Előfizetés

Bora Bora-ügy: az apa átadta a gyereket az édesanyának

Ta­gadja a vá­da­kat Nyíri-Ko­vács Pat­rí­cia férje: nem ra­bolta el a 6 éves fiát Bora Bo­rá­ról, a bí­ró­sági dön­tés alap­ján már át is ­adta a gye­re­ket az anyá­nak - írja a ripost.hu.

Korábban már beszámoltunk arról, hogy a család magyar tagjainak állítása szerint kivette az iskolából és magával vitte apja a Bora Borán rekedt magyar állampolgárságú fiút, hiába ítélte a helyi bíróság is az anyának a hat éves Lee Noah-t. 

Nyíri-Kovács Patrícia, a Bora Borán rekedt magyar anya reménykedve várta a csütörtököt, a francia polinéz bíróság ugyanis a múlt héten engedélyezte, hogy kisfiával, Noah-val együtt Tahitire költözhessen, valamint a gyerek teljes felügyeleti jogát is megkapta. Az ítéletet Nyíri Iván, a nő édesapja - aki három hétig éhségsztrájkolt családja hazaengedéséért a budapesti francia nagykövetség előtt - úgy értékelte: óriási lépés a Nyíri családnak, apró előrehaladás a két magyar állampolgár hazajuttatása útján. A kezdeti öröm azonban gyorsan elszállt, a híreket az asszony férje, a gyerek apja - ahogy várható volt - nem fogadta jól. Nem sokkal a bírósági döntés megszületése után bejelentette: fellebbezett a döntés ellen, majd elvitte a gyereket.

Az apa ügyvédje elmondta a ripost.hu-nak, hogy nincs szó elrablásról, az apa jogosan van együtt fiával. A bírósági határozat értelmében - mely szerint egyik héten egyik, másik héten a másik szülőjével van együtt a gyermek -  vissza is adta anyjának a gyereket, pénteken, magyar idő szerint hajnali 3 órakor.

Az apa semmi mást nem akar, mint nyugodt családi életet biztosítani Noah-nak - közölte az ügyvéd a lappal, aki szerint ez egy szimpla válóper, amit az anya és családja fiktív büntetőjogi elemekkel megspékelt nemzetközi botránnyá alakított, majd határozottan elutasította, hogy az apa megütötte vagy megerőszakolta volna feleségét.

Tüntetés - Dühös taxisok akadályozzák a forgalmat

A kormány ígéreteit követően az Uber közösségi utazásmegosztó szolgáltatás ellen tiltakozó francia taxisok többsége feloldotta péntek hajnalban a repülőterek és pályaudvarok felé vezető útblokádokat, de a Párizs környéki bevezető utakon, Marseille-ben és Nizzában is még mindig több tucat feldühödött taxis akadályozta gépkocsijával számos helyen a közlekedést.

Francois Hollande államfő és Bernard Cazeneuve belügyminiszter péntekre virradó éjjel megerősítette, hogy a kormány mindent elkövet az amerikai szolgáltatás tényleges betiltása érdekében. Ugyanakkor elítélték az Uber sofőrjeivel és utasaival szemben elkövetett "elfogadhatatlan erőszakot". 

Csütörtökön mintegy háromezer taxis harminc nagy útlezárással akadályozta országszerte a közúti közlekedést, óriási dugókat okozva. Több helyütt erőszakos cselekmények és összetűzések is történtek, mintegy hetven gépkocsit felgyújtottak a tiltakozók, a rendőrség tíz embert őrizetbe vett. 

"Az erőszak elfogadhatatlan egy demokráciában, egy olyan országban, mint Franciaország. Az Ubert meg kell szüntetni és törvénytelennek kell nyilvánítani, le kell foglalni a gépkocsikat" - jelentette ki Hollande. Ugyanakkor jelezte, hogy "az állam maga nem tudja elvenni a járműveket, azt bírósági döntésnek kell engedélyeznie" - mondta a francia elnök Brüsszelben az uniós csúcstalálkozón.  

Korábban a belügyminiszter, aki csütörtök este fogadta a taxisok képviselőit, azt mondta, hogy az Uber "törvénytelen szolgáltatás, be kell zárni". Ugyanakkor ő is elismerte, hogy erre csak bírói határozat után van lehetőség. Addig is ígéretet tette arra, hogy a "tetten ért" uberesekeknek a rendőrség le fogja foglalni ezentúl a járműveit. 

A kormány ígéreteit követően a szakszervezeti vezetők azt tanácsolták a taxisoknak, hogy függesszék fel a blokádot, amelyet határozatlan időre hirdettek meg. Azt is jelezték, hogy a taxisok egy része folytatni kívánja a tiltakozást, s azokat is támogatni kívánják.  Az Uber sofőrjeinek ügyvédjei azt állítják, hogy a taxisok magánmilíciákat hoztak létre és rajtaütésekkel üldözik őket.

Az amerikai központú Uber már Európa sok országában jelen van, és munkamódszere számos helyütt éles tiltakozásokat váltott ki. A szolgáltatás Franciaországban 2014 február óta elérhető, januárban betiltották, de a tiltás alkotmányosságát vitatja az amerikai cég, s a törvényt az alkotmánytanácsnál megtámadta, ami jogilag felfüggesztette a tiltást.      

Thibaud Simphal, az Uber France vezérigazgatója pénteken a France Info hírrádióban azt mondta, hogy a szolgáltatás törvénytelen jellege nem bizonyított. "A francia törvények nem egyértelműek. Megvárjuk az alkotmánytanács döntését" - hangsúlyozta. Ez októberben esedékes.

A szolgáltatás lényege, hogy a rendszeréhez csatlakozó (hivatásos vagy akár nem hivatásos) autósok és leendő utasaik okostelefonra letölthető alkalmazáson keresztül, közvetlenül találhatnak egymásra, és a viteldíj rendezése is a rendszeren keresztül történik. Az autósok közötti az ilyen jellegű kapcsolat megteremtése Franciaországban két év börtönbüntetéssel és 300 ezer eurós pénzbírsággal sújtható. A rendszeres ellenőrzések ellenére a felhasználók megkerülik a törvényt és egyre többen használják a szolgáltatást. Az Uber szerint jelenleg 400 ezer felhasználójuk van elsősorban olyan helyeken, ahol kevés a taxi.

Az Uber a taxisok szerint tisztességtelen versenyben veszi el a bejegyzett taxisoktól a munkát, miután a szolgáltatást nyújtó sofőrökre nem vonatkoznak a taxisok esetében szigorú követelmények, azaz nem fizetnek járulékokat, adót, nincsen utasbiztosításuk és nem végezték el az államilag szabályozott taxis engedélyhez szükséges 250 órás képzést, amely 150-250 ezer (47 - 78 millió forintba) euróba kerül.

Orbán nem bízik az uniós egyezségben

Publikálás dátuma
2015.06.26. 13:42
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) és David Cameron brit miniszterelnök (b) bes
A migráció kérdésében a EU-tagállamok vezetői között született megállapodás kérdésében "nyugtával kell dicsérni a napot" - válaszolta Orbán Viktor pénteken Brüsszelben arra a kérdésre, hogy elégedett-e a hajnalban kötött egyezséggel, amin az uniós országok csúcsvezetői megállapodtak abban, hogy az elkövetkező két év során 40 ezer menekültet helyeznek át Olaszországból, illetve Görögországból más uniós tagállamokba, Magyarország és Bulgária pedig külön elbírálás alá esik. A Népszabadság azt írta, hogy Magyarország rendkívüli segélyt kap az Európai Uniótól a menekültügy rendezésére.

A kormányfő Brüsszelben magyar újságíróknak nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy a végső szövegezés még hátra van, és "az a kérdés, hogy mindenki ugyanúgy emlékszik-e".

Pintér unión kívüli táborokat akar

Az Európai Unió területén kívüli menekülttáborok létrehozását javasolja Pintér Sándor, aki szerint innen kötelezően be kellene fogadni a háború vagy üldöztetés elől menekülőket, míg a gazdasági migránsok beengedéséről a tagországok egyénileg, szabadon dönthetnének. A belügyminiszter szerint Európának kettős elvárása van Magyarország felé, az országnak ugyanis egyfelől nem szabad őrizetben tartania a menekültügyi eljárás alatt állókat, másrészt a nyugatra haladásukat is meg kell valahogy akadályoznia.

Az Európai Unió állam- illetve kormányfői abban állapodtak meg, hogy a tagállamok két év alatt összesen 60 ezer menekültet osztanak szét egymás között, önkéntes alapon, kétharmadukat az Olaszországba és Görögországba érkezettek közül, 20 ezret pedig polgárháborús konfliktusok elől menekülők soraiból fogadnak be az Európai Unión kívülről. Magyarország és Bulgária viszont külön elbírálás alá esik.

"Ami a szövegben benne van, az a magyar emberek érdekét védi és szolgálja" - fogalmazott a miniszterelnök.

Korábban írtukAz EU-országok csúcsvezetői megállapodtak abban, hogy - miközben a szintén jelentős menekültnyomásnak kitett Magyarország és Bulgária ügyét külön kezelik - az elkövetkező két év során 40 ezer menekültet helyeznek át a különösen erős migrációs célpontnak számító Olaszországból, illetve Görögországból más uniós tagállamokba - jelentette be péntek hajnalban tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján Donald Tusk, az uniós állam-, illetve kormányfők testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke.

A megbeszélés után Tusk elmondta, hogy mivel Magyarországnak és Bulgáriának szintén jelentős migrációs hullámmal kell megküzdenie, e két ország külön elbírálás alá esik majd az áthelyezési és áttelepítési mechanizmus kialakításakor."Az év eleje óta a menedékkérők egyharmadát Magyarországon regisztrálták, vagyis többet, mint Olaszországban. A megközelítésünk (ennek folytán) földrajzi értelemben átfogó kell, hogy legyen" - fogalmazott az Európai Tanács elnöke.

Orbán Brüsszelben. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Burger Barna

Orbán Brüsszelben. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Burger Barna

A Népszabadság azt írja, hogy az Európai Unió jelentős rendkívüli támogatásban részesíti Magyarországot a menekültek számának növekedése miatt. 

Februárban a Bizottság 1,2 millió euró rendkívüli támogatást folyósított Magyarországnak a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból (AMIF) a megnövekedett migrációs nyomás miatt szükségessé vált befogadó kapacitások növelésére. A magyar hatóságok kérésére jelenleg vizsgálják mintegy 2,4 millió euró pótlólagos rendkívüli támogatás lehetőségét, amelyet a Belső Biztonsági Alap (ISF) külső határok őrizetére szánt forrásaiból hívhatna le Magyarország.

Augusztus végén további 4,5 millió euró érkezhet Brüsszelből az AMIF és az ISF magyar nemzeti programja keretében. A jelenlegi hétéves költségvetési időszakban Magyarország összesen 24 millió eurót költhet közösségi forrásokból a menekültek befogadását és integrálását szolgáló rendszerekre, 40 millió eurót pedig a külső határok őrizetére és a vízumok kezelésére.

Amikor a lap megkérdezte, hogy a magyarországi válsághelyzetet miért nem kezeli az Európai Bizottság az olaszországihoz és a görögországihoz hasonló sürgősséggel, a szóvivő kifejtette: a Bizottság tisztában van azzal, hogy az utóbbi hónapokban Magyarországon megnövekedett a migrációs nyomás, de szerintük a helyzet súlyossága nem mérhető az Olaszországban és Görögországban tapasztaltakhoz, ezért nem javasolta, hogy az úgynevezett „áthelyezési” mechanizmus keretében a tagállamok tehermentesítsék Magyarországot.

Rabokkal építik a vasfüggönyt?

Korábban a Blikk információi alapján írtuk: döntött a kormány: megépítik a szerb-magyar határon a menekültáradat megfékezésére a vasfüggönyt. Már el is kezdődtek a munkálatok, amiket az is lehet, hogy elítéltek végeznek majd. A szegedi csillagbörtönt már meg is keresték emiatt az illetékesek, a rabokat a gyártásba, így például a hegesztésbe is bevonhatják majd.

– A terepen való munka túl költséges a biztonsági személyzet miatt, annál sokkal olcsóbb jól képzett szakmunkásokkal felhúzatni a kerítést – magyarázták szakértők a lapnak.