzlet - bár alapterületük alapján zárva kellene tartaniuk - termelői piac létesítésére kért és kapott engedélyt, így vasárnap is kinyithatnak. A kísérlet, ha sikeres lesz, vélhetően példaként szolgál majd más hasonló adottságú üzleteknek.

A Párbeszéd Magyarországért és mások mellett a Balatoni Szövetség is, száznál több település képviseletében eddig hiába kérte, hogy az üdülőhelyeken nyáron kinyithassanak a nagyobb üzletek is, vagy legalább az alkalmazottak is kiszolgálhassanak a nyitva tartó boltokban. A kormányzat azonban nem engedett.

Lukács Zoltán MSZP-s képviselő tegnapi parlamenti felszólalásában közölte, a vasárnapi zárva tartást a társadalom nagyobb része nem támogatja. Szerinte a törvény miatt háromezren veszítették el munkájukat és 387 ezer plusz munkaórát kell dolgozniuk azoknak, akik maradtak. A válaszoló Tállai András, a nemzetgazdasági tárca miniszterhelyettese szerint minden negatív várakozás megdőlt a zárva tartás bevezetése, március 15-e óta. Az ország elfogadja a döntést - mondta -, ám nem tért ki arra, hogy a Medián közvéleménykutató a napokban a teljes lakosság körében 72 százalékos elutasítást mért.

Szerző

Görög adósság - A piac még mindig derűlátó

A legújabb londoni befektetői felmérés tanúsága szerint az intézményi befektetők többsége még mindig derűlátó a hitelezők reformigényeiről kiírt hétvégi görögországi népszavazás kimenetelével és várható piaci következményeivel kapcsolatban.

Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays 1244 intézményi ügyfelét vonta be gyorsfelmérésébe. A ház által pénteken ismertetett eredmények szerint a megkérdezett befektetési társaságok 66 százaléka várja azt, hogy a görög választók a vasárnapi referendumon igent mondanak a hitelezők legutóbbi reformjavaslataira.

A Barclays körkérdésébe bevont befektetési cégek fele abban is bízik, hogy ha mégis a kedvezőtlen forgatókönyv érvényesül, és Görögországnak távoznia kell az euróövezetből, annak csak csekély globális negatív következményei lennének, tekintettel a görög gazdaság kis méretére és az euróövezetben kiépített pénzügyi védőmechanizmusokra. A válaszadók nem egészen ötöde tart attól, hogy ha Görögország kiesik az euróövezetből, annak súlyos és az egész világgazdaságra kiterjedő hatásai lennének.

A Barclays londoni elemzői a felméréshez fűzött saját értékelésükben maguk is felhívták a figyelmet arra, hogy a görög válság változatlanul komoly járványkockázatokat jelent. A ház szerint az egyik ilyen kockázat az, hogy a pénzügyi járvány ellen kiépített védőmechanizmusok még nem estek át igazi próbatételen, és egyelőre nem is teljes körűek. Ennek egyik példája az új, egységes euróövezeti bankválság-megoldó mechanizmus, amelynek 55 milliárd euróban meghatározott szanálási alapja 95 százalékban fedezetlen, emellett továbbra sem létezik euróövezeti szintű betétbiztosítási rendszer - hangsúlyozzák a Barclays londoni elemzői.

A rendkívül súlyos görög adóskockázatot a közvetlen piaci mérőszámok is jelzik. Az egyik legnagyobb londoni piaci adatszolgáltató csoport, az S&P Capital IQ pénteki kimutatása szerint a görög szuverén CDS-tranzakciók - az államadósság-törlesztési leállás kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek - középárfolyama az ISDA szabvánnyal számolva szinte példátlanul meredek, 1600 pontot meghaladó napi emelkedéssel 4400 bázispont környékén mozgott a pénteki londoni zárásban az irányadó ötéves kötvénylejáratra.

Ennek alapján egységnyi, tízmillió euró névértékű ötéves görög államkötvényre jelenleg 4,4 millió eurós középárfolyamon kínálnak CDS-kontraktusokat a londoni piacon; ez több mint 1,6 millió eurós drágulás egyetlen kereskedési napon belül.
Az S&P Capital IQ számítási modellje szerint Görögország jelenlegi szuverén CDS-árfolyama azt jelzi, hogy a piac 94 százalék körüli halmozott valószínűséggel árazza a görög államadósság-törlesztési csőd öt éven belüli bekövetkeztét.

A Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő Londonban ismertetett legutóbbi tanulmánya szerint a cég által elvégzett szimulációs modellszámítások azt mutatják, hogy ha a vasárnapi népszavazás után Görögországnak távoznia kell az euróövezetből, a követő két évben a görög hazai össztermék (GDP) 25 százalékkal zuhanna.

A régi-új valuta, a drachma az S&P számításai szerint a görög euróövezeti csatlakozás előtt rögzített 340 drachma/euróról az idei negyedik negyedévre 540 drachma/euróig gyengülne, az utána következő néhány negyedévben azonban 440 drachma/euróig erősödne vissza, így összességében 30 százalékkal gyengülne az eredeti átváltási árfolyamhoz képest.
A hitelminősítő mindezek alapján azzal számol, az esetleges Grexit - vagyis Görögország kiesése a valutaunióból - a görög gazdaságban négyszer olyan súlyos bizalmi sokkhatással járna, mint amilyent a Lehman Brothers amerikai nagybank összeomlása után elharapózott globális pénzügyi pánik okozott.

Szerző

Háromszáz millió bírság két biztosítónak

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 200 millió forint bírságot szabott ki a K&H Biztosító Zrt.-re és 100 millió forintra büntette a Groupama Garancia Biztosító Zrt.-t, mert jogsértően utasították el a pótkocsikra vonatkozó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások megkötését.

Az MNB pénteken közzétett határozataiban kötelezte a K&H Biztosító Zrt.-t és a Groupama Garancia Biztosító Zrt.-t, hogy a kgfb szerződésekre vonatkozó ajánlatok befogadását minden esetben teljesítsék, így a 10 tonna feletti pótkocsis, félpótkocsis járművekre is kössék meg a szerződéseket. A jegybank kitér arra: a biztosítóknak az ezzel kapcsolatos biztosítási és működési kockázataik csökkentésére át kell alakítaniuk kockázatkezelési és ellenőrzési rendszereiket, és minderről 2015. szeptember 30-ig belső ellenőri jelentést kell küldeniük az MNB-nek.

A közlemény szerint a K&H Biztosító 2014 novemberében - amikor az érintett üzembentartói kör tekintetében a biztosítási piacon igen kedvező kgfb díjakkal volt jelen - több ezer pótkocsira, félpótkocsira jogszabályi felhatalmazás hiányában utasította el a kgfb szerződés megkötésére tett ajánlatokat. Emellett egyoldalúan flottaként kezelte az azonos üzembentartótól legalább öt pótkocsi biztosítására tett ajánlatokat, miközben szerződési feltételeiben kikötötte az ezen gépjárművekre vonatkozó flottaajánlat indoklás nélküli elutasításának lehetőségét.

A Groupama Garancia Biztosító azt észlelte, hogy a K&H Biztosító által elutasított üzembentartók egyedi szerződéses ajánlataikkal a biztosítót keresik meg. Ezt követően a szerződési feltételeiben olyan kiegészítést rögzített, amelynek értelmében a 15 napon belül ugyanazon érintett üzembentartó által öt vagy annál több pótkocsira, félpótkocsira tett ajánlatok flottaszerződésnek minősülnek, és ezek a flottaszerződések csak 2014. december 31-ig - akárcsak néhány napig - állhatnak fenn.

Mindemellett több ügyfél 52 járműre tett egyedi szerződéses ajánlatát a biztosító azzal az indokkal utasította el, hogy azok nem felelnek meg az előbbi "kényszerflottásítást" rögzítő szerződéses feltételeinek, illetve a flottákra vonatkozó díjszabásnak. Mindkét biztosító a pótkocsira, félpótkocsira meghirdetett alacsony díjakkal "bevonzott" üzembentartói kör okozta kockázatokat jogszabálysértő, az ajánlatbefogadási kötelezettség kijátszását eredményező módon kezelte, ahelyett, hogy a kockázatokkal arányban álló díjakat időben meghirdette volna.

A jegybank a bírságok mértékénél figyelembe vette, hogy az üzembentartók szerződéskötési kötelezettségére és a biztosítók ajánlatbefogadási kötelezettségére épített hazai kgfb szabályozási rendszert súlyosan sérti az olyan biztosítói magtartás, amely egy, a biztosító által kockázatosnak tekintett üzembentartói kör esetén az ajánlatbefogadási kötelezettséget ellehetetleníti. Az ilyen biztosítói szabályozási és ajánlatkezelési rezsim a kgfb piacot, az érintett üzembentartók és az azok potenciális károkozásával érintett személyek érdekeit is súlyosan veszélyezteti.

A kgfb rendszere a közbizalomra épül, arra, hogy járműveket üzembentartók úgy vehetnek részt a közlekedésben, hogy tudják: az általuk esetleg okozott kárt nem nekik, hanem felelősségbiztosítónak kell megtérítenie, illetve hogy károsultként a káruk bizonyosan megtérül - emeli ki a jegybank, hozzátéve: e közbizalom biztosítéka, hogy az üzembentartók kgfb szerződés megkötésére kötelesek, míg a biztosítók kötelesek elfogadni az üzembentartók jogszabályszerű szerződéses ajánlatát.

Szerző