Előfizetés

"Ostrom-szindróma" Magyarországon

A magyar-szerb határon tervezett kerítésről közölt tudósítást a francia Le Monde és a Le Figaro.

A balliberális Le Monde szerint a migrációs helyzet a schengeni övezetben robbanásig feszült. "Magyarország negyedszázaddal azután, hogy lebontotta a Kelet és Nyugat közötti vasfüggönyt, most meg akarja építeni az első fizikai akadályt a szerb határon, ezúttal azért, hogy megakadályozza a menedékkérők bejutását az Európai Unióba" - írta a lap. Idézte Szijjártó Péter külügyminisztert, aki emlékeztetett arra, hogy Magyarország nem sért meg semmilyen nemzetközi szerződést, az illegális bevándorlással szemben emelt kerítésekre vannak precedensek. "A falak soha nem bizonyultak hasznosnak. Megkerülik őket" - mondta a lapnak Yves Pascouau, a Notre Europe - Jacques Delors Intézet migrációs kutatója. Példaként említette Görögországot, ahol a kerítés megépítése óta a migrációs hullám tényleg megszűnt a török határon, de a bevándorlók a török partokhoz közeli szigeteken jelentek meg tömegesen, majd a balkáni útvonalon át érkeznek az európai kontinensre.

A konzervatív Le Figaro kiemelte, hogy noha Magyarországon tavaly húszszor annyi menekültkérelmet, 53 ezret nyújtottak be, mint 2013-ban, abból csak 500-at fogadtak el a hatóságok, amelyek attól tartanak, hogy a múlt heti osztrák döntést követően még többre kell számítani. A lap magyar civil szervezetek vezetőit idézve azt írta, hogy Magyarország a menekültkérelmek 5-10 százalékára ad pozitív választ, míg az európai átlag 50 százalék körül mozog, s a kormány állításával ellentétben van még mozgástér, jóllehet a befogadóhelyek megteltek. A koszovói menekülthullám ellenére a menedékkérők 75 százaléka háborús menekült és nem gazdasági bevándorló, amely kifejezés a tudósító megfogalmazása szerint "a magyar kormány új retorikájának középpontjába" került.

A La Repubblica olasz napilap Ásotthalomról, a La Stampa Röszkéből közölt tudósítást pénteken. A beszámolók szerint a Röszkén élők helyeslik a biztonságérzetüket növelő kerítést. A La Stampa kommentárja szerint a magyarokat a migránsok keltette "ostrom-szindróma" ijeszti meg, valamint félelem a nemzet eltűnésének veszélyétől, amit Magyarország nacionalizmussal kompenzál. A Corriere della Sera a populizmus Európában terjedő hullámáról írt arra emlékeztetve, hogy ugyanaz a Magyarország emel falat határain, amely 1989 nyarán befogadta a keletnémeteket. Az Il Sole 24 Ore gazdasági napilap Görörország és Magyarország példájával azt állította, hogy a populizmus által emelt falak azok, amelyek megtörik az európai egységet.

A katolikus L'Avvenire címe: Európa ledönti, nem emeli a falakat. Az olasz püspöki kar napilapja Laura Boldrinit, az olasz képviselőház elnökét idézte, aki szerint a magyar határkerítés "ellentmond az európai DNS-nek".

Vita a Német Külpolitikai Társaság Orbánt védő tanulmányáról

Vitát váltott ki a Német Külpolitikai Társaság múlt héten nyilvánosságra hozott, Magyarországról és Orbán Viktor politizálásáról szóló tanulmánya, amelyet Klaus von Dohnányi volt hamburgi polgármester jegyzett, és a Die Weltnek adott interjúja vezetett fel. (A tanulmányt június 13-i számában ismertette a Népszava is.)

Veszélyes játékot űznek mindazok, akik megértést tanúsítanak Orbán Viktor iránt. Erre figyelmeztet a Global Public Policy Institute független berlini kutató intézet alapítója és igazgatója. Thorsten Benner ezt annak kapcsán fejti ki, hogy a múlt héten Klaus von Dohnányi volt hamburgi polgármester a Die Weltnek adott hosszú interjúban állt ki a magyar miniszterelnök mellett. Ezen túlmenően a Német Külpolitikai Társaság illetékes munkacsoportjának vezetőjeként olyan tanulmányt jelentetett meg, amely kedvező képet fest a mai magyar politikáról. Csakhogy – mutat rá Benner – a következtetések feltűnően elfogultak, és minden fontos témakörben mellélőnek. Valójában itt olyanok nyilvánultak meg, akik megpróbálják tisztára mosni Orbán tekintélyelvű populizmusát, a liberális demokrácia elleni támadását. Egyben azt szorgalmazzák, hogy Európa teljes mértékben rendezze viszonyát a miniszterelnökkel, miközben alapvető különbség van a német és a jelenlegi magyar demokrácia-felfogás között. Lásd a halálbüntetés visszaállítását, vagy az idegengyűlölő bevándorlási konzultációt.

Az elemzés ezek után sorra veszi a legfőbb állításokat és rögtön cáfolja, hogy Orbán a lakosság egyesítésének eszközéül folyamodik a nacionalizmushoz és nemzeti önazonossághoz, mert ebben a mondandóban nincs helyük a kisebbségeknek és bevándorlóknak. Továbbá a miniszterelnök időnként olyan hangon beszél a határon túli magyarokról, hogy az már erősen idézi Putyin nyelvezetét. Azon kívül a nemzeti szuverenitás kapcsán tapasztalható paranoia nem alkalmas az EU-ban a politizálás alapjaként. A bírálat szintén felrója a Dohnányi-féle dolgozatnak, hogy vészesen félreértelmezi a tusványosi beszédet, hiszen annak lényege az volt, hogy nacionalista alapokon utasította el a liberális demokráciát.

A kormányfő nem sokkal később levette az álarcát és az államgépezetet ráuszította több vezető civil szervezetre. Majd az idén februárban Merkel a kormányfő jelenlétében megerősítette, hogy nem kér a liberális demokráciából. Dohnányi akkor is melléfog, amikor úgy állítja be, hogy Orbán az euroszkeptikus pártok ellenpólusa lenne, amikor nagyon is közéjük tartozik. Irányvonala és módszerei miatt a Fidesz nem lehetne tagja Strasbourgban a kereszténydemokrata frakciónak. Az is hatalmas tévedés, miszerint bástya lenne a Jobbikkal szemben. Az egykori fiatal demokraták ugyanis egy sor kérdésben a szélsőjobb politikáját váltják valóra. Most pedig jobbról próbálják előzni a riválist, miután megingott a népszerűségük. Mindent egybevéve a Külpolitikai Társaság jelentése veszélyesen félreérti azokat a kihívásokat, amelyeket az Orbán-kabinet jelent Magyarország és az EU számára.

A magyar politikus a legügyesebb és legsikeresebb azok közül a tekintélyelvű populisták közül, akik azt remélik, hogy meghódítják a hatalmat más uniós államokban. Egy szélesebb irányzat megnyilvánulásaként ő jutott a legmesszebbre. De tanulni kell abból, hogy az unió képtelen befolyásolni a magyar fejleményeket, jóllehet azok egyértelműen ellentétesek a közös értékekkel.

A von Dohnányi-féle tanulmány kapcsán Niels Annen, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) külpolitikai munkacsoportjának vezetője levelet írt a Német Külpolitikai Társaság főtitkárának, Kindermann nagykövetnek, tekintettel arra, hogy az ő folyóiratuk közölte a tanulmányt. A levél a Népszava birtokába került, alább szó szerint közöljük.

Niels Annen

SPD Parlamenti Frakció

Külpolitikai munkacsoport szóvivője

Dr. Dr. h. c. Harald Kindermann nagykövet úrnak

A Német Külpolitikai Társaság főtitkára

Berlin, 2015. június 17.

Tisztelt Dr. Kindermann Úr,

(kézírással: Kedves Dr. Kindermann Úr!)

Néhány nappal ezelőtt a Német Külpolitikai Társaság megjelentetett egy jelentést „Magyarország a médiában 2010 – 2014” címmel. Ezt én önmagában igen üdvözlendőnek tartom, mindemellett a publikáció egészének vonalvezetése kissé kiegyensúlyozatlannak tűnik számomra.

A jelentés azt a felfogást erősíti, mely szerint Magyarország a legtöbb nyugat-európai országban vagy az USA-ban a hamis vagy az elfogult médiatudósítások áldozata. Ez a látásmód nagyon erősen egyezik azzal a Magyarországon belüli nézettel, amelyet kiváltképp az Orbán-kormány jelenít meg, amely az elmúlt években újra meg újra egy Magyarországgal szembeni állítólagos összeesküvést emlegetett, és ezt megpróbálta belpolitikai eszközként felhasználni.

Megdöbbentőnek tartom, amikor a szerzők megértést mutatnak a magyar miniszterelnök látásmódja iránt azzal, hogy felteszik a kérdést, vajon lehet-e „csodálkozni azon, ha Orbán Viktor azt feltételezi, hogy az USA megpróbált egy kormányváltást megszervezni Magyarországon?” Egy ilyen feltételezés abszurd, és én nagyon sajnálom, ha ilyen Amerika-ellenes felvetésekre, amelyekkel más ügyekben is gyakran találkozunk, még külön is figyelmet fordítunk. Ez a látásmód erősen emlékeztet Ukrajna elnökének, Janukovicsnak csaknem másfél évvel ezelőtti bukását övező orosz megítélésre. Moszkvában ugyanis azt egy amerikaiak által irányított puccs eredményének tekintik.

Orbán feltűnő közelségét az autoriter vezetésű országokhoz, Oroszországhoz vagy Kínához szintén úgy interpretálják, mintha az elsősorban egy parttalan gazdasági liberalizmus kritikájának a példája lenne, és kevésbé jelentene közeledést az autoriter politikai rendszerekhez.

A jelentés egésze olyan benyomást hagy az emberben, hogy a magyar kormányt és Orbán miniszterelnököt az elmúlt években igazságtalanul pellengérezték ki a médiában. Biztosan vannak a médiában néha olyan tudósítások is, amelyek túllőnek a célon és a valóságnak nem mindig teljesen pontosan felelnek meg. Ilyet magam is megélek képviselőként a mindennapi munkám során. De emiatt nem szabad ignorálni a bizonyos magyarországi fejlemények miatti aggodalmat, amelyet a legutóbbi időben is kifejezésre jutatott az Európai Parlament elnöke, Martin Schulz és az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker.

Nagyon üdvözölném, hogy a jövőben a Külpolitikai Társaság (DGAP)-kiadványainál erőteljesebben figyeljenek egy bizonyos távolságtartásra a vizsgálat tárgyát illetően és elkerüljék azt a benyomást, hogy egy ország és kormánya pártjára akarnak állni.

Baráti üdvözlettel:

Niels Annen

Vucic: Orbán ne építsen falat

Aleksandar Vucic szerb kormányfő hamarosan beszélni fog Orbán Viktor miniszterelnökkel arról, hogy Magyarország fizikailag lezárná a magyar-szerb határt, és arra fogja kérni, hogy "ne építse fel azt a falat".

Pénteki belgrádi sajtótájékoztatóján a szerb kormányfő kiemelte: Belgrád és Budapest az utóbbi időben mindent megtett azért, hogy jó kapcsolatot építsen ki egymással, nemrég még azt mondta volna, hogy soha nem volt ilyen jó a kapcsolat Magyarországgal és a Szerbiában élő magyarokkal, "és akkor felmerült az ötlet, hogy falat építenek Szerbia felé" a szíriai migránsok miatt. 

Vucic leszögezte: beszélni fog Orbán Viktorral, habár tudja, hogy a magyar miniszterelnök "a saját nyilvánossága számára" ígéretet tett, és "kemény politikusról" van szó, mégis Szerbia nevében arra kéri majd, hogy ne emeljen falakat, hanem találjanak valamilyen más közös megoldást. Megismételte korábbi kijelentését, miszerint Szerbia senki felé nem emel falakat a térségben. "Ha Szerbia hasonlóan viselkedne, és falat emelne Macedónia és Bulgária felé, nem tudom, mit tenne az Európai Unió vagy bárki más" - hangoztatta a szerb kormányfő. 

Kifejtette, hogy amikor az Európai Unió azt mondja, csak annyit tehet, hogy "sajnálattal tudomásul veszi" a történéseket, az azt jelenti, hogy egyetlen felelőtlen lépést sem szankcionálnak majd, és mindenki azt tehet, amit csak akar. Reményét fejezte ki, hogy elmúltak már azok az idők, amikor falakat emeltek Európában, és a nagy gondok ellenére, nem ismétlődnek meg azok az idők. 

Szerbia arra törekszik, hogy tiszteletben tartsa a migránsok jogait, de tisztában kell lenni azzal is, hogy ők nem akarnak Szerbiában maradni, ezért tárgyalni kell az uniós partnerekkel az ügyben - szögezte le Aleksandar Vucic. Mint mondta: Európa választ kell hogy adjon erre a problémára, ugyanakkor nyomatékosította, hogy nem ért egyet azokkal, akik szerint a 21. században a falak jelentik a megoldást.