Gondolná? Ez nagyobb gyilkos az ebolánál

Publikálás dátuma
2015.06.24. 15:48
Illusztráció: Thinkstock
Az ebolajárvány visszavetette a malária elleni harcot Guineában - állapították meg szakértők egy friss tanulmányban, melyben arra is felhívták a figyelmet, hogy a járvány tavalyi kitörése óta a malária okozta halálozások száma meghaladhatja az ebola áldozatainak számát az országban.

Mind az ebola, mind a malária lázzal jár, ezért sok beteg félelmében talán nem mert orvoshoz menni - idézte a BBC a Lancet Infectious Diseases című szaklapban megjelent tanulmányt. Mateusz Plucinski és kollégái azt vizsgálták meg, hogy hányan keresték fel a kórházakat az ebolajárvány kitörése előtt és alatt. Kiválasztottak 60 egészségügyi intézményt a járvány sújtotta területeken és 60-at ott, ahol nem voltak ebolás esetek. Megnézték, hány malária elleni receptet írtak fel a járvány előtt és alatt.

Amikor a járvány kitört, drámaian csökkent a kórházakat felkereső páciensek száma - a legsúlyosabban érintett területek egyes korcsoportjaiban majdnem felével esett vissza. A maláriával kezeltek száma volt, ahol 69 százalékkal zuhant - írták az amerikai Betegségellenőrzési Központ (CDC) atlantai maláriakutatói, a tanulmány szerzői, akik arra figyelmeztettek, a malária okozta halálozások száma valószínűleg emelkedett. 

Így lehet védekezni a fertőző szúnyogok ellen. FOTÓ: Thinkstock

Így lehet védekezni a fertőző szúnyogok ellen. FOTÓ: Thinkstock

Az ebolás esetek száma eközben csökken, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) adatai alapján tíz esetet jelentettek Guineából az utolsó héten, melyről adatokkal rendelkeznek. Franco Pagnoni, a WHO globális maláriaprogramjának munkatársa úgy véli, a kezeletlen maláriás esetek további terhet róttak az ebola sújtotta országok amúgy is túlterhelt egészségügyi rendszerére.

Szerző

Okostapasz válthatja fel az inzulininjekciókat

Publikálás dátuma
2015.06.23. 20:09
Illusztráció/Thinkstock
Okostapaszt fejlesztettek ki cukorbetegek számára amerikai kutatók, az eszköz nemcsak a vércukorszint emelkedését és esését képes érzékelni, hanem inzulint is juttat a szervezetbe. Az egyelőre csak egereken tesztelt okostapaszt fejlesztői szerint teljesen a cukorbeteg személyes igényeihez lehet alakítani.

Az okostapasz figyelemmel kíséri a vércukorszintet és automatikusan inzulint juttat a szervezetbe több száz mikrotűjén keresztül. A vércukorszint legkisebb változását is képes érzékelni, ami azt jelenti, hogy szükség esetén kicsiny adag inzulint is képes a szervezetbe juttatni.

Az okostapasz nem nagyobb, mint egy postai bélyeg, és több mint száz kicsiny - szempilla hosszúságú - tű van rajta. Ezekben a mikrotűkben kicsiny glükózérzékelő enzim- és inzulinraktárak vannak, amelyek gyorsan kibocsátják az inzulint, ha a beteg vércukorszintje túl magasra emelkedne.

"Gyorsan működő tapaszt fejlesztettünk ki cukorbetegek számára, amelyet könnyű használni, és amely nem mérgező, biokompatibilis anyagokból készült. Az egész rendszert személyre lehet szabni, figyelembe véve a cukorbeteg súlyát és inzulinérzékenységét, azaz az okostapaszt még okosabbá lehet tenni" - idézte Zhen Gút, az Észak-Karolinai Egyetem professzorát a The Daily Telegraph brit napilap.

Az 1-es típusú cukorbetegek és az előrehaladott állapotban lévő 2-es típusú cukorbetegek kénytelen naponta rendszeresen mérni vércukorszintjüket és szinten tartása érdekében inzulininjekciókat beadni maguknak, ez a módszer azonban fájdalmas és nem pontos.

"A nem megfelelő mennyiségű inzulin jelentős komplikációkat okozhat, mint például vakság és végtagamputálás, és még borzalmasabb következményei lehetnek, mint a diabetikus kóma vagy halál" - mondta John Buse, az okostapaszról az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmány egyik szerzője, az Észak-Karolinai Egyetem Cukorbeteg Gondozóintézetének igazgatója.

A kutatók célja, hogy olyan inzulintapaszt fejlesszenek ki, amelyet a betegnek csak néhány naponta kell majd cserélnie.

Szerző

Több tízezer év után is feléledhet egy vulkán

Néhány nappal ezelőtt lapunk is foglalkozott azzal az új tanulmánnyal, amelyben hazai tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a Kárpát medence vulkánjai – mindenekelőtt a Szent Anna tóról ismert erdélyi Csomád – jóval fiatalabbak, mint korábban gondoltuk, így nem teljesen elképzelhetetlen, hogy egyszer újra aktiválódnak. 

Az elmúlt évszázadok katasztrofális kitöréseinek többsége olyan helyeken következett be, ahol a történelmi időkben már nem volt vulkánkitörés, hiszen a Tambora hatalmas 1815-es kitörését megelőzően legalább ezer, de elképzelhető, hogy akár 5000 éven keresztül is szunnyadt – mondta a Népszavának Harangi Szabolcs, az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezető kutatója.

A szumátrai Sinabung vulkán úgy tűnik, több mint tízezer éves nyugalom után kezdett működni 2010-ben és jelenleg is zajlanak a pusztító vulkánkitörései. A németországi Eifelben is volt több tízezer év, amikor nem volt vulkánkitörés, majd következett egy újabb. Az Egyesült Államok nyugati részén, Kaliforniában található Lassen Peak (aminek pontosan 100 éve volt egy hatalmas kitörése, azóta viszont ismét alszik) vulkáni működésében 300 ezer évvel ezelőtt jelenlegi ismereteink szerint volt egy 70 ezer éves szünet, a mexikói Tepetiltic tűzhányó működésében 180 ezer éves szünetet is kimutattak.

Az Andokban a chilei Taapaca vulkán működésében is volt több tízezer éves szünet és most ismét évezredek óta alszik (e vulkán működése egyébként nagyon hasonlít a Csomádhoz). Harangi Szabolcs szerint az új távérzékelő technikának és a műholdas radarvizsgálatoknak köszönhetően tudjuk, hogy a bolíviai Uturuncu vulkán, ami utoljára 290 ezer éve működött, az elmúlt években jelentős felszínemelkedést mutat, azaz nincs kizárva, hogy itt is felújulhat a kitörés.

A Csomád esetében is volt több tízezer éves nyugalmi időszak, így jelenlegi tudásunk szerint elképzelhető akár ilyen hosszú idő után is egy vulkán feléledése – ennek egyik kulcsa az, hogy alatta még van-e magmakása. A jelek arra utalnak, hogy a Csomád alatt van.

Szerző