Előfizetés

Akár egy hét is lehet az iráni halasztás

Újra tárgyalóasztalhoz ültek a Hatok (az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország), illetve Irán képviselői tegnap Bécsben, ám - ahogy előre is jelezték - a megállapodást a perzsa állam nukleáris programjának korlátozásáról az éjféli határidő lejártáig nem remélték véglegesíteni.

A feleknek nagyjából egy hetük van arra, hogy mégiscsak lezárják a tárgyalásokat. A washingtoni kongresszus július 9-ig szeretné megkapni véleményezésre a nukleáris egyezséget. A diplomaták ugyan nem tűztek ki újabb "végső határidőt", de ennél tovább már aligha lehet halogatni a végső döntést.

Ha jövő csütörtökig nem nyújtja be az Obama-kormányzat a törvényhozásnak a dokumentumot, akkor legalább két hónapig halasztódhat a washingtoni jóváhagyás, ellenkező esetben 30 nap elteltével engedélyezhetik az amerikai szankciók feloldását. A fő vitapontok változatlanok: Irán számára kulcsfontosságú a szankciók feloldásának időzítése, a Nyugat pedig egyértelmű elkötelezettséget vár Teherántól, hogy lehetővé teszi a szigorú nemzetközi ellenőrzést, a katonai létesítményekét is.

Visszatért tegnap Bécsbe Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter, aki hétvégén konzultációra hazautazott Teheránba. Az iráni diplomácia vezetőjével jött a legfelső vezetés képviseletében, Hasszan Rohani iráni elnök bátyja, Hosszein Ferejdun, valamint Ali Akbar Szalehi, az Iráni Atomenergia Szervezet vezetője, az ő jelenlétét kritikusnak tartják a végső technikai vitakérdések megoldása szempontjából.

Az iráni külügyminiszter érkezését követően legalább két órás tárgyalást folytatott John Kerry amerikai külügyminiszterrel, majd Frank-Walter Steinmeier német, valamit Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is találkozott. A kínai diplomácia vezetője hírek szerint csak a tényleges aláírási ceremóniára tér majd vissza az osztrák fővárosba.

Szeptembertől már lehet magáncsőd

Mindössze egy ellenszavazattal tegnap elfogadta a parlament a családi csődvédelemről szóló törvényt, amely első lépcsőben szeptemberben lép hatályba. Igennel az előterjesztők mellett a fideszesek és a jobbikosok voksoltak, a szocialisták, az LMP-sek és a függetlenek többsége tartózkodott, míg az egy nem szavazatot a szintén független között ülő liberális Fodor Gábor adta le. A magáncsődeljárás elsősorban a hiteladósok, illetve a többfelé fizetési késedelmet felhalmozók adósságcsapdából kikerülését tűzi ki célul, mivel őket a végrehajtási és kényszerértékesítési eljárások nehéz helyzetbe sodorják – írták javaslatuk indoklásában a kereszténydemokrata előterjesztők.

Idén szeptember 1-jétől azok élhetnek a magáncsőd lehetőségével, akiknek a lakhatásuk van veszélyben (jellemzően nem fizető jelzáloghitelesek), azonban a tervek szerint 2016. október 1-jétől szélesedik a kör. Magáncsődvédelmet az az adós kezdeményezhet, akinek vagyona és jövedelme van, de az nem elég az az adóssága törlesztésére. A csődvédelem kérelmezésének feltétele egyebek mellett az, hogy az adós összes tartozása 2 millió és 60 millió forint között legyen, a tartozásállománya meghaladja a vagyona értékét, de ne legyen több annak duplájánál, és legyen legalább egy olyan félmillió forintnál nagyobb tartozása, amely három hónapja lejárt. A csődvédelem alapesetben 5, legfeljebb 7 éven keresztül tarthat.

A jegybank szerint több mint 180 ezer hitelválságban vergődő magyar család van az országban és így százszor nagyobb segítségre lenne szüksége a bajban lévő devizahiteles családoknak – írta közleményében Korózs Lajos, az MSZP Népjóléti bizottságának elnöke. A szigorú belépési korlátok miatt kevesek számára lesz igénybe vehető a magáncsőd, a legoptimistább kormányzati becslések szerint is maximum 25 ezer adósnak segíthet. A törlesztőrészleteket nem a fizetőképességhez, hanem az ingatlan forgalmi értékéhez igazítják majd, ami sokaknak megfizethetetlen lesz - írja a Habitat for Humanity Magyarország.

Az Országgyűlés tegnapi rendkívüli ülésnapján ezzel együtt tizenkilenc javaslatról döntött, többek között arról is, hogy új szabályok lesznek érvényesek a bírósági végrehajtókra, az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatásokért minimális szolgáltatási díjat, a diákok munkájáért pedig legalább minimálbért kell fizetni, valamint a további államosításokat megkönnyítendő, változott az állami vagyonról szóló törvény is.

Szeptembertől már lehet magáncsőd

Mindössze egy ellenszavazattal tegnap elfogadta a parlament a családi csődvédelemről szóló törvényt, amely első lépcsőben szeptemberben lép hatályba. Igennel az előterjesztők mellett a fideszesek és a jobbikosok voksoltak, a szocialisták, az LMP-sek és a függetlenek többsége tartózkodott, míg az egy nem szavazatot a szintén független között ülő liberális Fodor Gábor adta le. A magáncsődeljárás elsősorban a hiteladósok, illetve a többfelé fizetési késedelmet felhalmozók adósságcsapdából kikerülését tűzi ki célul, mivel őket a végrehajtási és kényszerértékesítési eljárások nehéz helyzetbe sodorják – írták javaslatuk indoklásában a kereszténydemokrata előterjesztők.

Idén szeptember 1-jétől azok élhetnek a magáncsőd lehetőségével, akiknek a lakhatásuk van veszélyben (jellemzően nem fizető jelzáloghitelesek), azonban a tervek szerint 2016. október 1-jétől szélesedik a kör. Magáncsődvédelmet az az adós kezdeményezhet, akinek vagyona és jövedelme van, de az nem elég az az adóssága törlesztésére. A csődvédelem kérelmezésének feltétele egyebek mellett az, hogy az adós összes tartozása 2 millió és 60 millió forint között legyen, a tartozásállománya meghaladja a vagyona értékét, de ne legyen több annak duplájánál, és legyen legalább egy olyan félmillió forintnál nagyobb tartozása, amely három hónapja lejárt. A csődvédelem alapesetben 5, legfeljebb 7 éven keresztül tarthat.

A jegybank szerint több mint 180 ezer hitelválságban vergődő magyar család van az országban és így százszor nagyobb segítségre lenne szüksége a bajban lévő devizahiteles családoknak – írta közleményében Korózs Lajos, az MSZP Népjóléti bizottságának elnöke. A szigorú belépési korlátok miatt kevesek számára lesz igénybe vehető a magáncsőd, a legoptimistább kormányzati becslések szerint is maximum 25 ezer adósnak segíthet. A törlesztőrészleteket nem a fizetőképességhez, hanem az ingatlan forgalmi értékéhez igazítják majd, ami sokaknak megfizethetetlen lesz - írja a Habitat for Humanity Magyarország.

Az Országgyűlés tegnapi rendkívüli ülésnapján ezzel együtt tizenkilenc javaslatról döntött, többek között arról is, hogy új szabályok lesznek érvényesek a bírósági végrehajtókra, az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatásokért minimális szolgáltatási díjat, a diákok munkájáért pedig legalább minimálbért kell fizetni, valamint a további államosításokat megkönnyítendő, változott az állami vagyonról szóló törvény is.