Előfizetés

Politikai döntés miatt nincs létminimum-számítás?

Politikai döntés volt a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) szerint az, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nem közöl több létminimumról szóló jelentést - áll a MASzSz közleményében.

A tájékoztatás szerint a MASZSZ megdöbbenve értesült a KSH bejelentéséről, miszerint a szerdán közölt 2014. évi létminimum értékek bemutatása volt az utolsó hasonló létminimum-számítás, mert a módszer felett eljárt az idő. A MASzSz szerint nem lehet nem politikai kérdésként tekinteni arra, hogy a háztartások 35 százaléka létminimum alatt él, és egymillió ember kevesebbet keres, mint az egy főre jutó létminimum összege. 

A szakszervezet közleményében azt követeli, hogy maradjon meg a létminimum számítás, mivel ennek segítségével lehet lemérni a társadalmi fejlődést. A MASzSz támogat minden olyan szakmai kezdeményezést, ami a létminimum mellett, a dolgozói szegénység mélységének mérésére új módszertant eredményez - teszik hozzá a tájékoztatásban.

Amennyiben a kormány továbbra is kitart a "strucc-politikája" mellett, úgy a MASzSz megtalálja annak lehetőségét, hogy fennmaradjon a létminimum-számítás rendszere jövőre is - írják. Németh Zsolt, a KSH elnök-helyettese szerdán be, hogy ebben a formájában utoljára jelent meg a létminimum számítás, mivel szakmai szempontból ez kevésbé alkalmas a szegénység mérésére. A KSH bevezet egy új mutatót, amellyel azokat szeretné majd mérni, akiknek a legnehezebb a sorsuk a társadalomban.  Mint mondta, az eddigi mutató valójában nem létminimumot mér, hanem a tisztes, szerény megélhetés szintjét,  amilyet az Európai Unióban sehol nem számítanak. Németh Zsolt szerint  túl heterogén az a kör, amely a "létminimum" alá tartozik, ezért ez a kiadvány alkalmatlan arra, hogy szociálpolitikai döntések alapjául szolgáljon. A kiadványban alkalmazott számítás szerint a háztartások bő 35 százaléka él a létminimum alatt.

Íme a példa: 6500 menekülthelyet hoznak létre Ausztriában

További 6500 helyet biztosítanak Ausztriában a menekültek befogadására, a részletekről jövő héten egyeztet a kormány a tartományok képviselőivel - jelentette be a belügyminiszter a tartományi vezetők és a kormány közötti maratoni megbeszélést követően.

Végleges megoldás nem született még az osztrák menekültügyi vitában, viszont újabb határidőt szabtak: június végéig 2500, július végéig további négyezer helyet hoznak létre. Szerdán késő éjszakába nyúlóan indulatos egyeztetést folytattak az osztrák tartományi képviselők és a kormány vezetői a menekültek elosztásáról. 

A belügyminisztérium közlése szerint a 2500 hely javarészét Bécs környékén és Alsó-Ausztriában létesítik majd, éppen abban a két tartományban, amely elsők között teljesítette a menekültkvótát. Johanna Mikl-Leitner belügyminiszter csütörtöki javaslata szerint átmeneti megoldásként kollégiumokat és hasonló létesítményeket nyithatnak meg a befogadásra. 

A kisebbik koalíciós párt, az Osztrák Néppárt (ÖVP) által delegált tartományi vezetők elutasították Werner Faymann osztrák kancellárnak - a nagyobbik koalíciós fél Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) elnökének - a javaslatát, miszerint a menekültek elosztási kvótáját ne tartományok, hanem járások szerint határozzák meg. A kritikák szerint egy új elosztási rendszer még körülményesebbé tenné a jelenlegi helyzetet. 

Faymann a találkozót követően kijelentette: továbbra is azt fogja szem előtt tartani, hogy a sátortáborok nem jelentenek megoldást a menekültek elhelyezésére, és nem tehermentesítik a traiskircheni tábort. A szociáldemokrata frakcióvezető, Andreas Schieder politikailag és morálisan kifogásolhatónak nevezte a néppárti tartományi vezetők ellenállását, szerinte ilyen helyzetben nincs helye pártpolitikai csatározásoknak. 

A néppárti Erwin Pröll, alsó-ausztriai tartományvezető bírálta a találkozót, a gyakorlati megoldásoktól távol álló és a kancellár által felületesen előkészített tervekről beszélt. Pröll egyúttal arra szólította fel az osztrák kancellárt, hogy kezdjen tárgyalásokat a szomszédos országok kormányfőivel. Ha kétoldalú tárgyalások nem fékezik meg a menekültáradatot, akkor nem biztosítható a menekültek tartományi elhelyezése - vélte a tartományi kormányfő, aki szerint az európai menekültáradat nagy részének kezelése Ausztriára hárul. 

Konkrét megoldás hiányában csalódottan távoztak a tegnapi megbeszélésről az osztrák segélyszervezetek képviselői is. A Caritas, a Vörös Kereszt és a Volkshilfe illetékesei egyedüli sikerként azt könyvelték el, hogy a kiskorú menekültek ellátására nagyobb anyagi hozzájárulást helyeztek kilátásba, azonban konkrétumok nem hangoztak el ebben a kérdésben sem. 

A Bécs közelében fekvő Traiskirchen polgármestere a szerdai egyeztetést az osztrák politika szegénységi bizonyítványának nevezte. A befogadóállomást működtető helység első embere arról beszélt is, hogy humanitárius katasztrófa van a városban, már emberek egészségével és életével játszanak. Hétfői adatok szerint 2800 menekült van Traiskirchenben, közülük ötszázan sátrakban alszanak, és csaknem ötszáznak nem jutott ágy sem. 

A hatóságok adatai szerint a múlt hónapban 6240 menedékkérelmet nyújtottak be Ausztriában, és ez lakosságszámra elosztva több, mint bármely más EU-tagállamban. A belügyi tárca június eleji adatai szerint, idén várhatóan rekordszámú, mintegy 70 ezer menedékkérelmet adnak be az osztrák hatóságokhoz. Az elmúlt években jelentősen megnőtt a benyújtott menedékkérelmek száma Ausztriában. 2013-ban csaknem 18 ezer, tavaly nagyjából 28 ezer kérelmet adtak be. 

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) éves jelentése szerint csaknem hatvanmillióan menekültek el háborúk és erőszak miatt, közülük minden második gyerek. A legtöbben Szíriát, Afganisztánt, Irakot és Szomáliát hagyják el.

Íme a példa: 6500 menekülthelyet hoznak létre Ausztriában

További 6500 helyet biztosítanak Ausztriában a menekültek befogadására, a részletekről jövő héten egyeztet a kormány a tartományok képviselőivel - jelentette be a belügyminiszter a tartományi vezetők és a kormány közötti maratoni megbeszélést követően.

Végleges megoldás nem született még az osztrák menekültügyi vitában, viszont újabb határidőt szabtak: június végéig 2500, július végéig további négyezer helyet hoznak létre. Szerdán késő éjszakába nyúlóan indulatos egyeztetést folytattak az osztrák tartományi képviselők és a kormány vezetői a menekültek elosztásáról. 

A belügyminisztérium közlése szerint a 2500 hely javarészét Bécs környékén és Alsó-Ausztriában létesítik majd, éppen abban a két tartományban, amely elsők között teljesítette a menekültkvótát. Johanna Mikl-Leitner belügyminiszter csütörtöki javaslata szerint átmeneti megoldásként kollégiumokat és hasonló létesítményeket nyithatnak meg a befogadásra. 

A kisebbik koalíciós párt, az Osztrák Néppárt (ÖVP) által delegált tartományi vezetők elutasították Werner Faymann osztrák kancellárnak - a nagyobbik koalíciós fél Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) elnökének - a javaslatát, miszerint a menekültek elosztási kvótáját ne tartományok, hanem járások szerint határozzák meg. A kritikák szerint egy új elosztási rendszer még körülményesebbé tenné a jelenlegi helyzetet. 

Faymann a találkozót követően kijelentette: továbbra is azt fogja szem előtt tartani, hogy a sátortáborok nem jelentenek megoldást a menekültek elhelyezésére, és nem tehermentesítik a traiskircheni tábort. A szociáldemokrata frakcióvezető, Andreas Schieder politikailag és morálisan kifogásolhatónak nevezte a néppárti tartományi vezetők ellenállását, szerinte ilyen helyzetben nincs helye pártpolitikai csatározásoknak. 

A néppárti Erwin Pröll, alsó-ausztriai tartományvezető bírálta a találkozót, a gyakorlati megoldásoktól távol álló és a kancellár által felületesen előkészített tervekről beszélt. Pröll egyúttal arra szólította fel az osztrák kancellárt, hogy kezdjen tárgyalásokat a szomszédos országok kormányfőivel. Ha kétoldalú tárgyalások nem fékezik meg a menekültáradatot, akkor nem biztosítható a menekültek tartományi elhelyezése - vélte a tartományi kormányfő, aki szerint az európai menekültáradat nagy részének kezelése Ausztriára hárul. 

Konkrét megoldás hiányában csalódottan távoztak a tegnapi megbeszélésről az osztrák segélyszervezetek képviselői is. A Caritas, a Vörös Kereszt és a Volkshilfe illetékesei egyedüli sikerként azt könyvelték el, hogy a kiskorú menekültek ellátására nagyobb anyagi hozzájárulást helyeztek kilátásba, azonban konkrétumok nem hangoztak el ebben a kérdésben sem. 

A Bécs közelében fekvő Traiskirchen polgármestere a szerdai egyeztetést az osztrák politika szegénységi bizonyítványának nevezte. A befogadóállomást működtető helység első embere arról beszélt is, hogy humanitárius katasztrófa van a városban, már emberek egészségével és életével játszanak. Hétfői adatok szerint 2800 menekült van Traiskirchenben, közülük ötszázan sátrakban alszanak, és csaknem ötszáznak nem jutott ágy sem. 

A hatóságok adatai szerint a múlt hónapban 6240 menedékkérelmet nyújtottak be Ausztriában, és ez lakosságszámra elosztva több, mint bármely más EU-tagállamban. A belügyi tárca június eleji adatai szerint, idén várhatóan rekordszámú, mintegy 70 ezer menedékkérelmet adnak be az osztrák hatóságokhoz. Az elmúlt években jelentősen megnőtt a benyújtott menedékkérelmek száma Ausztriában. 2013-ban csaknem 18 ezer, tavaly nagyjából 28 ezer kérelmet adtak be. 

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) éves jelentése szerint csaknem hatvanmillióan menekültek el háborúk és erőszak miatt, közülük minden második gyerek. A legtöbben Szíriát, Afganisztánt, Irakot és Szomáliát hagyják el.