Tóásó Brüsszelben vallott - "Azt sem tudtam, ki az elnök"

Tőkés László fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő szervezésében közmeghallgatáson mondta el bolíviai rabságának történetét Tóásó Előd hétfő este Brüsszelben.

Tóásón és társain 2009 áprilisában éjszaka ütöttek rajta bolíviai kommandósok Santa Cruzban, a Las Americas szállodában. Az akció során a magyar-bolíviai-horvát állampolgár Rózsa Flores Eduardo, az erdélyi Magyarosi Árpád és az ír Michael Martin Dwyer meghalt, Tóásót és a bolíviai-horvát állampolgár Mario Tadicot pedig elfogták. Tóásó idén csaknem hat év után vádalkuval szabadult, és egy kevéssé ellenőrzött határátkelőn Chile felé elhagyta Bolíviát.

Brüsszelben Tóásó Előd megismételte, hogy szerinte ami történt, törvénytelen kivégzés volt. Ő elfogása után a reptéren még életben látta Dwyert Tadic mellett, a tetoválásáról ismerte fel, majd fogva tartói, mikor rájöttek, hogy a reflektorok fényénél a fejére húzott pólón keresztül is lát, elrángatták onnan, lövéseket hallott, majd La Pazba már csak ketten érkeztek meg Tadiccsal.

Tóásó elmondta, hogy a bolíviai verziót Magyarósi és Dwyer boncolási jegyzőkönyve is cáfolja, a helyszínen készült felvételeken egy felöltözött férfi fogoly látszik, de ő és Tadic is fehérneműben volt. Tóásó elmondta, hogy a bolíviaiak pisztolyt tettek a táskájába, Rózsa Flores ingét pedig Dwyer szobájába vitték át, meghamisították a helyszínt.

A bolíviai börtönből szabadult férfi felidézte, hogy lövésekre ébredt, és a kommandósok a ballisztikai jelentés szerint 14 lövést adtak le kívülről, ő nem lőtt, ami azt támasztja alá, hogy állításukkal ellentétben nem tanúsított fegyveres ellenállást, a valódi cél pedig a meggyilkolása volt.

Tóásó Előd közölte, hogy a kínzás miatt tett panaszait sosem vizsgálták ki, Mario Tadic esetében a bolíviai ombudsman is kimondta, hogy megsértették emberi jogait. Az ENSZ illetékes munkacsoportja mindkettejük esetében megállapította, hogy fogva tartásuk önkényes és törvénytelen. Az Európai Parlamentben tartott meghallgatáson Tóásó arra is kitért, hogy EU eurómilliókkal támogatja a bolíviai igazságügyi reformot, ami számára azt jelentette, olyan jogszabály született, hogy akit államellenes bűncselekménnyel vádolnak, az semmi esetre sem védekezhet szabadlábon.

A vádalkuról elmondta, hogy azért fogadta el, mert ő is ember, feladta, ki akart jutni a börtönből. Így fegyveres felkelésért 5 év 10 hónapot kapott, amit már letöltött, terrorizmusért pedig nem ítélték el. Tóásó most az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróságon és Bizottságnál keresi az igazát és próbálja tisztázni a meggyilkoltak és fogva tartottak nevét. "Amikor Bolíviába mentem, azt sem tudtam, ki az elnök" - mondta Tóásó, aki ellen az eredeti vád az volt, hogy összeesküvésben vett részt, hogy merényletet kövessenek el az államfő, Evo Morales ellen.

A meghallgatáson Michael Martin Dwyer édesanyja is ott volt, aki a könnyeivel küzdve mesélt fiáról. Elmondta azt is, hogy azt sem gondolta volna, hogy Tóásó hazatér. "2009. április 16-án a bolíviai állami rendőrség meggyilkolta Michaelt, és ő már soha nem térhet haza" - mondta az anya, aki szerint fia nem volt politikus alkat, és egyetlen lövéssel ölték meg, amely a szívét érte. Caroline Dwyer úgy tudja, hogy a bizonyítékok szerint fia nem vehetett részt egy 30 perces lövöldözésben, ahogy azt a bolíviaiak állítják. Átlátható nemzetközi vizsgálatot szeretne. Az asszony szerint ami a fiával történt az az élethez való jog lábbal tiprása.

"(Michael) ártatlan áldozat, és azt szeretném, ha a gyilkosai megbűnhődnének" - mondta szinte sírva Brüsszelben a 24 évesen agyonlőtt ír férfi anyja. A meghallgatáson Lukács Csaba, a Magyar Nemzet munkatársa is részt vett, aki baptista segélymunkásként jutott be a börtönbe Tóásóhoz. Ő őrült dolognak nevezte, hogy az EU pénzzel támogatja Bolívia igazságügyi reformját, s közben eltűri, hogy állampolgárait megölik és saját törvényeikkel is szembemenve fogva tartják a bolíviaiak.

Tőkés László, a rendezvény szervezője úgy vélte, hogy ha Bolívia ismét napirendre kerül az EP-ben, akkor fel kell hozni az emberi jogok kérdését. A szintén fideszes Gál Kinga EP-képviselő - aki annak az EP-határozatnak az egyik beterjesztője volt, amely tisztességes eljárást követelt Tóásónak és társainak, és elmarasztalta Bolíviát - elmondta, hogy véget nem érő történetnek tűnt a bolíviai foglyok megpróbáltatása, csak remélni lehetett, hogy az ügy gyorsan véget ér, sok álmatlan éjszakát okozott.

Szerző

Szegregációs adatok kerestetnek

Publikálás dátuma
2015.06.30. 07:13
A felzárkóztató osztályok csak súlyosbítanak a helyzeten FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCKS
Hiába próbálják civilek kikérni az Emberi Erőforrások Minisztériumától a roma-magyar gyerekek szegregált oktatásával, valamint a felzárkóztatással kapcsolatos adatokat, a kormányzat nem hajlandó kiadni semmit - egy minisztériumi levél arra enged következtetni, hogy még nem is születtek ilyen adatok. 

Továbbra sem hajlandó adatokat közölni a roma-magyar gyerekek elkülönített oktatásával és ennek részeként a felzárkóztatással kapcsolatban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).

A Mit bambulsz abban a bomberban ember? slam poetry csapat - Molnár Péter szólásszabadság-kutató és slammer (slam poetry költő és előadó) vezetésével - tavaly április óta próbál információt kapni a minisztériumtól, miután a II. országos slam poetry bajnokság döntőjében egy művészeti-jogi akció keretében levélben szólították fel Balog Zoltán emberi erőforrás minisztert, hogy tegyen nyilvánossá minden, a minisztérium birtokában lévő, a roma-magyar diákok iskolai elkülönítésére és annak valamennyi burkolt formájára vonatkozó adatot.

Igényelték azt is, hogy a minisztérium küldje meg számukra az úgynevezett felzárkóztató osztályok létrehozását, illetve jogi hátterük megteremtését célzó minden dokumentumot - hatástanulmányt, jelentést, elemzést, jogszabálytervezetet, szakértői anyagot.

A megkeresésre konkrét adatok nem, ám egy annál érdekesebb válaszlevél érkezett, amelyben a jogellenes elkülönítés felszámolása és megakadályozása érdekében tett kormányzati erőfeszítéseket ecsetelték. A roma-magyar gyerekek felzárkóztató oktatásával kapcsolatban Sándor Csaba, az Emmi helyettes államtitkára azt írta: az integrált oktatás elvárásai és feltételrendszere rendeletben vannak szabályozva, amely pedig nem teszi lehetővé felzárkóztató osztályok megszervezését, mivel az súlyosbítja a hátrányos helyzetet.

Helyette az együttnevelésen alapuló képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs támogatás, mint oktatás-szervezési forma az, ami hatályos. "A fentiekre tekintettel a roma tanulók számára felzárkóztató osztályok létrehozásának nincsen hatályos jogi háttere, jogi környezete" - vélekedett Sándor.

A minisztériumon belüli ellentmondásokat jól mutatja, hogy míg a helyettes államtitkár elmarasztalja a felzárkóztató oktatást, addig főnöke, Balog Zoltán csúcsminiszter teljes mellszélességgel kiáll az általa csak "szeretetteljes felzárkóztatásnak" nevezett, szegregáción alapuló oktatási módszer mellett. Jó példa a görög katolikus egyház által működtetett nyíregyházi Huszár-telepi iskola esete - ugyancsak Balog szívügye - amelyről az alsóbb bíróságok korábban kimondták, hogy jogellenesen szegregál.

Ennek ellenére a Kúria áprilisban a szabad vallásgyakorlásra hivatkozva döntött úgy, hogy az iskola nem sért törvényt. Magyarországon az egyházi köntösbe bújtatott iskolai szegregáció mostantól teljesen jogszerű. A kormányzat ezt kikéri magának, s hangsúlyozzák, hogy egy készülő kormányrendelet -amely a vallási alapú oktatás megszervezését szabályozná - is ennek épp ellenkezőjét szolgálja, abból a szegregációra való törekvés csak "nagy rosszindulattal" olvasható ki.

Mindenesetre a slam poetry csapat a rendelettel kapcsolatban is igényelt - és nem kapott - adatokat az Emmitől. Molnár Péter nem volt rest bírósághoz fordulni, a Fővárosi Törvényszékre adott be keresetet. Abban bízik, hogy a bíróság kötelezi majd a minisztériumot az igényelt adatok átadására - a hosszú bírósági eljárás azonban még nem járt eredménnyel, sőt a minisztérium azt kéri Molnártól, bizonyítsa ő, hogy a szegregációval kapcsolatos adatok egyáltalán a rendelkezésükre állnak.

"Ez egy képtelen szituáció, szinte lehetetlen, igazolhatatlan bizonyításai teher" - mondta lapunknak a tegnapi, szám szerint a hatodik tárgyalás után Molnár, aki szerint elképzelhetetlen, hogy a minisztériumnak nincsenek birtokában hatástanulmányok, elemzések, és más, közérdekű adatokat tartalmazó dokumentumok a roma-magyar iskolások iskolai elkülönítéséről, illetve az ezzel kapcsolatban tett, és tervezett közpolitikai lépésekkel kapcsolatban.

A kutató szerint a 2011-es keltezésű, tíz évre szóló, Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia is számos olyan megállapítást és feladatmegjelölést tartalmaz, amelyekből következően az adatigénylés körébe tartozó adatnak kellett keletkeznie.

A minisztérium egy levele szerint a stratégiában megfogalmazott célok 2021-ig megvalósítandóak, ezért sem keletkeztek még a feladatok megoldásához is szükséges adatok. Molnár szerint, ha ez igaz, akkor a minisztérium az elmúlt három-négy évben semmit nem csinált a felzárkóztatási stratégiában a roma-magyar iskolások elkülönítésével és egyéb diszkriminálásával szemben megfogalmazottak megvalósítása érdekében.

Szerző
Frissítve: 2015.06.29. 22:16

Megújulnak az ELTE gólyatáborai

Idén nyártól megújulnak az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) gólyatáborai: az intézmény vezetése a hallgatói önkormányzattal közösen részletesen megvizsgálta a korábbi szervezési gyakorlatot, és hosszú távú erőszak-megelőzési, áldozatsegítési koncepciót dolgozott ki - mondta Jegyes-Tóth Kriszta, az ELTE kommunikációs igazgatója az MTI-nek.

Jelezte, hogy az egyetem a magyarországi felsőoktatási intézmények közül elsőként ősszel átfogó kutatást végez az intézményen belüli erőszak, előítéletesség és áldozati attitűdök feltérképezésére. Az állam- és jogtudományi kar, valamint a tanító- és óvóképző kar idén nem szervez gólyatábort, helyette - egyetemi helyszínen - orientációs napokat tartanak.

Zaránd Péter, az ELTE Hallgatói Önkormányzat elnöke arról beszélt: a gólyatáborok szervezésére már az idei nyártól szabályzat vonatkozik, amely szerint fokozott figyelmet kell fordítani valamennyi résztvevő testi épségének, egészségének megóvására, emberi méltóságának, önrendelkezési jogának tiszteletben tartására. Éppen ezért a hallgatói önkormányzat idén érzékenyítő tréninget szervez a gólyatáborok szervezői számára.

A leendő elsőéves hallgatókkal közvetlenül kapcsolatban álló mentorok, seniorok, animátorok előzetes képzése kiterjed a váratlan helyzetek kezeléséhez szükséges kompetenciák, valamint az empátia erősítésére is. Zaránd Péter hangsúlyozta: idén a gólyatáborokban is biztosított lesz a pszichológus tanácsadás.

A programok tartalmi elemeinek meghatározása és lebonyolítása a hallgatói önkormányzat feladata és felelőssége. A részletes programtervet és a közreműködő személyeket azonban a Kar vezetésének előzetesen jóvá kell hagynia, amiért felelősséget is vállal. Az egységes szabályozás szerint a gólyatábori programokban nem szerepelhetnek olyan feladatok, amelyek keretében a résztvevők alkoholt fogyasztanak, vagy amelyek szexualitásra vonatkozó utalást tartalmaznak.

A felsőoktatási törvény közeljövőben várható módosításának megfelelően a gólyatáborok szervezéséért és a biztonságért az egyetem alkalmazásában álló főszervező személyesen felel majd.

Mint ahogy azt lapunk is megírta: 2014. augusztusában megerőszakoltak egy lányt a fonyódligeti gólyatáborban. A Kaposvári Járásbíróság szeptember 1-jén közölte, hogy elrendelte egy 38 éves budapesti férfi előzetes letartóztatását, akit az erőszak elkövetésével gyanúsítottak. Az ELTE rektora szeptemberben kari szinten fegyelmi eljárásokat indított az intézmény tanító- és óvóképző karának fonyódligeti gólyatáborában történtek miatt.

Idén június elején nem jogerősen hét és fél év börtönre ítélte a Fonyódi Járásbíróság első fokon a férfit. A bíróság K. Sándor Szilárdot szexuális erőszak bűntettében mondta ki bűnösnek, és nyolc évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától is. Legkorábban a büntetés kétharmadának letöltése után helyezhető feltételesen szabadlábra.

A fonyódligeti eset után egy másik, hasonló ügyre is fény derült. Az Index tavaly október 1-jén megjelent cikkében egy egyetemi hallgató lány számolt be az ellene - a fővárosi jogi kar gólyatáborában még 2013-ban - elkövetett, jogi következmények nélkül maradt nemi erőszakról. Az ELTE jogi karának gólyatáborában történtek miatt novemberben a fegyelmi bizottság döntése alapján kizártak két hallgatót a karról, egyet pedig két félévre eltiltottak tanulmányai folytatásától.

Szerző