Leminősítette Görögországot az S&P

Nem egészen három héten belül másodszor minősítette le Görögország eddig is mélyen spekulatív  - vagyis messze nem befektetési ajánlású - államadós-besorolását a Standard & Poor's.

A nemzetközi hitelminősítő elsősorban azzal a véleményével indokolta a hétfő este Londonban bejelentett lépést, hogy a görög kormány a jelek szerint a belpolitikai meggondolásokat a pénzügyi-gazdasági stabilitás, a kereskedelmi hitelek törlesztése és az euróövezeti tagság elé helyezi. Az S&P szerint ennek újabb jele az is, hogy a görög kormány népszavazást hirdetett a hivatalos hitelezők válságmegoldási javaslatairól.

Mindezek alapján a cég az eddigi "CCC"-ről egy fokozattal "CCC mínusz"-ra rontotta a hosszú futamidejű görög államadósság-osztályzatot, és az új besoroláson is további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást hagyott érvényben.
Az S&P legutóbb június 11-én rontotta a görög szuverén adósbesorolást, akkor "CCC plusz"-ról "CCC"-re; hétfőn innen minősítette még mélyebbre a görög osztályzatot.

A Standard & Poor's a hétfői újabb leminősítés indoklásában közölte: megítélése szerint most már 50 százalék körüli az esélye annak, hogy Görögország távozik az euróövezetből.

A hitelminősítő elemzése szerint az gyakorlatilag elkerülhetetlen, hogy - hacsak nem következik be valamilyen nem várt kedvező változás - Görögország fél éven belül törlesztési csődbe kerül kereskedelmi adósságállományával.
Ezzel a piac is egyetért.

Az egyik legnagyobb londoni piaci adatszolgáltató csoport, az S&P Capital IQ kimutatása szerint a görög szuverén CDS-tranzakciók - az államadósság-törlesztési leállás kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek - középárfolyama az ISDA szabvánnyal számolva példátlanul meredek, 2300 pontot meghaladó napi emelkedéssel 3900 bázispont felett mozgott a hétfői londoni zárásban az irányadó ötéves kötvénylejáratra. Ennek alapján egységnyi, tízmillió euró névértékű ötéves görög államkötvényre jelenleg már csaknem 4 millió eurós középárfolyamon kínálnak CDS-kontraktusokat a londoni piacon; ez több mint 2,3 millió eurós drágulás egyetlen kereskedési napon belül.

Az S&P Capital IQ számítási modellje szerint Görögország jelenlegi szuverén CDS-árfolyama azt jelzi, hogy a piac 94 százalék körüli halmozott valószínűséggel árazza a görög államadósság-törlesztési csőd öt éven belüli bekövetkeztét.

A Standard & Poor's a hétfői leminősítéshez fűzött elemzésében közölte: az új osztályzaton érvényben hagyott negatív kilátás azt jelzi, hogy a cég hat hónapon belül "SD" - vagyis a részleges törlesztési csődöt jelző "Selective Default" - szintre süllyesztheti a hosszú távú görög besorolást, ha Görögország hátralékba kerül kereskedelmi adósságának törlesztésével, vagy értékvesztéssel járó adósságcsere-tranzakciót - distressed exchange - kezdeményez.

Az S&P kiemelte azt a véleményét, hogy ha Görögország távozik az euróövezetből, és ezzel végérvényesen elveszíti hozzáférését az eurójegybank (EKB) finanszírozási forrásaihoz, az súlyos devizahiányt teremtene, ami potenciálisan azt is eredményezheti, hogy jegyrendszert kell bevezetni alapvető importtermékekre, például az üzemanyagokra.
Jelenleg az S&P tartja érvényben Görögországra a legrosszabb szuverén adósosztályzatot. A másik két nagy hitelminősítő, a Moody's Investors Service és a Fitch Ratings osztályzati listáján eggyel magasabb, "CCC/Caa2" besorolással szerepel a görög államadósság.

Szerző

Újraindítanák a miskolci cementgyárat

Megegyezés nélkül nem lehet újraindítani a termelését évek óta szüneteltető  hejőcsabai cementgyárat a gyár korábbi működtetője, a svájci érdekeltségű Holcim konszern jogutódja, az Osteuropaische Zementbeteiligungs AG (OZAG) szerint.

Az OZAG az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében emlékeztet: "annak ellenére, hogy minden, a cementgyártáshoz szükséges berendezés, eszköz és néhány ingatlan" is tulajdonukban van, a HCM 1890 Kft. kihirdette a miskolci gyár újraindításának lehetséges időpontját. A cég azonban rámutat, hogy az újraindítás nem lehetséges sem jogi, sem műszaki szempontból mindaddig, amíg a tulajdonában álló minden eszközre és ingatlanra vonatkozóan megegyezés nem születik.

"Figyelembe véve, hogy a miskolci cementgyárral kapcsolatos jelenlegi fejlemények jogellenesek, az OZAG továbbra is megtesz minden jogi lépést annak érdekében, hogy megvédje magyarországi befektetéseit" - szögezték le a közleményben.

A hejőcsabai gyárat sok éven át a Holcim konszern működtette, majd 2011-ben leállította a termelést, a dolgozókat elbocsátották. Eközben a Holcim csaknem húsz éven át jogvitában állt a Magyar Cement (MC) Kft.-vel, ami arról folyt, hogy a gyár területére a Holcim által telepített gépek, berendezések alkotórészei vagy csak tartozékai a területnek, amelynek tulajdonosa az alperes MC Kft. volt.

Az MTI tavaly hírt adott arról, hogy a gyár bírósági végzéssel Kálmán János vállalkozó érdekeltségébe került. A HCM 1890 Kft. (az MC jogutódja) ügyvezetője tavaly áprilisban sajtótájékoztatón azt jelentette be, hogy társasága hosszú évekig tartó pereskedés után hozzájutott "jogos" tulajdonához, eszerint a Holcim jogszerűtlenül működtette a gyárat éveken át. Ezt a külföldi befektető azonban továbbra is vitatta.

A vállalkozó akkor közölte azt is, hogy a termelés újraindítását tervezi. Elmondása szerint a cementgyárban 4-5 milliárd forintos fejlesztést követően indulhat újra a termelés, a cég mintegy 300 embert foglalkoztatna. Évi 1 millió tonna cement gyártását tervezték, főleg hazai piacra.

A gyár újraindítása ellen egy civil munkacsoport tiltakozást szervezett, több mint kétezer aláírást gyűjtött össze, ezeket a múlt héten adták át a miskolci önkormányzat képviselőjének.

A protestálók egészségügyi és környezetvédelmi okokból nem értenek egyet a termelés újbóli elindításával. Ugyanakkor elismerték, hogy Miskolcnak nagy szüksége van új munkahelyekre, kormányzati támogatásra. "De nincs szüksége a jelenlegi környezetterhelést várhatóan jelentős mértékben tovább növelő ipari tevékenységre" - mutattak rá. Erre a HCM 1890 Kft. múlt pénteken közleményben reagált, hangsúlyozva, hogy együttműködik a szakhatóságokkal, az önkormányzattal és Miskolc lakosságával.

"A gyár a működése során a legszigorúbb európai uniós előírásokkal megegyező hazai környezetvédelmi, egészségügyi és más hatósági előírásokat köteles betartani" - jelezték a dokumentumban. Ebben azt is közölték, hogy "a gyár ellen folytatott lejárató kampány miatt a HCM 1890 Kft. büntetőfeljelentést tett, és személyiségi jogi pereket is indít a rágalmazók ellen".

Az OZAG félrevezeti a közvéleményt, az ágazati- és piaci szereplőket

Jogerős bírósági ítéletek cáfolják a multinacionális cementkonszern állításait - írja közleményében a HCM 1890 Kft. 

A Holcim-Lafarge multinacionális cementkonszern (OZAG) MTI-hez és több szerkesztőséghez eljuttatott sajtóközleménye minden valóságalapot nélkülöz, és figyelmen kívül hagyja az elmúlt 21 év bírósági eljárásaiban született jogerős ítéleteket. Az eljárások törvényességi felülvizsgálata lezajlott, az OZAG valamennyi jogcímen előterjesztett tulajdonjogi igényét elutasították a bíróságok. Az ítéleteknek megfelelően minden a hejőcsabai cementgyártás újraindításához szükséges bánya, földterület, gép és berendezés a HCM 1890 Kft. (HCM) tulajdonában és birtokában van.

Szerző
Frissítve: 2015.06.30. 18:10

Nem hátrálnak a hoppon maradt dohánykereskedők

Publikálás dátuma
2015.06.29. 18:49
Fotó: Népszava
 Ajánlatuk újbóli átgondolására kéri a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot az a három dohányipari vállalat, amely ajánlatot tett arra, hogy vállalná a magyarországi dohány-kiskereskedők ellátását, de a tárca ezt elutasította.

Az Imperial Tobacco Magyarország Kft., a JTI Hungary Zrt. és a Philip Morris Magyarország Kft. azt írták az MTI-nek eljuttatott közleményükben: csalódottan fogadták az NFM elutasítását, és bíznak abban, hogy a minisztérium újragondolja döntését.
Mint írták, értetlenül állnak az előtt, hogy az NFM "kevesebb, mint 24 óra alatt utasította vissza a szerdán beadott ajánlatukat". A három vállalat közölte: nem értenek egyet az elutasítás indokaival. Mint fogalmaztak, bíztak benne, hogy ajánlatukat "diszkriminációmentesen mérlegelik, valamint megfelelően, kellő figyelemmel és érdemben bírálják el", és lesz lehetőség tárgyalni a részletekről.

A cégek évi 6 milliárd forintig terjedő koncessziós díjat ajánlottak fel, és 500 munkahely létrehozását helyezték kilátásba. Ezt az ajánlatukat változatlanul fenntartják.

A három vállalat megjegyezte: a kormány azzal szolgálná a leginkább a magyar állam, az adófizetők, a munkavállalók és a dohány-kiskereskedők érdekeit, ha tárgyalásokat kezdene egy hosszú távon is fenntartható piaci modell létrehozásáról.
2015. november 1-jétől a koncesszióra jogosult BAT Pécsi Dohánygyár Kft. és a Tabán Trafik Zrt. konzorciuma végzi az egész ország területén a dohány-kiskereskedők ellátását.

Szerző