Továbbra is szálka az Uber a taxisok szemében

Publikálás dátuma
2015.06.24. 07:12
Az elmúlt hét keddjén azért demonstráltak a taxisok, hogy felhívják a fi gyelmet az Uber és a hozzá hasonló szolgáltatást nyújtó
Továbbra sem döntött a kormányzat a taxirendeletről, hiába tiltakoztak a budapesti taxisok az Uber ellen. Így marad a feszültség a hagyományos és az alternatív szolgáltatók között.

Még mindig nincs végleges megoldása az okostelefonnal működő utasmegosztó Uber és a hagyományos taxisok közötti ellentétnek, hiába az utóbbiak felháborodása, és a nemrég megtartott tüntetése. A legutóbbi kormányülésen sem született ugyanis új, átfogó taxisszabályozás és egyelőre úgy tűnik, egyhamar nem is várható.

Jelenleg az Igazságügyi Minisztérium (IM) vizsgálja az uniós jogi kereteket - ahogyan arról Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt csütörtökön beszámolt -, mivel több európai uniós országban jogviták zajlanak arról, hogy valójában ki jogosult taxis tevékenységet végezni.

A tárcavezető hangsúlyozta, olyan megoldást keresnek az Uber szabályozására, hogy az ellen ne indulhasson kötelezettségszegési eljárás. Így egyelőre a közösségi személyszállítás továbbra sem szabályozott Magyarországon.

Pedig az Uber, és a hagyományos taxisok is egyértelműen törekszenek a megoldásra. -Olyan végleges törvényeket kell hozni, amely azonos követelményeket támaszt minden piaci szereplő számára, és amelyek egyaránt érvényesek rájuk – mondta lapunknak Metál Zoltán, az Országos Taxi Szövetség elnöke.

Ezt az Uber is így látja, ezért döntöttek úgy, egyezkednének a kormánnyal. Ez ügyben tárgyalnak is a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, bár legutóbbi egyeztetésük hónapokkal ezelőtt volt, azóta nem kaptak választ, ezért a cég öt pontból álló javaslatot dolgozott ki, mellyel a hatályban lévő taxisrendeletet reformálnák meg.

Ennek értelmében az Uber azt javasolja, hogy engedélyezzék az autómegosztó szolgáltatásokat, amelyek integrálhatóak lennének a budapesti közlekedésbe, valamint adóbevételhez juttatná az államot. Liberalizálni kellene a személyszállítási piacot, így állást ajánlanának a jelenlegi taxisoknak, amivel kétezer további embert foglalkoztatnának a jövő év végéig.

Harmadik pontként a cég eltörölné a taxis piacra való belépés jelenlegi korlátozását, mivel - ahogyan mondják - például a városismereti teszt okafogyottá vált, hiszen ma már modern navigációs rendszerek állnak rendelkezésre erre a célra. Ezen kívül az Uber fontosnak tartaná az egyszerű és átlátható adózási modell bevezetését, ennek érdekében tárgyalásokat folytatnak az adóhatósággal. Végül bevezetnék a taxisok interaktív értékelésének lehetőségét, mellyel szavatolnák a beazonosítás és a számon kérhetőség lehetőségét.

Hiába valónak tűnik azonban az Uber megoldási javaslata, az ellentétek ettől biztosan nem fognak megoldódni. Legalábbis ez tűnik ki Metál szavaiból, aki az Uber javaslatai kapcsán elmondta: szerinte a cég által javasoltak már önmagukban komolytalannak tűnnek, így nem is minősítené azokat.

Nem történik más, mint az, hogy egy társaság - amely önmaga nem tartja be a törvényeket - szeretne ajánlásokat tenni. Az öt pontot sem az Országos Taxi Szövetség, sem a kormányzat nem veheti komolyan. Hozzátette: egyelőre nem terveznek újabb tüntetést, annak lehetősége a kormányzati döntéstől függ.

Szerző
Frissítve: 2015.06.23. 22:25

Élőlánc a munkásotthonért

Németh Szilárd korábbi csepeli polgármester törvénymódosítással szerezné meg, amit pénzügyi nyomásgyakorlással nem sikerült.

A Csepeliek Munkásotthona Facebook oldal szerint Borbély Lénárd jelenlegi és Németh Szilárd korábbi polgármester csak egy értékes ingatlant lát a munkásotthonban, míg ők Csepel utolsó független kulturális intézményének tekintik azt. Ma délután 5 órától közös kiállásra szólítják fel az őket támogatókat a munkásotthon előtt. Nem ez az első alkalom, hogy einstandolnák a házat - írja a keddi Népszabadság. Két évvel az átadása után Csepel akkori jobboldali elöljárósága megvonta a moziengedélyt, majd "igénybe vette" a szecessziós színháztermet. A Weiss Manfréd-gyár dolgozói élőláncot vontak az épület köré, hasonló akcióra készülnek a munkásotthont magukénak érző csepeliek is.

Szerző

Kisebb demokrácia jut a magyaroknak

Romlott Magyarország megítélése az egyik legtekintélyesebb nemzetközi jogvédő szervezet értékelése szerint. A Freedom House Közép-Európa és a Balkán, valamint a volt Szovjetunió országaira kiterjedő elemzése hazánkat a szlovén, észt, cseh, lengyel, litván és szlovák „megszilárdult demokráciák” közül visszasorolta a „félig megszilárdult demokráciák” közé, és így egy kategóriába kerültünk a bolgárokkal, románokkal, horvátokkal, szerbekkel és Montenegróval.

A volt szocialista országokról készített Nemzetek átalakulóban 2015 című értékelés hét szempont szerint pontozza az országokat, a legjobb teljesítmény 1, a legrosszabb 7 pontot ér, Magyarország így kapott 3,18 pontot, amivel átcsúszott a rosszabb kategóriába, csak kicsivel megelőzve Bulgáriát. A washingtoni székhelyű nemzetközi jogvédő szervezet vizsgálatai és elemzései alapján egyébként a térség 29 országában az utóbbi tíz évben folyamatosan romlik a helyzet, szűkül a demokrácia, de a visszaesésben hazánk szerezte meg az éllovas szerepét, mint ahol az utóbbi hét évben kizárólag a negatív folyamatok erősödtek.

Az országos szintű kormányzás demokratikussága és a korrupció ugyan a tavalyi szinten maradt, de a Freedom House értékelése szerint a választási folyamat, a civil társadalom segítése, a média függetlensége, a helyi önkormányzatiság, az igazságszolgáltatás függetlensége mind olyan terület, ahol 2014-ben is romlott a helyzet Magyarországon. A részletes értékelés hazánkra vonatkozó része kiemeli, hogy a tavalyi választások egyértelműen megerősítették a Fidesz túlsúlyát az élet számtalan területén. A választókörzeteknek a kormánypártok javára történt átrajzolása, az állami média kormányzati befolyásolása, vagy a kormánypártok aránytalanul nagy kampányköltése olyan elemek, amelyeket nemcsak az ellenzék kifogásol, hanem az EBESZ szakértői is megerősítenek – hangsúlyozza az elemzés. A „félig megszilárdult demokráciák” közé történő visszasorolást emellett olyan változások alapozták meg, mint az új médiaadó, a civil szervezetek zaklatása és egyes alkotmánybírósági döntések, de a Freedom House munkatársai emlékeztetnek Orbán miniszterelnök tavaly nyári beszédére, amelyben kifejtette, hogy „illiberális államot” épít, amely nem utasítja ugyan el a szabadság elvét, de nem is teszi azt az államszervezet központi elemévé.

A nemzetközi jogvédő szervezet hazánkra nézve lesújtó értékelését elsőként az igazságügyi tárca utasította vissza. A minisztérium sok egyéb mellett azért nem fogadja el a bírálatokat, mert a szervezet pontozása alapján hazánk 2006-ban volt a leginkább demokratikusan működő állam, ami az ellenzéki tüntetések erőszakos megfékezése miatt szerintük nem tükrözi a magyar demokrácia valós helyzetét.