Előfizetés

Szegregációs adatok kerestetnek

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2015.06.30. 07:13
A felzárkóztató osztályok csak súlyosbítanak a helyzeten FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCKS
Hiába próbálják civilek kikérni az Emberi Erőforrások Minisztériumától a roma-magyar gyerekek szegregált oktatásával, valamint a felzárkóztatással kapcsolatos adatokat, a kormányzat nem hajlandó kiadni semmit - egy minisztériumi levél arra enged következtetni, hogy még nem is születtek ilyen adatok. 

Továbbra sem hajlandó adatokat közölni a roma-magyar gyerekek elkülönített oktatásával és ennek részeként a felzárkóztatással kapcsolatban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).

A Mit bambulsz abban a bomberban ember? slam poetry csapat - Molnár Péter szólásszabadság-kutató és slammer (slam poetry költő és előadó) vezetésével - tavaly április óta próbál információt kapni a minisztériumtól, miután a II. országos slam poetry bajnokság döntőjében egy művészeti-jogi akció keretében levélben szólították fel Balog Zoltán emberi erőforrás minisztert, hogy tegyen nyilvánossá minden, a minisztérium birtokában lévő, a roma-magyar diákok iskolai elkülönítésére és annak valamennyi burkolt formájára vonatkozó adatot.

Igényelték azt is, hogy a minisztérium küldje meg számukra az úgynevezett felzárkóztató osztályok létrehozását, illetve jogi hátterük megteremtését célzó minden dokumentumot - hatástanulmányt, jelentést, elemzést, jogszabálytervezetet, szakértői anyagot.

A megkeresésre konkrét adatok nem, ám egy annál érdekesebb válaszlevél érkezett, amelyben a jogellenes elkülönítés felszámolása és megakadályozása érdekében tett kormányzati erőfeszítéseket ecsetelték. A roma-magyar gyerekek felzárkóztató oktatásával kapcsolatban Sándor Csaba, az Emmi helyettes államtitkára azt írta: az integrált oktatás elvárásai és feltételrendszere rendeletben vannak szabályozva, amely pedig nem teszi lehetővé felzárkóztató osztályok megszervezését, mivel az súlyosbítja a hátrányos helyzetet.

Helyette az együttnevelésen alapuló képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs támogatás, mint oktatás-szervezési forma az, ami hatályos. "A fentiekre tekintettel a roma tanulók számára felzárkóztató osztályok létrehozásának nincsen hatályos jogi háttere, jogi környezete" - vélekedett Sándor.

A minisztériumon belüli ellentmondásokat jól mutatja, hogy míg a helyettes államtitkár elmarasztalja a felzárkóztató oktatást, addig főnöke, Balog Zoltán csúcsminiszter teljes mellszélességgel kiáll az általa csak "szeretetteljes felzárkóztatásnak" nevezett, szegregáción alapuló oktatási módszer mellett. Jó példa a görög katolikus egyház által működtetett nyíregyházi Huszár-telepi iskola esete - ugyancsak Balog szívügye - amelyről az alsóbb bíróságok korábban kimondták, hogy jogellenesen szegregál.

Ennek ellenére a Kúria áprilisban a szabad vallásgyakorlásra hivatkozva döntött úgy, hogy az iskola nem sért törvényt. Magyarországon az egyházi köntösbe bújtatott iskolai szegregáció mostantól teljesen jogszerű. A kormányzat ezt kikéri magának, s hangsúlyozzák, hogy egy készülő kormányrendelet -amely a vallási alapú oktatás megszervezését szabályozná - is ennek épp ellenkezőjét szolgálja, abból a szegregációra való törekvés csak "nagy rosszindulattal" olvasható ki.

Mindenesetre a slam poetry csapat a rendelettel kapcsolatban is igényelt - és nem kapott - adatokat az Emmitől. Molnár Péter nem volt rest bírósághoz fordulni, a Fővárosi Törvényszékre adott be keresetet. Abban bízik, hogy a bíróság kötelezi majd a minisztériumot az igényelt adatok átadására - a hosszú bírósági eljárás azonban még nem járt eredménnyel, sőt a minisztérium azt kéri Molnártól, bizonyítsa ő, hogy a szegregációval kapcsolatos adatok egyáltalán a rendelkezésükre állnak.

"Ez egy képtelen szituáció, szinte lehetetlen, igazolhatatlan bizonyításai teher" - mondta lapunknak a tegnapi, szám szerint a hatodik tárgyalás után Molnár, aki szerint elképzelhetetlen, hogy a minisztériumnak nincsenek birtokában hatástanulmányok, elemzések, és más, közérdekű adatokat tartalmazó dokumentumok a roma-magyar iskolások iskolai elkülönítéséről, illetve az ezzel kapcsolatban tett, és tervezett közpolitikai lépésekkel kapcsolatban.

A kutató szerint a 2011-es keltezésű, tíz évre szóló, Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia is számos olyan megállapítást és feladatmegjelölést tartalmaz, amelyekből következően az adatigénylés körébe tartozó adatnak kellett keletkeznie.

A minisztérium egy levele szerint a stratégiában megfogalmazott célok 2021-ig megvalósítandóak, ezért sem keletkeztek még a feladatok megoldásához is szükséges adatok. Molnár szerint, ha ez igaz, akkor a minisztérium az elmúlt három-négy évben semmit nem csinált a felzárkóztatási stratégiában a roma-magyar iskolások elkülönítésével és egyéb diszkriminálásával szemben megfogalmazottak megvalósítása érdekében.

Megújulnak az ELTE gólyatáborai

Idén nyártól megújulnak az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) gólyatáborai: az intézmény vezetése a hallgatói önkormányzattal közösen részletesen megvizsgálta a korábbi szervezési gyakorlatot, és hosszú távú erőszak-megelőzési, áldozatsegítési koncepciót dolgozott ki - mondta Jegyes-Tóth Kriszta, az ELTE kommunikációs igazgatója az MTI-nek.

Jelezte, hogy az egyetem a magyarországi felsőoktatási intézmények közül elsőként ősszel átfogó kutatást végez az intézményen belüli erőszak, előítéletesség és áldozati attitűdök feltérképezésére. Az állam- és jogtudományi kar, valamint a tanító- és óvóképző kar idén nem szervez gólyatábort, helyette - egyetemi helyszínen - orientációs napokat tartanak.

Zaránd Péter, az ELTE Hallgatói Önkormányzat elnöke arról beszélt: a gólyatáborok szervezésére már az idei nyártól szabályzat vonatkozik, amely szerint fokozott figyelmet kell fordítani valamennyi résztvevő testi épségének, egészségének megóvására, emberi méltóságának, önrendelkezési jogának tiszteletben tartására. Éppen ezért a hallgatói önkormányzat idén érzékenyítő tréninget szervez a gólyatáborok szervezői számára.

A leendő elsőéves hallgatókkal közvetlenül kapcsolatban álló mentorok, seniorok, animátorok előzetes képzése kiterjed a váratlan helyzetek kezeléséhez szükséges kompetenciák, valamint az empátia erősítésére is. Zaránd Péter hangsúlyozta: idén a gólyatáborokban is biztosított lesz a pszichológus tanácsadás.

A programok tartalmi elemeinek meghatározása és lebonyolítása a hallgatói önkormányzat feladata és felelőssége. A részletes programtervet és a közreműködő személyeket azonban a Kar vezetésének előzetesen jóvá kell hagynia, amiért felelősséget is vállal. Az egységes szabályozás szerint a gólyatábori programokban nem szerepelhetnek olyan feladatok, amelyek keretében a résztvevők alkoholt fogyasztanak, vagy amelyek szexualitásra vonatkozó utalást tartalmaznak.

A felsőoktatási törvény közeljövőben várható módosításának megfelelően a gólyatáborok szervezéséért és a biztonságért az egyetem alkalmazásában álló főszervező személyesen felel majd.

Mint ahogy azt lapunk is megírta: 2014. augusztusában megerőszakoltak egy lányt a fonyódligeti gólyatáborban. A Kaposvári Járásbíróság szeptember 1-jén közölte, hogy elrendelte egy 38 éves budapesti férfi előzetes letartóztatását, akit az erőszak elkövetésével gyanúsítottak. Az ELTE rektora szeptemberben kari szinten fegyelmi eljárásokat indított az intézmény tanító- és óvóképző karának fonyódligeti gólyatáborában történtek miatt.

Idén június elején nem jogerősen hét és fél év börtönre ítélte a Fonyódi Járásbíróság első fokon a férfit. A bíróság K. Sándor Szilárdot szexuális erőszak bűntettében mondta ki bűnösnek, és nyolc évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától is. Legkorábban a büntetés kétharmadának letöltése után helyezhető feltételesen szabadlábra.

A fonyódligeti eset után egy másik, hasonló ügyre is fény derült. Az Index tavaly október 1-jén megjelent cikkében egy egyetemi hallgató lány számolt be az ellene - a fővárosi jogi kar gólyatáborában még 2013-ban - elkövetett, jogi következmények nélkül maradt nemi erőszakról. Az ELTE jogi karának gólyatáborában történtek miatt novemberben a fegyelmi bizottság döntése alapján kizártak két hallgatót a karról, egyet pedig két félévre eltiltottak tanulmányai folytatásától.

Nagy Bandó is az egészségügyi dolgozókért

Még ma és holnap tart nyitva a József nádor téren felállított szegénykórház. Így még nem késő, hogy az ország egyik népszerű előadóművésze nyíltan kiálljon az egészségügyben dolgozókért: ma déltől beszélgetős rendelést tart a sátornál Nagy Bandó András. 

A Népszava kérdésére elárulta, ott lesz nála a Kórházi levél, meg a Míg meg nem haltak és más írások is - ha kérik, el-elmond ezekből néhány részt. Közben töltődik a szerdai "fellépésre", azaz az Őszintén az Egészségügyről Akciószövetség demonstrációjára, ahol ő is beszédet mond. Hogy miért? "Úgy éreztem, Mária egyedül van, magára maradt, sem ismert személyiségek, sem hirtelen sikeressé lett celebek nem mutatkoztak mellette" - utalt az ágazat tiltakozó akcióit elindító fekete pólós nővérre, Sándor Máriára.

Közös fellépést sürgetnek, a holnapi Semmelweis Napon mégis ismét két egészségügyi megmozdulás lesz. Az Akciószövetség tagjai Nagyvizitnek nevezett demonstrációja 3 után kezdődik a József nádor téren, este virrasztással folytatódik az Országház előtt. Korábban nem tudnak átmenni, mert a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) tagjai vonulnak a Kossuth térre. Márciusban megfogalmazott 12 pontos követeléslistájukon 4 pontot lassan kipipálhatnak, mert az ágazatban dolgozók mozgóbéreit július 1-től a mostani alapilletmények alapján számfejtik, elkezdődik a nővérszállók felújítása, tart az egységes munkaruha-beszerzés előkészítése és júliusban kiírják a pályázatot az országos vezető ápolói posztra is. Így az egészségügyi dolgozók ünnepe alkalmából a MESZK főleg béremelést sürget.

Mindkét egészségügyi tömörülés bízik abban, hogy ügyük elmozdul a holtpontról az ágazattal foglalkozó, ígért rendkívüli kormányülésen. Utóbbiról máig semmi hír, a közpénzekért felelős minisztérium vezetői közül senki nem nézte meg, milyen körülmények között gyógyítanak a magyar orvosok és ápolók, a Közszolgálatban Dolgozók Európai Szövetsége (EUROFEDOP) viszont szolidaritást vállalt a magyarok tiltakozó akciójával, a szervezet főtitkára holnap csatlakozik is a felvonulókhoz. Utóbbiak hangsúlyozzák: nem egyszerű bérharcot folytatnak, hanem a biztonságos betegellátásért küzdenek, mert nincs elég ember és eszköz a gyógyításhoz.