Az utolsó tétek a görög csőd előtt

Publikálás dátuma
2015.06.30. 21:30
Athénban a kormány mellett vonultak utcára a tüntetők FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MILOS BICANSKI
Az Eurócsoport elutasította a mentőcsomag meghosszabbítását. A görög kormány néhány órával azelőtt folyamodott a harmadik mentőcsomagért, hogy lejárt volna a meghosszabbított előző mentőprogram, illetve az 1,6 milliárd eurós IMF-hitel visszafizetésének határideje. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kedden újabb "végső ajánlatot" terjesztett telefonon Alekszisz Ciprasz kormányfő elé, Angela Merkel német kancellár ugyanakkor megkötötte magát, közölte, hogy nem kezdenek új tárgyalásba a vasárnapra kiírt görög népszavazás előtt.

Újabb javaslat érkezik Athénból szerdán a görög adósságválság ügyében - közölte Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri testülete, az Eurócsoport elnöke a kedd esti telekonferencia után.

Előzőleg Alexander Stubb finn pénzügyminiszter azt jelentette be, hogy az Eurócsoport elutasítja a kedd éjfélkor lejáró görög pénzügyi mentőcsomag hatályának a meghosszabbítását, és azt is, hogy leírják a görög adósság egy részét. Stubb megjegyezte azt is, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) keretének igénybe vételére irányuló kérelmeket mindig szokásos ügymenet szerint, vagyis nem rendkívüli, gyorsított eljárásban bírálják el.

Korábban Alekszisz Ciprasz kilátásba helyezte, hogy lemond, ha a görögök többsége igennel szavazna a hitelezők által támasztott feltételekről vasárnapra kiírt népszavazáson. A görög kormányfő arra hívta fel a polgárokat, hogy utasítsák el az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF által megkövetelt megszorításokat. Ciprasz úgy vélte, a hitelezők sem akarják, hogy Görögország kilépjen az eurózónából, annak túlságosan nagy ára lenne.

Jean-Claude Juncker Ciprasszal folytatott telefonbeszélgetésében még egy utolsó utáni ajánlattal állt elő. Az Európai Bizottság elnöke bármiféle megállapodás feltételéül szabta, hogy az athéni kormány az igen, azaz a hitelezők ajánlatának támogatása mellett kampányoljon a vasárnapra kiírt referendum előtt. Juncker csalódottságának adott hangot, úgy vélte, becsapta őt a Ciprasz-kabinet.

Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter kedden a Reutersnek nyilatkozva közölte, hogy Athén biztosan nem fizeti ki az IMF-tartozást, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy még a határidők lejárta előtt sikerül egyezségre jutni Brüsszellel.

Angela Merkel német kancellár kizárta, hogy a népszavazás előtt új tárgyalásokat kezdjenek Görögországgal, de általánosságban hozzátette, hogy az ajtó nyitva áll. Sigmar Gabriel német alkancellár szerint csak a népszavazás visszavonása esetén kezdenének új tárgyalást Görögországgal.

Athén utolsó próbálkozásként kedden egy oldalas levelet küldött az eurózóna állandó stabilitási mechanizmusa elnökének. A levélben a görög kormányfő megállapította, hogy a súlyos finanszírozási helyzet miatt Görögország megfelel a kritériumoknak, amelyek alapján az EMS-hez fordulhat. Ciprasz két éves, 29,1 milliárd eurós hitelprogram megnyitását kérte, hogy külső és belső adósságait finanszírozni tudja.

A levél szerint Athén arra számít, hogy két év leteltével képes lehet a piaci alapú finanszírozásra. Ciprasz az előző mentőprogram néhány napos, átmeneti meghosszabbítását is kérte. A görög ajánlatról Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az eurócsoport elnöke kezdeményezésére telekonferencián tárgyaltak az eurózóna pénzügyminiszterei. A Financial Times emlékeztetett, hasonló ajánlatot már januárban tettek a hitelezők Athénnak.

Két elmélet is napvilágot látott arról, hogy Ciprasz kedden, az utolsó pillanatban, miért tett javaslatot az adósság átütemezését is magában foglaló programra. Egyes feltételezések szerint a görög miniszterelnök kezdettől fogva tisztában volt azzal, hogy Berlin nemet mond a felvetésre, így a vasárnapi népszavazás előtt minden felelősséget a hitelezőkre háríthat az elutasításért, vagyis így kampányol a nemekért.

A másik elmélet szerint taktikai húzás ez részéről, mert jó színben akarja feltüntetni kormányát az Európai Központi Bank igazgatótanácsának mai ülése előtt, tehát el akarja érni a sürgősségi likviditási támogatás folytatását, amivel elkerülhetővé válna a görög pénzintézetek csődje.

Miközben a Sziriza politikusai a nem szavazatokért kampányolnak a referendum előtt, a polgármesterek egyre elégedetlenebbek a kormány politikájával. Athén szocialista városvezetője, Jeorjiosz Kaminisz egyértelműen a hitelezők programjának megszavazása mellett foglalt állást. „Nemet a kormány által követelt nemre” – hangoztatta a politikus. Thesszaloniki polgármestere, Jannisz Butarisz reményét fejezte ki, hogy a referendumot meg sem tartják, mert az megoszthatja a görög társadalmat – emelte ki.

Az ellenzék szerint Alekszisz Ciprasz kormányfő célja, hogy újra bevezesse a drachmát. A nagy rivális Törökország is segítséget ígért Athénnak. Ahmet Davutoglu török kormányfő szerint a két ország szorosabban együttműködhetne egymással az energetika, a turizmus és a kereskedelem terén. Ankara „békét akar”, nem érdeke Görögország meggyengülése – emelte ki.

Cseles automaták
Noha a görög bankok zárva tartanak, és az automatákból naponta egy személynek 60 euró visszavonását engedélyezik, a legtöbb ATM-nél kifogytak a 10 és 20 eurósokból, s így maximum 50 eurót tudnak kivenni. Találgatások szerint az sem kizárt, hogy eleve nem is töltenek kisebb címleteket az automatákba.



Szerző
Frissítve: 2015.06.30. 22:54

Közélet és kultúra Bánkon

A Bánki-tó Fesztivál ideális valóságépítő sorozata idén újabb alternatívák felmutatásával foglalkozik. Hetedik éve igyekszik a közéleti, kulturális szcéna mellett megteremteni egy olyan független közeget, ahol mindenki megélheti saját és mások sokoldalúságát. Ahol az énekes nem tűnik el a nagyszínpadról a VIP páholyban koncert után. Ahol a színházi rendező reggeli tornát tart, a szociológus pultozik, az újságíró csavarkulccsal matat, a plakátrongáló repoharakat gyűjt. Ahol nincs hierarchia, nincs leosztott szerep, nincsenek kötelező körök. Csak nyitottság és egyenesség.

Amire a szervezők minden évben igyekeznek: felvállalni a társadalmi részvételt, fókuszba helyezni a közösségi és művészeti aktivitást. Cél, teret adni a fősodorbeli kultúra kritikusainak, független gondolkodóknak és szabad művészeknek, átlendíteni őket az alternatív klubok, szubkultúrák világából a szélesebb értelemben vett fesztiválplaccra. Ez köti össze a Bánki-tó közösségét.

Az idei fesztivál egyik legfontosabb újítása, hogy egy komplett színházi minifesztivál született meg benne, ahol az olyan független alkotóműhelyek – mint a PLACCC, a Dollár Papa Gyermekei, a Független Színház, a Tünet Együttes vagy a Szputnyik Hajózási Társaság - kifejezetten Bánkitóra készített, illetve a fesztivál tematikájához szabott előadásokat mutatnak be.

Zenei programok összeállításakor szervezőket az vezérelte, hogy teret adjanak a progresszív, dinamikus, karakteres, saját üzenettel bíró, ám jelenleg a klubvilágból kitörni kevésbé esélyes csapatoknak. Szabó Benedek és a Galaxisok, Margaret Island, VAN Filmzenekar, Mary Popkids, Antonia Vai, Péterfy Bori & Love Band - néhány a fellépőik közül.

Bohócok a Láthatáron Csoport, E-Mancik Színházi Manufaktúra, Éjjel-nappal 7ker, Fórum Társulat, Független Színház, Grecsó Zoltán, HOPPart Társulat, PLACCC/Dollár Papa Gyermekei, SUS, Szputnyik Hajózási Társaság - Mentőcsónak Egység, Titkos Társulat & Haverz Trió, Tünet Együttes,

A fesztivál közreműködői többek között az Átlátszó.hu, Belső közlés (Klub Rádió), Budapest Pride, Dor Hadas, Heti Betevő, hvg, Kettős Mérce, Mérei Ferenc Szakkollégium, Migráns Szolidaritás Csoport, Néprajzi Múzeum, Romakép Műhely, Transparency International Magyarország.

Szerző
Témák

Itt a Nemzeti Várprogram

Elfogadta a kormány a Nemzeti Várprogramot, amelynek keretében országszerte 31 vár teljes vagy részleges felújítása történik meg a következő években - jelentette be L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.

A 25 milliárd forint összköltségvetésű program fő célja a tartósan állami tulajdonú műemléki állomány fejlesztése, valamint a természeti és kulturális örökség védelme. "Azért is fontos ez a program, mert a magyar műemlékállomány olyan részéhez fogunk hozzányúlni, amelynek felújításával, funkciói újragondolásával kapcsolatos átfogó program az elmúlt években nem létezett" - hangsúlyozta L. Simon László. A program keretében 31 kulturális és természeti örökségi helyszín újulhat meg, ezen belül 17 helyszínen komplex fejlesztés valósul meg a 2015-2020 közötti időszakban.

Az uniós és állami forrásból finanszírozott várprogram jövőre kezdődő, 4,5 milliárd forintos első ütemében a diósgyőri, az egri, a kisvárdai és a sümegi vár fejlesztése valósul meg. A 2017-ben induló, több mint 12 milliárd forintos második ütemben a szigetvári, a gyulai, a cseszneki, a tatai és a visegrádi vár, valamint a mosonmagyaróvári Óvári vár, a dobai Somlói vár, a nagyvázsonyi Kinizsi-vár, a szerencsi Rákóczi-vár, Csókakő vára és a várpalotai Thury-vár újulhat meg, valamint a helyreállított várgesztesi és simontornyai vár korszerűsítését végzik el.

A tervek szerint 2017 végén, 2018 elején induló, 8,5 milliárd forint költségvetésű harmadik ütem keretében további 14 helyszínen: Ónod, Sirok, Esztergom, Nógrád, Szigliget és Hollókő várainál, valamint a regéci várnál, a sárospataki Rákóczi-várnál, a szögligeti Szádvárnál, Drégelypalánkon Drégely váránál, a kereki Fejérkő váránál, a sárvári Nádasdy-várnál, a döbröntei Szarvaskő váránál, továbbá Gyulakeszin Csobánc váránál valósulnak meg állagmegóvási, rekonstrukciós, illetve turisztikai fejlesztési munkálatok.

Szerző