Előfizetés

Halotti torna a felsőoktatásért

Huszonegy alapszak, harminchét mester- és két osztatlan képzés 2016-ra való megszüntetése és a felsőoktatási törvény módosítása ellen tüntet vasárnap a Kossuth téren a "Ne szűnjön meg a 'ELTE TáTK - Veszélyben vannak az egyetemeink'' Facebook-csoport. Az este hétkor kezdődő ''Halotti tornán'' performansz és beszédek is lesznek, ''ahol a kormánytagoknak öltözött válogatott és az egyetemek focicsapata fog összecsapni egymással''. A parlament hétfői ülésén dönt a felsőoktatási törvény módosításáról.

Zugló akkor sem nem akarja a Liget projektet

Mondhatnánk, állatorvosi ló a Liget-projekt, ha nem volna megszámlálhatatlanul sok állatorvosi négylábú a mai magyar világban. De mégis: adva van Zugló, amelynek lakosságát talán a legközvetlenebbül érinti a Városliget tervezett beépítése, a sokat vitatott Múzeumi Negyed. A kerület azonban nem sokat tehet a saját lakosaiért, mert a Városliget a fővárosé, a negyed pedig kiemelt kormányberuházás.

Zugló nem akarja, hogy a kormányzati Liget-projekt nyomán megépüljön a Múzeumi Negyed. A CivilZugló Egyesület eddig tízezer aláírást gyűjtött azért, hogy megakadályozza a Városliget beépítését és még folytatja az aláírásgyűjtést. Várnai László, az egyesület elnöke szerint hosszú távú városfejlesztési szempontból alapvetően elhibázottnak tartják a kormányzati terveket, a tiltakozást pedig azért is indokoltnak látják, mert a fővárosi közgyűlés egyik bizottsága a közelmúltban beleegyezett az építési területek megnagyobbításába. Várnai szerint a projekt legnagyobb hibája a parkba tervezett épületek nagy száma és mérete. Példaként említi, hogy a Nemzeti Galéria új épületének tervein négy méter magas embereket tüntettek fel, hogy az épület kisebbnek tűnjön. A kerület lakónak nagy része tiltakozik, de meglehet hiába: miután a Városliget a főváros tulajdona, a negyed pedig kiemelt beruházás, a kormányzat azt tesz a Városligettel, amit csak akar.

Tóth Zoltán választási szakértőt arról kérdeztük: a nyögésnél többet tehet-e a lakosság, amikor még annak sincs semmi esélye, hogy bármilyen szintű népszavazáson hallassa a hangját.

Két csoportba sorolnám a népszavazásokat - mondta a szakértő. - Az elsőben jogi kérdésre jogi választ ad a nép, vagy érvényesen, vagy érvénytelenül. Az első esetben a következmény egyértelmű: a végeredmény kötelező a politika számára. A második esetben a politika azt tesz, amit akar. Puha véleményező, vagy véleménynyilvánító népszavazásnak nevezem, ha akár hárommillió polgár állást foglal valamivel kapcsolatban, ami jogilag ugyan nem kötelezi a politikát semmire, de a hatalom helyesen akkor cselekszik, ha nem hagyja figyelmen kívül a közakaratot. Még puhább véleménynyilvánítás a közvélemény-kutatás, vagy annak akár az a formája, amelyet a kormány az úgynevezett nemzeti konzultációval csinál, amit lehetne akár tisztességesen is végezni, ha a végeredmény nem volna titkos, ha a kérdőívekre adott válaszokat hitelesítve nyilvánosságra hoznák - és ha a politika nem egy eleve eldöntött kérdést igazolna utólag.

Vannak országok, ahol elektronikus szavazásokat tartanak és az emberek még fizetnek is azért, hogy elmondhassák, amit akarnak. Franciaországban például tíz eurót azért, hogy kit jelöljenek a szocialista párt elnöknek. Az elektronikus népszavazások amúgy a közvetlen demokrácia jövőbeni eszközei lehetnek. Itt nem kell hitelesíttetni a feltett kérdéseket, elég egy hitelesített megállapodás az internetszolgáltatóval, hogy egy IP-címről csak egy szavazatot fogadnak be az összesítéshez és a csalást máris kizárták. Jogilag ez sem kötelez senkit semmire, de azért, ha holnap, mondjuk Zugló polgármestere kihirdeti, hogy ilyenformán mondjanak véleményt a kerületi vagy akár a budapesti polgárok a Liget-projektről, és több százezer nemleges válasz jönne, talán a kormány is meggondolná magát. Ha pedig nem, szembe kellene néznie azzal a több százezer szavazattal, amelyet nem vesz figyelembe, s amelynek leadóit elveszítheti potenciális támogatói közül - mondta lapunknak Tóth Zoltán.

A zuglói polgármesteri hivatal már eddig is többször hangot adott annak: ellenzi a Liget-projektet. Úgy tudjuk, konkrét jogi lehetőségeket mérlegelnek és ezek részleteivel hamarosan a nyilvánosság elé állnak.

 Európai minták

Az Európai Unió országaiban az alkotmány garantálja a népi kezdeményezések megtartásának lehetőségét, az azonban országoktól függ, mennyire élnek ezzel.

A referendumok őshazája Svájc, a népszavazás az országban a XIX. század óta a konszenzusos demokrácia egyik legfontosabb eszköze. 1848 és 2006 között 543 referendumot rendeztek Svájcban - ezek több mint felét az utolsó 35 évben. A referendumok egyfajta vétót is jelentenek, mert így lehet megsemmisíteni a parlament által elfogadott törvényeket. Népszavazást akkor írhatnak ki, ha a kezdeményezéshez megszerzik 50 ezer polgár aláírását, vagy száz napon belül nyolc kanton támogatását. Népszavazást rendezhetnek például egy adott kanton költségvetéséről is. Svájc a világon az egyedüli ország, ahol az elfogadott regionális büdzsét felülbírálhatják a polgárok. A népszavazásnak többféle változata létezik; kötelező referendumot rendeznek, ha a parlament módosította az alkotmányt. Ugyanakkor a "kezdeményező", vagy "fakultatív" népszavazás eredményét is be kell építeni a törvényekbe.

Olaszországban félmillió aláírás szükséges mind az alkotmányozó, mind a törvényhozó népszavazás kiírásához. Referendumot írhatnak ki az alkotmány módosításánál, vagy a törvények megerősítéséért. Törvényhozó referendumot eddig 14 alkalommal rendeztek.

Németországban ritkák a népszavazások, szövetségi szinten pedig nem is léteznek, 1949 óta egyetlen referendumot sem tartottak. Népszavazást kell ugyanakkor kiírni a tartományok határainak megváltoztatása esetén. Tartománytól függ, mennyire népszerű a népi kezdeményezés; Hessenben, Bajorországban, valamint Berlinben ismert a kötelező népszavazás fogalma. A tartományi parlament is visszahívható, ha a referendumon kellő többséget kap a kezdeményezés.

Franciaországban az V. Köztársaság alkotmányának 1958-as életbe lépése óta több referendumot tartottak, elsősorban az alkotmány módosításáról. De lehetséges például népszavazás kiírása új uniós tagországok csatlakozásáról - Párizs népszavazást helyezett kilátásba Törökország esetleges uniós integrációjáról is. Az európai alkotmányt elutasító 2005-ös népszavazás kis híján kormányválságot idézett elő.

Horvátországban is egyre népszerűbb a népszavazás intézménye. Olyannyira, hogy népszavazást kezdeményeznek a referendum intézményéről. A civilek kérdése így hangzik: "Egyetért-e Ön azzal, hogy 200 ezer aláírás elég legyen a népszavazás kiírásához?" és "Egyetért-e Ön azzal, hogy bárhol lehessen aláírásokat gyűjteni, ahol engedélyezett a nyilvános gyülekezés?". Népszavazást a parlament és az államfő írhat ki akkor, ha azt a szavazati névjegyzékben szereplő, az országban állandó lakcímmel rendelkező állampolgárok 10 százaléka kéri. Tavaly decemberben azért utasították el a népszavazás kiírását a választási törvény módosításáról, mert a közigazgatási minisztérium adatai alapján a kezdeményező Családok nevében elnevezésű civil szervezet nem gyűjtött elég aláírást. Idén az alkotmánybíróság két újabb referendumot utasított vissza: az autópályák koncesszióba adásáról, és a kiszervezésről. Ebben az esetben nem az aláírások száma nem volt elegendő, a taláros testület a kérdést tartotta alkotmányellenesnek.

Ausztriában ritkán rendeznek referendumot. A hetvenes évek törvénymódosításai révén erősítették a közvetlen demokrácia intézményét. Olaszországhoz hasonlóan itt is törvényeket erősíthetnek meg referendumon, 1978-ban például a nukleáris energia békés használatáról kérdezték meg az embereket, 1994-ben az osztrák uniós integrációról voksolhattak, 2013-ban pedig a kötelező katonai szolgálat eltörléséről.

7-en a 7-ről - Ön még hová ültetné be Papcsákot?

Arató András, Klubrádió

Színes (kék alapon fehér) és külföldiek által nyilvánvalóan könnyen tanulható nyelv a miénk. Lelki füleim előtt zajlik a vita a szíriai és az afgán megélhetési menekült között, hogy mikor használjanak elipszilont és mikor pontosjét. A heti kérdés kapcsán pedig az igekötők pompás világa kerül a terítékükre, mert e kis toldalékokkal nemcsak a cselekvés/történés iránya, hanem a jogkövetkezménye is leírható.

Avar János, újságíró

Ha szabadna kérnem, ne provokáljanak! Tudják azt jól, hogy hová ültetném: ahová való. Vagyis oda, ahová meghatározott időtartamra kerülnek az emberek, jogilag szigorúan előírt feltételek alapján. S ahol perdöntő szerepet játszik az előélet is, nevezett esetében leginkább az ellenzékiekkel való leszámolási, akarom mondani elszámoltatási kísérletek. Vagyis oda, ahol a kormányfői jobbkéz körmére nézhet. Miért, maguk mire gondoltak?

Bolgár György, rádiós újságíró

Nem, csak azért se ülök föl a provokációnak, és nem ültetném oda, ahová egyesek – talán nem is kevesen – szeretnék. Ehelyett más, fontos pozíciókat is adnék neki. Miután polgármesternek is bevált, elszámoló biztosnak is, most pedig jó lesz a Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottságának élén, Jolly Jokerként rábíznám az ellenzék, a civil szervezetek és a független média felszámoló biztosi funkcióját. Legalább lesz rá garanciánk, hogy megmaradunk.

Farkasházy Tivadar, Hócipő

Papcsák cége az első Orbán kormány utolsó hónapjaiban 240 milliót kapott jogi tanácsadásért, de ezért ne bántsuk, mert lehet, hogy félretette a Bosnyák téri templom tornyára. Különben sem ért a számokhoz, hiszen elszámoltatási biztos volt. Szóval Papcsák szent és érthetetlen, bizonyára keményen fel fog lépni az MNB felelőtlen költekezése ellen, ha csak Matolcsy nem kér tőle is néhány jogi tanácsot. Házi feladat: hol és mennyit keres Matolcsy, Polt és Papcsák felesége?

Horváth István, hírlapíró

A le igekötőt jobban szeretem.

Horváth Zoltán, újságíró

Az említett úr már annyi mindenkit és annyiszor felültetett, hogy bizonyára sokan szeretnék leültetve látni. Jómagam talán egy tancélú arborétumba ültetném. Mint mákvirágot.

Veress Jenő, a Népszava főmunkatársa

Elsőre: valamennyi nemzeti köztestület etikai bizottságának elnöki székébe. Mert igenis kell a papcsáki tisztulás! Komolyabban: a tükör elé. Abba naphosszat mondogathatná: okos vagyok, feddhetetlen, elfogulatlan. Szakember, rokonszenves, megbízható, művelt, karizmatikus vagyok. Nagyon hűséges vagyok. Végtére hát ki is a legszebb a világon…? Ja, hogy valójában ezt csinálja húsz éve? Vaktükörnél még elmegy. De ha detektívtükörröl beszélünk, már sejthetni, ki figyel mögüle. Hát, nem épp Hófehérke…