Újabb dokumentumokat ígér a WikiLeaks

Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója arra kérte szerdán Párizst, hogy erélyesebben lépjen fel az Egyesült Államokkal szemben, miután kiderült, hogy Jacques Chirac és Nicolas Sarkozy korábbi, valamint Francois Hollande jelenlegi francia elnök után is kémkedett 2006 és 2012 között az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA).

Az egyik legnézettebb francia tévéhíradónak adott interjújában Assange további, még fontosabb információk nyilvánosságra hozását ígérte. "Franciaország gazdasági és politikai érdeke a tét. Az ország szuverenitását nem lehet lábbal tiporni, ez tényleg szégyen lenne" - mondta Julian Assange a TF1 kereskedelmi televízióban. Szerinte "Franciaország számára eljött az idő, hogy parlamenti vizsgálatot indítson és eljárásokat kezdeményezzen".

A WikiLeaks alapítója szerint a "világhatalmak most azt nézik, hogyan reagál Franciaország. Ha struccpolitikát folytat, az világos jelzés lesz az Egyesült Államok és más országok számára is, mint például Oroszország és Kína". Assange egyúttal megerősítette, hogy "a még fontosabb dokumentumok még váratnak magukra". 

"Más információink is vannak, amelyeket az adott pillanatban nyilvánosságra hozunk. Ami még következik, politikai szempontból sokkal fontosabb lesz, mint amit eddig publikáltunk" - hangsúlyozta Assange, aki Ecuador londoni nagykövetségéről nyilatkozott a francia tévének, miután három éve a diplomáciai misszió épületébe menekült az őt egy nemi erőszak gyanújával indított eljárásban köröző rendőrség elől, és azóta sem hagyta el a követséget.

A Libération című francia napilap a WikiLeaks által megszerzett bizalmas hírszerzési jelentésekre hivatkozva kedden este azt írta, hogy az amerikai ügynökség 2006 és 2012. május 22. között hallgatta le a francia államfőket. Hollande 2012. május 15-én - tehát egy héttel a WikiLeaks birtokába került legfrissebb dokumentum megszületése előtt - vette át az elnöki posztot Sarkozytől. A nyilvánosságra hozott dokumentumok nem tartalmaznak jelentős értesüléseket, sem államtitkokat, hanem elsősorban Hollande és két elődje döntési mechanizmusaira világítanak rá.

Szerző

Közeleg a görög csőd

Publikálás dátuma
2015.06.25. 07:40
Ciprasz szerint nem akarnak megállapodni velük a hitelezők FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MILOS BICANSKI
Továbbra is távoli a hitelezők és a görög kormány álláspontja a hitelprogrammal kapcsolatban. Alekszisz Ciprasz tegnap dühösen jelentette be, hogy az általa intézményeknek nevezett hitelezők elutasították a kormánya benyújtott javaslatát. Az euróövezet pénzügyminiszterei szerdán este kezdték meg tárgyalásokat a görög programról, de már előtte jelezték, hogy megegyezés most sem várható. Olyannyira igaz lett a "jóslat", hogy alig több mint egy óra után félbe is szakadt az Eurocsoport tanácskozása.

A megbeszélések csütörtökön 13 órakor folytatódnak, mindössze pár órával azt megelőzően, hogy az Európai Unió állam-, illetve kormányfői megkezdik csúcstalálkozójukat. A szerdai pénzügyminiszteri tanácskozásról távozva az Eurócsoport elnöke közölte, hogy az egyeztetések a reformintézkedésekről az éjszaka folyamán is folytatódnak.

Mindössze hat nap maradt tehát arra, hogy a hitelezők megállapodásra jussanak a görög kormány illetékeseivel az ország reformprogramjáról, hiszen Athénnak a hó végéig 1,6 milliárd eurót kellene befizetnie a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számlájára. Miközben kedden még úgy tűnt, közeledtek az álláspontok, s több uniós tisztségviselő úgy foglalt állást, hogy ez az első komolyan vehető program a görögök részéről, tegnap drámai fordulat történt.

Alekszisz Ciprasz miniszterelnök azt közölte, hogy „egyes hitelezők” elutasították a görög programot. Mivel pénzt az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és az IMF folyósítja, ezért nem nehéz kitalálni, hogy az IMF-nek akadtak komoly fenntartásai a görög elképzelésekkel szemben.

Ciprasz – egy görög kormányzati illetékes közlése szerint – példátlannak nevezte az országával szembeni bánásmódot, kifejtette, ilyenre sem az ír, sem a portugál mentőcsomag tárgyalása során nem volt precedens. „Ez az elidegenítő magatartás csak két dologra utalhat: vagy nem akarnak megegyezést, vagy egyéb görögországi érdekeket képviselnek” – idézte Cipraszt a kormányzati illetékes.

A Süddeutsche Zeitung úgy értesült, hogy a hitelezők között is egyre nagyobbak az ellentétek. Az IMF azzal vádolja az EU-t, hogy túlságosa puhány Athénnal szemben. Ezt a Wall Street Journal is megerősítette, a lap szerint a társasági adó és a nyugdíjrendszer kérdésében a legnagyobbak a véleménykülönbségek. A Handelsblatt azt közölte, a Valutaalapot az is felbőszítette, hogy az Európai Bizottság túl pozitívan értékelte a legutóbbi görög javaslatokat.

A szerdai nap folyamán, az euróövezet pénzügyminisztereinek újabb, rövid időn belül harmadik tanácskozása előtt külön találkozót folytatott egymással Jean-Claude Juncker bizottsági elnök, Christine Lagarde, az IMF főigazgatója, az euróövezeti csoport élén álló Jeroen Dijsselbloem, illetve Klaus Regling, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) vezetője. Később Ciprasz is csatlakozott hozzájuk.

Uniós körök szerint abban azért megállapodtak, hogy a tárgyalások nem szakadnak meg Görögországgal. Az IMF meg is tette ellenjavaslatát, amely egyebek mellett a nyugdíjak csökkentését is tartalmazta, méghozzá oly mértékben, hogy avval 800 millió eurót takarítanának meg. Az IMF emellett bevezetné a nyereségadót, privatizálná a 4G mobilinternetes hálózatot, megadóztatná a szerencsejáték szektort, emelné a társasági adót. Athén élből nemet mondott a felvetésekre, korábban már többször vörös vonalnak nevezte a nyugdíjcsökkentést.

Ez a kötélhúzás legfeljebb hétvégéig tarthat. A néppárti osztrák pénzügyi tárcavezető, Hans Jörg Schelling arról beszélt, hogy legkésőbb vasárnapig kell megszületnie a megegyezésnek. „Ha addig nincs megoldás, nehéz megjósolni, mi lesz a következő lépés” – fejtette ki az osztrák rádióban. Szerinte ha nincs konkrét menetrend, akkor megállapodás sem várható. Az osztrák tárcavezető figyelmeztetett arra is, megegyezés híján továbbra is tömegesen vennék ki az emberek betéteiket a pénzintézetekből.

Ezt pedig aligha élné túl a helyi bankrendszer. „Ezért dolgozunk azon, hogy elkerüljük a legrosszabb forgatókönyvet” – fejtette ki. Az EKB tegnap nem emelte tovább a sürgősségi likviditási hitel mértékét Görögország számára. Erre azért van szükség, mert az EKB pénze nélkül már korábban csődöt jelentett volna a görög bankrendszer.

Szerző

Lehallgatások és románc árnyékában

Publikálás dátuma
2015.06.25. 07:38
Francois Hollande államfő összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot az új Wikileaks-szivárogtatás miatt FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGE
Kedden késő este robbant a bomba Franciaországban. Miközben a sajtó azt találgatta, hogyan végződhet Francois Hollande és kedvese, Julie Gayet románca, kiderült: nemcsak Angela Merkel telefonját figyeltette meg az amerikai titkosszolgálat, hanem három francia elnök telefonját is lehallgatta. Párizs tiltakozott ugyan, de igazán komoly következményei vélhetően nem lesznek az ügynek.

Tegnap bekérették a párizsi külügyminisztériumba az Egyesült Államok Franciaországba akkreditált nagykövetét, miután a Wikileaks dokumentumaiból, amelyet a Libération napilap, valamint a Médiapart leleplező oldal közölt, kiderült, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) három amerikai elnök, Jacques Chirac, Nicolas Sarkozy, illetve Francois Hollande telefonját is megfigyelte.

Szerdán reggel Hollande vezetésével ülést tartott a nemzetbiztonsági tanács. Ezt követően közleményben ítélték el a lehallgatásokat, s figyelmeztettek arra: nem tűrik, hogy bárki veszélyeztesse Párizs biztonságát.

A Libération és a Médiaapart öt szigorúan titkosnak minősített dokumentumot tett közzé, amelyek a 2006-2012 közötti időszakból származnak. A legújabb 2012 májusából, így néhány nappal Hollande elnök hivatalba lépése után keletkezhetett. Ez azt bizonyítja, a francia elnök nagyon aggódott amiatt, hogy Görögországnak el kell hagynia az eurózónát. Ezért titkos találkozókat is folytatott.

Egy másik dokumentumban különféle telefonszámokat tüntettek fel, elnökök, tanácsadóik elérhetőségét. Egy másik kiszivárogtatott jelentés arról szól, hogy hogyan próbált Jacques Chirac volt külügyminiszterének, Philippe Douste-Blazynak megszerezni egy posztot az ENSZ-ben.

A Fehér Ház a dokumentumok közzététele után bejelentette, nem kémkedtek Hollande elnök után. „Nem figyeljük meg Hollande elnök kommunikációját, s nem is tervezzük ezt” – közölte Ned Price, az amerikai elnöki hivatal nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője. Price leszögezte, általában akkor folytatnak lehallgatást külföldön, ha az konkrét és alátámasztott nemzetbiztonsági célhoz köthető.

A lehallgatási botrány, ha néhány napra is, de eltereli a figyelmet Francois Hollande elnök románcáról, ami az utóbbi napokban ismét a francia sajtó figyelmének középpontjába került.

Bár a lapok némi csalódással vették tudomásul, hogy az ellenállás múlt heti évfordulóján rendezett ünnepségen, a korábbi pletykák ellenére mégsem bukkant föl az államfő oldalán Julie Gayet művésznő, a téma továbbra is élénken foglalkoztatja a közvéleményt.

A megemlékezés előtt olyan hírek keltek szárnyra, amelyek szerint ezen az eseményen vállalja először a nyilvánosság előtt is a kapcsolatot a köztársasági elnök. Valóban ott voltak mindketten a Mont Valérien kegyhelyen, de külön-külön mutatkoztak. A szabadságharc első hősei ezen a dombon nyugszanak sírjaikban. A megemlékezést abból az alkalomból tartják, hogy Charles De Gaulle elnök ekkor szólította fel ellenállásra honfitársait.

Akkor azonnal jelentkezett Alain Gayet doktor, a harcostárs, aki az idén töltötte be kilencvenkettedik életévét. Az volt a kérése, az egész családja, valamennyi leszármazottja, fia, unokái, köztük Julie művésznő is, aki irányítgatta tolókocsiját. A művésznő a nagypapa mögött állt talpig ünnepi feketében, az államfő a még élő hajdani frontharcosok között, meglehetősen távol egymástól, valójában szinte csak látták egymást.

Téma valójában mégis azért lett, mert idestova két éve már nem titok, hogy az elnök és a színésznőt igaz érzelmi viszony fűzi egymáshoz, amióta Hollande fölkérte előző élettársát, Valérie Trierweilwer újságírónőt, a Paris Match riporterét, hogy költözzék ki az Élysée-ből. Rebesgették, a szakításnak az lehetett oka, hogy szellemileg nem voltak teljesen azonos színvonalon, és utána lett valamennyire köztudott a bájos Julie fölbukkanása. Nem volt új ismeretség.

Julie mindig aktívan politizált a Francia Szocialista Pártban, a 2007-es elnökválasztáson tevékenyen részt vett a baloldali jelölt, Ségolene Royal, Nicolas Sarkozy akkori ellenfele hadjáratában. Royal és Hollande kapcsolatában ugyan sosem lett frigy, de négy közös gyermekük született. Gayet aztán 2012-ben is elkötelezetten vett részt a szocialista kampányban, de ezúttal már Francois Hollande táborát erősítette.

Az Hollande-Royal élettársi viszony harmonikusan, évtizedekig tartott, amit tanúsít a négy közös gyermek is: két nő, két férfi. Ma sem tudhatni az okát, mi állt szakításuk hátterében. A kettejük közötti érzelmi kötelékek azonban nem szakadtak el, a gyermekek megtartották rendszeres kapcsolatukat mindkét szülővel, Royal pedig Hollande oldalán maradt, legalábbis a politikában. Olyannyira, hogy már hosszú ideje Manuel Valls miniszterelnök mögött a kormány második legfontosabb embere.

A környezetvédelmi tárcát vezeti sikeresen, közmegelégedésre, a tél derekán pedig nemzetközi rangú feladat vár rá. Párizs lesz a székhelye a világméretű „zöld csúcsnak”, ő a háziasszony a nagy meghívott szakember gárda élén. A találkozót már előre is az idei év egyik legrangosabb eseményeként említik. „Családi utódáról”, Valérie Trierweilerről már kevesebb kellemes emléket őriznek. Föltehetően nem volt rossz riportere a Paris Match-nak, de az Élysée-ből igen hamar költöznie kellett, ami újfent azt erősíti meg, hogy ebben a kettősben nem alakulhatott ki igazi összhang.

Őnagysága anyagilag azonban remekül járt. „Köszönöm a közösen eltöltött perceket” címmel könyvben örökítette meg az államfői palotában átélt hónapokat, siker kötet lett belőle, lefordították több nyelvre, a szerző több millió euróval gyarapíthatta vagyonát. Szinte nyomban utána következett a Julie-Francois idill, bár az is lehet, hogy már a Trierweiler-éra alatt elkezdődött.

Kettejük románcáról ma is előszeretettel ír a francia sajtó. Maga az államfő azonban párjával együtt úgy véli, ez magánügy, senkinek sincs joga beleütnie az orrát, és neki sem kötelessége bármit is kiteregetni. Kettejük diszkrét titka. Úgynevezett „botrány” eddig igazán egy esetben volt csupán, az is viszonylag csöndben.

A Closer című újságnak a birtokába jutott egy fotó, amely az elnöki lakosztály teraszán, egymás mellett ülve örökítette meg a párost. A zűr nem is ebből kerekedett, hanem abból, hogy az Élysée öt tisztviselője fecsegni kezdett az esetről, amit az államfő érthetően zokon vett. Gyorsan távoznia kellett mind az ötnek a palotából, de megőrizhették rangjukat, más intézményben kaptak új beosztást.

Igencsak tetemes kettőjük a korkülönbség kettejük között: úgy két évtizednyi. Hollande nem sokkal van túl a hatvanon, Julie Gayet valamivel a negyvenen. A művésznő bájos jelenség, megnyerő és szerény. Már több filmben szerepelt, elismerő kritikákban részesült. Egy ízben már jelölték is a César díjra, a francia Oscarra, de még nem kapta meg. Meglehet azért nem, mert az affér már túlságosan is köztudott. A művésznő elvált, férje maga is színész volt, rövid életű házasságukból két gyermek született. Állítólag időnként ők is vendégek a köztársasági kastélyban.

A Le Monde úgy tudja, az elnöknek az a szándéka, hogy lassan a nyilvánosság előtt is vállalja a viszonyt, de mellőzni fogja a „lármás fellépéseket”. A lap ezzel Sarkozy 2008-as harsogó bejelentésére utalt, amikor nem éppen visszafogottan beszélt a Carla Brunival való kapcsolatáról. Igaz, ez a viszony házassággal végződött. Viszont, ha Hollande több évtized után sem vette feleségül Royalt, négy gyermekük anyját, aligha fog anyakönyvvezető elé járulni Julie-vel sem. Láthatóan Őnagyságát sem fűtik hasonló ambíciók.

Szerző
Frissítve: 2015.06.24. 21:44