Előfizetés

Összeomlás előtt az egészségügy

Ma este rendezik az euróövezet állam-és kormányfői a görög válságról szóló tanácskozásukat. Várhatóan kedd hajnalig tanácskoznak majd arról, milyen megoldást találjanak ki Athén számára, hogyan kerüljék el, hogy az ország csődbe menjen. 

Majdnem biztosra vehető,hogy valamilyen megállapodás lesz. Erre utal,hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke jó alapnak nevezte a tárgyalásokra az Alekszisz Ciprasz görög kormányfő által vasárnap benyújtott javaslatokat, amelyeket Juncker mellett Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke, és Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője is megapott.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke óva intett a csodavárástól a rendkívüli csúcs előtt, szerinte ez „biztosan nem az utolsó lépés lesz”. Görög részről ismételten elhangzott, hogy a nyugdíjak és bérek csökkentése továbbra is vörös vonalnak számít.

Megoldásra serkentette Alekszisz Cipraszt Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke. „A görög kormányfő a görög népért vállalt felelősséget. Ezt a rendkívüli csúcson sem szabad figyelmen kívül hagynia” – figyelmeztetett a Rheinische Postban.

Vasárnap este mintegy 7000-en vonultak az utcára Athénban, hogy támogatásukról biztosítsák a görög kormányzatot a hitelezőkkel folytatott tárgyalások során. A megmozdulás résztvevői elutasítottak újabb megszorításokat.

A társadalom nagy része rendkívüli módon megérezte a válságot. Különösen az egészségügy tekintetében váltak nagyon súlyossá a következmények. A lakosság egyharmada nem rendelkezik betegbiztosítással, az orvosok majdnem a felét tették az utcára –írta a Süddeutsche Zeitung. A csecsemőhalandóság 2008-2010 között 43 százalékkal emelkedett, az öngyilkosságoké pedig megkétszereződött. Akár biztosított valaki, akár nem, a gyógyszerárak negyedét a páciensnek kell megtérítenie. A leukémiások számára például havi 2000 eurót kell előteremteni a kezeléshez – írta a SZ.

Hatástalanok az oroszellenes szankciók

Alig van bármiféle hatása az Európai Unió Oroszországgal szembeni büntetőintézkedéseinek. Kivált a magánszemélyek vagyona befagyasztására vonatkozó rendelkezéseknek – írta a Die Welt. 

Az európai újságírószövetség, a LENA kutatása szerint a 28 uniós tagállam közül kilencben semmiféle vagyonbefagyasztás sem történt. Ezek közé tartozik Magyarország is, továbbá Spanyolország, Málta, Finnország, Horvátország, Szlovénia, Szlovákia és Lettország. Más államokban is szinte jelentéktelen pénzösszegekről van szó. Inkább a komikum kategóriájába tartozik, hogy Svédországban a vagyonbefagyasztás összege 200 euró. Cipruson, ahol egyes becslések szerint 30 milliárd eurónyi összeget tartottak orosz állampolgárok, a befagyasztás értéke 120 ezer euró alatti – közölte a külügyminisztérium.

Akadtak országok, amelyek nem voltak hajlandóak választ adni. Az osztrák jegybank mindössze annyit volt hajlandó közölni, hogy az országban arányaiban csekély összegről van só. A bécsi külügyminisztérium pedig úgy véli, hogy a szankciók kiötlői nem törekedtek az átláthatóságra. Az unió tagországai ugyanis nem szívesen engednek betekintést a kártyáikba.

Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a Die Weltnek elmondta, hogy egy több minisztérium által felállított bizottság foglalkozik az oroszellenes szankciókkal. A vizsgálatot „még nem zárták le”, ezért az információkat „nem lehet közzétenni”.

Németországban a LENA szerint 124 346 eurónyi összeget fagyasztottak be. Az intézkedés Csecsenföld elnöke, Ramzan Kagyirov két versenylovát is érintette: többé nem futhatnak németországi versenyeken. A gazdasági minisztérium közlése szerint négy személy két bankszámlájának befagyasztása történt meg.

Lettország jelenti a kivételt, itt ugyanis három személy bankszámláit fagyasztották be több tízmillió euró értékben. Olaszországban a pénzügyi hatóságok felléptek az oligarcha Arkagyij Rotenberg ellen. Putyin elnök bizalmasának több ingatlanját kobozták el, ezek értéke 30 millió euró.

Az Európai Bizottság nem tudja megmondani a befagyasztott összegek értékét, a szankciók gyakorlatba való átültetése ugyanis a tagországok feladata – írta a De Welt.

Az utolsó csaták Lembergért

Publikálás dátuma
2015.06.22. 09:59

Eddig hárommilliónál nagyobb az oroszok vesztesége. Az orosz hivatalos jelentések most szokatlanul őszinték. Száz éve, ezen a napon írtuk.

A szövetséges hadseregek Lemberg közvetlen közelébe jutottak és most már Galícia fővárosáért harcolnak. Mackensen seregei elfoglalták Ravaruskát, Lembergtől 55 kilométerre, északnyugatra, azon a lembergi vasútvonalon, amelyet az oroszok, hír szerint, kiépítettek és a lublini vasúthálózatba kapcsoltak. Ennek a vonalnak az elfoglalása tehát nagy stratégiai jelentőségű eredmény, mert megakadályozza, hogy az oroszok ebből az irányból esetleg erősítéseket hozhassanak.

A megvert oroszokat Zolkiev felé üldözi Mackensen serege és itten mintegy huszonkét kilométernyi közelségbe jutott Lemberghez. Lembergtől nyugatra Grodek elfoglalásával már szintén ilyen közel vannak, délről pedig a Scerek-patakig értek el, valószínűen Komarnotól keleti irányban és így délről is huszonkét kilométernyire jutottak Lemberghez.

Ezeknek a vonalaknak az elfoglalása szükségszerűen megingatja a Mikolajovnál és Zydacovnál levő orosz állásokat is, ami Lembergnek három oldalról való körülzárolását jelenti. Az északi és északnyugati irányban elért sikerek pedig biztosítják az eddig elért eredmények fokozását. Az oroszok ezeken a vonalakon már csak a védekezésre szorítkoznak, délkeleten azonban állandóan a leghevesebb támadásokat intézik a Pflanzer-hadsereg ellen, amely a legnagyobb hősiességgel állja meg a helyet es az ellenségnek súlyos veszteségeket okozva, veri vissza a támadásokat.

A Janov és a Magierovtól északra fekvő vidéken heves csaták voltak, amelyek rendkívül súlyos vereséggel végződtek az oroszokra, ami abból is kitűnik, hogy két nap alatt közel tízezer foglyot veszítettek és 8 ágyút és 26 gépfegyvert hagytak zsákmányul a szövetségesek kezén.

Az orosz koronatanács a múlt héten állítólag Lemberg védelméről tanácskozott a cár elnöklése mellett. De aligha találnak módot a vesztett ügy megnyerésére. Oroszországban egyébként, úgy látszik, most már nemcsak Lemberg és Galícia elvesztésével számolnak, hanem Besszarábiát is féltik. Erre vallanak legalább azok a jelentések, amelyek szerint rendkívüli intézkedéseket tesznek és a hatóságok, valamint a lakosság elhagyja a veszedelmesnek mutatkozó területeket. Az orosz hivatalos jelentések különben most szokatlanul őszinték és beismerik legalább vereségeik egy részét.

Népszava 1915. június 22.