Előfizetés

Vucic: Orbán ne építsen falat

Aleksandar Vucic szerb kormányfő hamarosan beszélni fog Orbán Viktor miniszterelnökkel arról, hogy Magyarország fizikailag lezárná a magyar-szerb határt, és arra fogja kérni, hogy "ne építse fel azt a falat".

Pénteki belgrádi sajtótájékoztatóján a szerb kormányfő kiemelte: Belgrád és Budapest az utóbbi időben mindent megtett azért, hogy jó kapcsolatot építsen ki egymással, nemrég még azt mondta volna, hogy soha nem volt ilyen jó a kapcsolat Magyarországgal és a Szerbiában élő magyarokkal, "és akkor felmerült az ötlet, hogy falat építenek Szerbia felé" a szíriai migránsok miatt. 

Vucic leszögezte: beszélni fog Orbán Viktorral, habár tudja, hogy a magyar miniszterelnök "a saját nyilvánossága számára" ígéretet tett, és "kemény politikusról" van szó, mégis Szerbia nevében arra kéri majd, hogy ne emeljen falakat, hanem találjanak valamilyen más közös megoldást. Megismételte korábbi kijelentését, miszerint Szerbia senki felé nem emel falakat a térségben. "Ha Szerbia hasonlóan viselkedne, és falat emelne Macedónia és Bulgária felé, nem tudom, mit tenne az Európai Unió vagy bárki más" - hangoztatta a szerb kormányfő. 

Kifejtette, hogy amikor az Európai Unió azt mondja, csak annyit tehet, hogy "sajnálattal tudomásul veszi" a történéseket, az azt jelenti, hogy egyetlen felelőtlen lépést sem szankcionálnak majd, és mindenki azt tehet, amit csak akar. Reményét fejezte ki, hogy elmúltak már azok az idők, amikor falakat emeltek Európában, és a nagy gondok ellenére, nem ismétlődnek meg azok az idők. 

Szerbia arra törekszik, hogy tiszteletben tartsa a migránsok jogait, de tisztában kell lenni azzal is, hogy ők nem akarnak Szerbiában maradni, ezért tárgyalni kell az uniós partnerekkel az ügyben - szögezte le Aleksandar Vucic. Mint mondta: Európa választ kell hogy adjon erre a problémára, ugyanakkor nyomatékosította, hogy nem ért egyet azokkal, akik szerint a 21. században a falak jelentik a megoldást.

Képmutatással vádolják Brüsszelt

Képmutatónak nevezte az európai uniós vezetőket Ivica Dacic szerb külügyminiszter, mert értesülései szerint Brüsszel azt javasolta Moszkvának, Szerbia megkerülésével építsen ki egy Nyugat-Európába irányuló gázvezetéket.

"Ilyen képmutatást nem vártam volna a brüsszeli vezetőktől, hiszen éppen ők voltak azok, akik mindent megtettek a Déli Áramlat gázvezeték projektjének csődjéért" - hangsúlyozta szerb újságíróknak a külügyi tárca vezetője a szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon. 

A belgrádi sajtó pénteki beszámolója szerint Ivica Dacic hozzátette: ha igaz, hogy az EU azt javasolta Oroszországnak, hogy építse meg a Keleti Gyűrű nevű vezetéket, amely Szerbia kihagyásával Bulgárián, Románián, Magyarországon és Szlovákián keresztül szállítaná az orosz gázt Nyugat-Európába, akkor "komoly megbeszéléseket kell folytatni az Európai Bizottsággal a Szerbiához és a szerbiai érdekekhez való viszonyukról". 

Megfogalmazása szerint úgy tűnik, hogy amikor az orosz gáz Szerbiába jutna, "akkor az politikai problémát jelent, de ha Nyugat- és Észak-Európa felé kell mennie, akkor az gazdasági kérdés, aminek semmi köze a politikához". A szerb külügyminiszter elmondta, hogy a tervről az Alekszandr Novak orosz energetikai miniszterrel és Alekszej Millerrel, a Gazprom vezérigazgatójával való találkozón hallott először. 

Ivica Dacic elmondta, hogy orosz partnerei közölték vele: júliusban megkezdik Törökország felé a gázvezetékek lefektetését. Szerinte ez is azt bizonyítja, hogy valós esély van arra, hogy megépüljön a Török Áramlat nevű gázvezeték, amely Törökországon, Görögországon, Macedónián, Szerbián, Magyarországon és Ausztrián keresztül haladna át. A Török Áramlat gázvezetéken át Oroszország a tervek szerint 2016 végétől évente 63 milliárd köbméter földgázt juttatna Törökországba a Fekete-tengeren keresztül.

Görög válság - újra összeül az Eurócsoport

Az eurózóna állam- illetve kormányfőinek hétfő estére összehívott rendkívüli csúcstalálkozóját megelőzően újra összeül a közös pénzt használó országok pénzügyminisztereinek tanácskozása, az eurócsoport - közölte pénteken Luxembourgban, az uniós pénzügyminiszterek tanácskozása előtt Michel Sapin francia tárcavezető.

Miután csütörtökön nem tudtak megállapodni a Görögországnak nyújtandó segítség utolsó, 7,2 milliárd eurós részletének folyósításához szükséges görög gazdasági reformintézkedésekről, Donald Tusk, az állam- illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanács, valamint az eurócsúcs elnöke rendkívüli csúcstalálkozóra hívta össze, az eurót használó tagállamok vezetőit, mert úgy látja: "eljött az ideje, hogy Görögország helyzetét sürgősen megvitassuk a legmagasabb politikai szinten".

Sapin rámutatott, hogy egy ilyen csúcstalálkozót a pénzügyminisztereknek kell előkészíteniük, ezért mindenképpen szükséges az eurócsoport összehívása is. Alexander Stubb finn pénzügyminiszter is arról beszélt, hogy a csúcs előtt valószínűleg a pénzügyminiszterek is ismét tárgyalóasztalhoz ülnek. Kitért arra is, hogy az eurócsoportban február 20. óta nem született újabb dokumentum Görögországról, pedig a csúcshoz kellene készíteni egy technikai vázlatot, javaslatot. Az eurócsoport februárban abban állapodott meg, hogy az összességében 245 milliárd eurós segítségnyújtási és reformprogram lejártát február végéről június végére halasztják, Athén nem fordíthatja visszájára a korábban meghozott intézkedéseket, és nem tehet olyan egyoldalú lépéseket, melyekkel ellehetetlenítené a program sikeres megvalósítását, emellett hiteles reformprogrammal áll elő, melyért cserébe hozzájuthat az utolsó részlethez. Ezzel gyakorlatilag Athén négy hónap haladékot kapott, de a reformprogramról nem sikerült megállapodni a hitelezőkkel.

A program jelen állás szerint így június 30-án véget ér, ugyanazon a napon, amikor Görögországnak másfél milliárd eurót kell törlesztenie a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF). Mostanra pedig világossá vált, hogy Görögországnak ehhez nincs elég pénze. Az eurócsoport elnöke csütörtökön arra az álláspontra helyezkedett, hogy megállapodás hiányában már nincs idő arra, hogy Görögország időben megkaphassa a pénzt. 

Christine Lagarde, az IMF vezetője szintén csütörtökön Brüsszelben közölte: ha Athén nem fizet időben, azt az IMF elmaradásként fogja kezelni, nem ad haladékot, s Athén nem juthat több pénzhez a valutaalaptól, míg azt nem tudja rendezni. Hitelminősítők ugyanakkor tudatták, hogy ezt nem tekintenék államcsődnek, mert számukra csak a magánhitelezők felé fennálló tartozások kiegyenlítése számít, a hivatalos kölcsönök nem teljesítését hivatalosan nem tekintenék csődeseménynek.

George Osborne, az euróövezeten kívüli Egyesült Királyság pénzügyminisztere sürgette, hogy Athén állapodjon meg hitelezőivel. Saját adófizetőit és választópolgárait igyekezett megnyugtatni, mondván: országa minden intézkedést megtett a gazdaság biztonságának szavatolása érdekében, hogy meg tudjon küzdeni a külső kockázatokkal. "Bízunk a legjobban, de most a legrosszabbra is fel kell készülnünk" - hangoztatta a brit pénzügyminiszter.

A görögök kilépését az válthatja ki, ha az Európai Központi Bank, amely jelenleg úgynevezett rendkívüli likviditási segítségnyújtással (ELA) tartja fenn a görög bankok fizetőképességét, nem lesz képes ezt folytatni. Csak tegnap egymilliárd eurónyi betét szivárgott el a bankokból, s tegnap az is felmerült, hogy előfordulhat, hogy a görög pénzintézetek hétfőn már nem tudnak kinyitni. Ha viszont az eurózóna jegybankja az EKB nem tudja biztosítani a bankrendszer likviditását, akkor ezt a görög jegybanknak kell megtennie. Az viszont csak úgy lehetséges, ha Athén saját törvényes fizetőeszközt vezet be, amivel de facto kilép az eurózónából.