Előfizetés

Ukrán válság - Ciprasz a szankciók ellen

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök az ukrán válság nyomán kialakult szankciós "ördögi kör" mielőbbi megszakítására szólított fel pénteken a szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon.

"Az ukrajnai krízis új sebet ejtett Európa közepén, az instabilitás sebét. Az együttműködés helyett háborúhoz és büntetőintézkedésekhez vezető folyamatok zajlanak" - mondta a görög politikus. Azt, hogy miért Szentpéterváron, s nem pedig Brüsszelben tárgyal, a görög kormányfő azzal magyarázta, hogy Oroszországot rendkívül fontos partnernek tartja. Európai uniós partnereit egyúttal a szolidaritás, a demokrácia és a társadalmi igazságosság elveihez való visszatérésre szólította fel.

Ciprasz a fórum keretében Vlagyimir Putyin orosz államfővel tárgyalt, miután országaik energiaügyi miniszterei szándéknyilatkozatot írtak alá a Török Áramlat folytatásának szánt, Görögország területén haladó gázvezeték megépítéséről és annak használatáról. Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője nem árulta el, hogy kért-e és kap-e Görögország pénzügyi támogatást Oroszországtól. Közölte, hogy azután érdemes ezzel foglalkozni, ha Athén felveti a kérdést.

A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség jelentése szerint az orosz elnök és a görög kormányfő tanácskozása a tervezett félóránál sokkal tovább, másfél óráig tartott, és bár Ciprasz távozóban nem válaszolt az újságírók kérdéseire, mosolygott, és elégedettnek látszott. A görög kormányfő a tárgyalás kezdetén, még újságírók jelenlétében közölte, hogy novemberre szándéknyilatkozatot készítenek elő a görög-orosz kétoldalú gazdasági együttműködésről.

Az RBK orosz üzleti-politikai hírügynökség emlékeztetett arra, hogy Görögországnak a hónap végéig kellene visszafizetnie a Nemzetközi Valutaalaptól kapott 1,5 milliárd eurós kölcsönt. Ellenkező esetben csőd fenyegeti az országot. A jövő hétfőre tervezett rendkívüli euróövezeti csúcstalálkozón a görög adósság kérdését is megvitatják.

Új menekültbefogadó helyek Ausztriában

További menekültbefogadó helyeket hoznak létre négy osztrák tartományban - jelentette be az osztrák belügyminiszter a tartományok képviselőivel Sankt Pöltenben tartott többórás megbeszélése után.

Johanna Mikl-Leitner e hónap elején ultimátumot adott a tartományoknak: ha június 19-éig nem hozzák létre a kormány által előírt számú szálláshelyet a menekültek számára, rendeletet fog kiadni a hadsereg laktanyáinak megnyitásáról.
Az előírt befogadási kvótát a kilenc osztrák tartomány közül csupán Bécs, Alsó-Ausztria és Stájerország teljesítette. Salzburg és Tirol tartományok egyértelmű ígéretet tettek arra, hogy a következő hét végéig eleget tesznek az előírt számoknak.
Karintia, Vorarlberg, Burgenland és Felső-Ausztria nem tudott eleget tenni a kvótának, ezért ebben a négy tartományban menekültkörzeteket hoznak létre. Arról, hogy ezek a befogadóhelyek pontosan hol lesznek, a belügyminiszter egyelőre nem adott felvilágosítást, először a polgármesterekkel folytat megbeszélést.

A Kurier című osztrák lap online tudósítása szerint a tárcavezető leszögezte: ezekben a tartományokban a menekülteket állandó befogadóállomásokon helyezik majd el, legyen szó kaszárnyáról vagy éppen üdülőről. A belügyminiszter továbbá cáfolta azt az értesülést, miszerint a karintiai Bleiburgban található laktanyát nyitnák meg a menekültek előtt.
Az egyik érintett tartomány, Vorarlberg tanácsosa, Erich Schwärzler az osztrák közszolgálati médiának (ORF) nyilatkozva elmondta: bízik abban, hogy a tartomány a következő hetekben biztosítani tudja a megfelelő helyeket, és nem lesz szükség konténerek felállítására.

A Der Standard című osztrák napilap beszámolója szerint a megbeszélés résztvevői tíz pontból álló tervet mutattak be az ausztriai menekülthelyzet megoldására. Ebben kiálltak további menedékhelyek létesítése és a menekültek integrációjának elősegítése mellett, továbbá szorgalmazták az embercsempészek elleni küzdelmet és az Európai Unió területére érkező menekültek méltányos elosztását célzó kvótarendszer bevezetését.

A menekültek elhelyezésének pénzügyi vonatkozásairól jövő szerdán egyeztetnek az illetékes kormánytagok és a tartományi kormányfők. A pénteki megbeszélés másik fő pontjáról, a kiskorú menekültek napi ellátási költségeinek emeléséről szintén a szerdai találkozón esik majd részletesen szó.

A belügyminiszter pénteken elmondta, hogy egyedül a múlt héten kétezer menekültkérelem érkezett be, amely új rekordnak számít. Tájékoztatása szerint 1020 menekültet helyeztek el sátrakban. Az elmúlt években jelentősen megnőtt a benyújtott menedékkérelmek száma Ausztriában. 2013-ban csaknem 18 ezer, tavaly nagyjából 28 ezer kérelmet adtak be.
A menekülteket segítő osztrák koordinációs testület adatai szerint 2014-ben 2026 kiskorú számára nyújtottak be menekültkérelmet Ausztriában, közülük 129-en 14 év alattiak. A menekültek leginkább Afganisztánból, Szíriából és Szomáliából érkeznek.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) éves jelentése szerint csaknem hatvanmillióan menekültek el háborúk és erőszak miatt, közülük minden második gyerek. A legtöbben Szíriát, Afganisztánt, Irakot és Szomáliát hagyják el.

Harry herceg befejezte katonai pályafutását

Publikálás dátuma
2015.06.19. 21:36
FOTÓ: Getty Images, Matt Cardy
Tíz év szolgálat után befejezte pénteken katonai pályafutását Harry herceg.

A brit uralkodó 30 éves unokája - Károly trónörökös és a néhai Diana hercegnő másodszülött fia, aki az ötödik a trónutódlási sorban - az udvar bejelentése szerint ezután három hónapra Afrikába utazik, ahol szakértők oldalán önkéntes természetvédelmi és jótékonysági tevékenységet folytat. Ősztől visszatér a hadsereg kötelékébe, de nem katonaként, hanem annak az egységnek az önkénteseként, amely a harctereken tartós sérüléseket szenvedett katonák rehabilitálását segíti.
Harry a legtekintélyesebb brit tisztképző akadémián, Sandhurstben végzett 2005-ben. Ezután - kitüntetéssel - a brit hadsereg legkorszerűbb és legnagyobb tűzerejű helikopterére, az Apache-ra szóló külön elsőtiszti és lövészképesítést is megszerezte.
Kétszer is megjárta az afganisztáni frontot, legutóbb három éve, amikor már az Apache támadó helikopterekkel vett részt harci bevetéseken.

Tavaly azonban nyugalmasabb, irodai beosztásba került. Feladatai közé tartozott például az olyan nagyszabású ünnepi katonai parádék megszervezése és vezénylése, mint a híres Trooping the Colour, vagyis saját nagymamája, az idén 89 esztendős II. Erzsébet királynő "hivatalos" júniusi születésnapja alkalmából rendezett látványos katonai parádé.
A döntésben része lehetett annak, hogy a brit hadvezetésen belül túl nagynak ítélték a hercegre leselkedő terrorveszélyt.
Harry második afganisztáni szolgálatának idején a brit sajtó olyan értesüléseket közölt bennfentes katonai forrásokból, hogy a herceg tálib parancsnokok likvidálását célzó bevetéseken vett részt.

Hazatérte után a BBC-nek nyilatkozva Harry ilyen konkrétan nem erősítette meg ezt az értesülést. Arra a kérdésre ugyanakkor, hogy bevetései során ölt-e embert, Harry azt mondta, hogy "igen, ugyanúgy, mint sokan mások".

Első, 2008-2009-ben teljesített afganisztáni szolgálata idején a brit hadvezetés komolyan tartott attól, hogy Harry a tálib lázadók fogságába eshet, ezért akkor nem is hozták nyilvánosságra, hogy a herceg Afganisztánban van. A brit sajtó helyszíni tudósítói akkoriban tudtak Harry afganisztáni jelenlétéről, de a brit kormány kérésére vállalták, hogy erről nem adnak hírt a herceg frontszolgálatának lejártáig. A hírt viszont külföldi hírportálok megszellőztették, és ezután Harryt azonnal, idő előtt hazarendelték.

Második, két éve befejeződött afganisztáni frontszolgálatát már nem titkolták, abból a megfontolásból, hogy a katonaherceg akkor nem szárazföldi, hanem légi hadműveletekben vett részt, így elvileg nehezebb volt a közelébe kerülni.
A veszélyes afganisztáni küldetésekkel a korábban elsősorban botrányos kocsmai tivornyáiról elhíresült herceg az alattvalók körében is általános megbecsülést vívott ki magának.