Cselgáncs - Karakas az Eb-döntőben

Az 57 kilogrammos Karakas Hedvig bejutott a döntőbe a bakui Európa Játékok keretében zajló cselgáncs Európa-bajnokság csütörtöki nyitónapján.

A Honvéd versenyzője az osztrák Tina Zeltner és a német Miryam Roper után, a négy között az U23-as Európa-bajnok koszovói Nora Gjakovával csapott össze. A mérkőzés nem hozott értékelhető akciót, de míg a vb-harmadik magyar dzsúdóst kétszer, addig ellenfelét háromszor intették, így végül Karakas örülhetett.

A fináléban a négyszeres Európa-bajnok és vb-ezüstérmes portugál Telma Monteiro következik, a 48 kilós Csernoviczki Éva pedig a bronzéremért küzdhet majd az ukrán Marina Csernyak ellen. A délutáni program 16 órakor kezdődik.

Szerző

Politikai döntés miatt nincs létminimum-számítás?

Politikai döntés volt a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) szerint az, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nem közöl több létminimumról szóló jelentést - áll a MASzSz közleményében.

A tájékoztatás szerint a MASZSZ megdöbbenve értesült a KSH bejelentéséről, miszerint a szerdán közölt 2014. évi létminimum értékek bemutatása volt az utolsó hasonló létminimum-számítás, mert a módszer felett eljárt az idő. A MASzSz szerint nem lehet nem politikai kérdésként tekinteni arra, hogy a háztartások 35 százaléka létminimum alatt él, és egymillió ember kevesebbet keres, mint az egy főre jutó létminimum összege. 

A szakszervezet közleményében azt követeli, hogy maradjon meg a létminimum számítás, mivel ennek segítségével lehet lemérni a társadalmi fejlődést. A MASzSz támogat minden olyan szakmai kezdeményezést, ami a létminimum mellett, a dolgozói szegénység mélységének mérésére új módszertant eredményez - teszik hozzá a tájékoztatásban.

Amennyiben a kormány továbbra is kitart a "strucc-politikája" mellett, úgy a MASzSz megtalálja annak lehetőségét, hogy fennmaradjon a létminimum-számítás rendszere jövőre is - írják. Németh Zsolt, a KSH elnök-helyettese szerdán be, hogy ebben a formájában utoljára jelent meg a létminimum számítás, mivel szakmai szempontból ez kevésbé alkalmas a szegénység mérésére. A KSH bevezet egy új mutatót, amellyel azokat szeretné majd mérni, akiknek a legnehezebb a sorsuk a társadalomban.  Mint mondta, az eddigi mutató valójában nem létminimumot mér, hanem a tisztes, szerény megélhetés szintjét,  amilyet az Európai Unióban sehol nem számítanak. Németh Zsolt szerint  túl heterogén az a kör, amely a "létminimum" alá tartozik, ezért ez a kiadvány alkalmatlan arra, hogy szociálpolitikai döntések alapjául szolgáljon. A kiadványban alkalmazott számítás szerint a háztartások bő 35 százaléka él a létminimum alatt.

Szerző

Politikai döntés miatt nincs létminimum-számítás?

Politikai döntés volt a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) szerint az, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nem közöl több létminimumról szóló jelentést - áll a MASzSz közleményében.

A tájékoztatás szerint a MASZSZ megdöbbenve értesült a KSH bejelentéséről, miszerint a szerdán közölt 2014. évi létminimum értékek bemutatása volt az utolsó hasonló létminimum-számítás, mert a módszer felett eljárt az idő. A MASzSz szerint nem lehet nem politikai kérdésként tekinteni arra, hogy a háztartások 35 százaléka létminimum alatt él, és egymillió ember kevesebbet keres, mint az egy főre jutó létminimum összege. 

A szakszervezet közleményében azt követeli, hogy maradjon meg a létminimum számítás, mivel ennek segítségével lehet lemérni a társadalmi fejlődést. A MASzSz támogat minden olyan szakmai kezdeményezést, ami a létminimum mellett, a dolgozói szegénység mélységének mérésére új módszertant eredményez - teszik hozzá a tájékoztatásban.

Amennyiben a kormány továbbra is kitart a "strucc-politikája" mellett, úgy a MASzSz megtalálja annak lehetőségét, hogy fennmaradjon a létminimum-számítás rendszere jövőre is - írják. Németh Zsolt, a KSH elnök-helyettese szerdán be, hogy ebben a formájában utoljára jelent meg a létminimum számítás, mivel szakmai szempontból ez kevésbé alkalmas a szegénység mérésére. A KSH bevezet egy új mutatót, amellyel azokat szeretné majd mérni, akiknek a legnehezebb a sorsuk a társadalomban.  Mint mondta, az eddigi mutató valójában nem létminimumot mér, hanem a tisztes, szerény megélhetés szintjét,  amilyet az Európai Unióban sehol nem számítanak. Németh Zsolt szerint  túl heterogén az a kör, amely a "létminimum" alá tartozik, ezért ez a kiadvány alkalmatlan arra, hogy szociálpolitikai döntések alapjául szolgáljon. A kiadványban alkalmazott számítás szerint a háztartások bő 35 százaléka él a létminimum alatt.

Szerző