Akár egy hét is lehet az iráni halasztás

Újra tárgyalóasztalhoz ültek a Hatok (az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország), illetve Irán képviselői tegnap Bécsben, ám - ahogy előre is jelezték - a megállapodást a perzsa állam nukleáris programjának korlátozásáról az éjféli határidő lejártáig nem remélték véglegesíteni.

A feleknek nagyjából egy hetük van arra, hogy mégiscsak lezárják a tárgyalásokat. A washingtoni kongresszus július 9-ig szeretné megkapni véleményezésre a nukleáris egyezséget. A diplomaták ugyan nem tűztek ki újabb "végső határidőt", de ennél tovább már aligha lehet halogatni a végső döntést.

Ha jövő csütörtökig nem nyújtja be az Obama-kormányzat a törvényhozásnak a dokumentumot, akkor legalább két hónapig halasztódhat a washingtoni jóváhagyás, ellenkező esetben 30 nap elteltével engedélyezhetik az amerikai szankciók feloldását. A fő vitapontok változatlanok: Irán számára kulcsfontosságú a szankciók feloldásának időzítése, a Nyugat pedig egyértelmű elkötelezettséget vár Teherántól, hogy lehetővé teszi a szigorú nemzetközi ellenőrzést, a katonai létesítményekét is.

Visszatért tegnap Bécsbe Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter, aki hétvégén konzultációra hazautazott Teheránba. Az iráni diplomácia vezetőjével jött a legfelső vezetés képviseletében, Hasszan Rohani iráni elnök bátyja, Hosszein Ferejdun, valamint Ali Akbar Szalehi, az Iráni Atomenergia Szervezet vezetője, az ő jelenlétét kritikusnak tartják a végső technikai vitakérdések megoldása szempontjából.

Az iráni külügyminiszter érkezését követően legalább két órás tárgyalást folytatott John Kerry amerikai külügyminiszterrel, majd Frank-Walter Steinmeier német, valamit Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is találkozott. A kínai diplomácia vezetője hírek szerint csak a tényleges aláírási ceremóniára tér majd vissza az osztrák fővárosba.

Szerző

Jemenben is lecsapott az Iszlám Állam

Huszonnyolc ember vesztette életét abban a merényletben, amelyet az Iszlám Állam terroristái követtek el Jemen fővárosában, Szanaaban. Ez a harmadik merénylet a háború sújtotta Jemenben, amelyet az Irak és Szíria jelentős részét megszállva tartó szunnita terrorszervezet követett el rövid időn belül.

Kedden gépkocsiba rejtett pokolgép robbant egy szanaai katonai kórház mögött egy gyászszertartás idején. A halálos áldozatok között tizenkét nő van. A merénylet egy ikerpárt, Fajszal és Hamid Dzsajest célozta, akik a síita felkelők ismert vezetői. Az ő családjuk egy tagjának a gyászszertartására érkeztek az emberek.

Az IS közleményben vállalta magára a „szanaai síita fészek elleni” merényletet, és azzal indokolta, hogy "a húszi hitetleneken álltak bosszút a muzulmánokért". A szunnita dzsihadista IS hitetleneknek tartja a síitákat, ezért ugyanúgy terrorcélpontok számára, mint mint a nem muzulmán közösségek. Ezért vált aktívvá Jemenben is, ahol a síita húszi felkelők harcolnak a szunnita kormányzattal és a Szaúd-Arábia vezette szunnita arab országok koalíciójával.

Jemenben eddig különösen kegyetlen és sok halálos áldozattal járó merényleteket hajtott végre az IS. Március 20-án a pénteki nagyima idején két mecsetben hajtottak végre öngyilkos merényletet, amelyek 137 halálos áldozatot követeltek. Június 17-én ugyancsak autóba rejtett pokolgépek robbantak mecseteknél, húszi politikai szervezet székházánál, közel száz ember életét kioltva.

Jemenben a helyzetet súlyosbítja, hogy folyik a rivalizálás az IS és az al-Kaida között, hiszen korábban itt székelt a térség legerősebb al-Kaida szervezete. Az IS most már Irak és Szíria mellett nemcsak Líbiában válik egyre inkább tényezővé, hanem Jemenben is.

Szerző

Chris Christie is indul 2016-ban

Publikálás dátuma
2015.07.01. 07:34
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
New Jersey állam kormányzója, Chris Christie is bejelentette tegnap, hogy harcba száll a Fehér Házért. A republikánus politikus konferenciabeszélgetésen erősítette meg a kampánydonoroknak, hogy indulni akar 2016-ban, majd egykori gimnáziumában mondott beszédet.

Az 52 éves Christie néhány éve még nagy esélyesnek számított, de egy helyi politikai botrány nyomán sokat veszített népszerűségéből. A kormányzó népes mezőhöz csatlakozik, eddig már 14-en jelentették be, hogy megpályázzák a republikánus elnökjelöltséget.

Christie mérsékelt jelöltnek számít, s ez hátrányt jelenthet az előválasztási kampányban. Egy friss felmérés szerint a potenciális republikánus szavazók 55 százaléka nem tudja elképzelni, hogy Christie-re adná voksát. A demokrata oldalon Hillary Clinton volt külügyminiszternek nincs igazán jelentős kihívója saját pártjából.

Szerző