Előfizetés

Ritka tigrisek érkeztek Győrbe - Fotók!

Publikálás dátuma
2015.06.19. 15:45
MTI Fotó: Krizsán Csaba
Franciaországból érkezett két fehér oroszlán (Panthera leo krugeri) múlt héten a győri Xantus János Állatkertbe. A két nőstény oroszlán 4 és 5 éves. 

Ez a faj igazi ritkaságszámba megy, ezért nem is hallhatunk róla túl gyakran. A fehér oroszlánokban található recesszív gén felelős szokatlan színükért (ahogy a fehér tigriseknél is sok, az állatkertekben és állatbemutatókon szereplő fehér tigrist tenyésztettek ki ezzel a génnel).

MTI Fotó: Krizsán Csaba

MTI Fotó: Krizsán Csaba

A fehér oroszlán azonban jelentős hátránnyal küzd, amikor vadászni indul: fehér színe ugyanis felfedi rejtekhelyét. A fehér oroszlán kihalóban lévő színváltozat, szaporodásuk ritkaságszámba megy, és mindössze kétszáz él belőlük a világon. Állatkertekben is ritka, fogságban mindössze 500 egyed él belőle. Magyarországon eddig csak a Nyíregyházi Állatparkban és a felsőlajosi MagánZooban volt látható, most azonban már Győrben is találkozhatunk a különleges tigrisfajjal. (Forrás: Wikipédia)

Ritka és édes: szarvasbébi született Szegeden - Fotók!

Publikálás dátuma
2015.06.15. 13:18
FOTÓ: zooszeged.hu/Endrédi Lajos
Mezopotámiai dámvad (Dama mesopotamica) született a Szegedi Vadasparkban, a világ legritkább szarvasfajának példányai csak a Tisza­-parti város állatkertjében láthatók Magyarországon, s már a fiatal hímet is megfigyelhetik a vendégek.

Veprik Róbert igazgató elmondta, a szegedi állatkert egyik büszkesége az a mezopotámiai dámszarvas csapat, amely 2013 végén érkezett új kifutójába. Egy olyan fajról van szó, melyről a múlt század közepén azt hitték, kipusztult, és megmentésében tevékeny szerepet vállaltak az állatkertek is. Ebben a nemzetközi programban vesz részt a Szegedi Vadaspark, ahol május 30-án már a második borjú született.

A látogatók sokszor nem is veszik észre egyből a jövevényt. Pihenés közben ugyanis tökéletesen beleolvad a napfény-foltokkal tarkított erdei kifutó szolgálta háttérbe. Mindez azt is mutatja, miként rejtőzködnek a szarvasok kicsinyei a természetes közegükben.

FOTÓ: zooszeged.hu/Endrédi Lajos

FOTÓ: zooszeged.hu/Endrédi Lajos

A mezopotámiai dámvad hajdan nagy területen élt, a Közel­-Keleten és Északkelet-Afrikában, ott, ahol az emberi civilizáció, az első városok kialakultak. Fontos szerepet töltött be az ott élő népek mítoszaiban és hitvilágában, így a Bibliában is szó esik erről az állatról: egyike annak a hét vadon élő patás fajnak, amelyet a Mózes ötödik könyve felsorol, mint nem tisztátalan, vagyis ehető állat. A faj vesztét élőhelyük pusztulása, valamint a modern lőfegyverek megjelenése, ezzel vadászatuk hatékonyabbá válása okozta. A 19. század végére már csak Iránban éltek kisebb csapatai, az 1940­-es években pedig már nem találták nyomát sem, úgy gondolták, hogy a faj kipusztult.

1956­-ban azonban egy kisebb, 25 fős populációra leltek Délnyugat-­Iránban. Ekkor indult meg a faj szaporítása mesterséges körülmények között. Ma már több, mint hétszáz egyede él vadon Iránban és Izraelben, míg európai fajmegmentési programban részt vevő állatkertekben 160 példányt gondoznak.

A mezopotámiai dámvadat régebben az európai dámvad alfajának tartották, ma már azonban külön fajnak tekintik. A mérete valamivel nagyobb az európaiénál – tömege 50­70 kilogramm, testhossza másfél méter ­, viszont az agancsuk kevésbé „lapátos”. Elsősorban a sűrű növényzetű, erdős területeket kedveli – a Szegeden kialakított kifutó is ezt idézi ­-, ahol elbújhat ragadozói elől.

Debreceni ritkaság: látott már ilyen csini galambokat? - Fotók!

Publikálás dátuma
2015.06.14. 18:00
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Pompás koronásgalambok, vagy más néven nyugati koronásgalambok (Goura cristata) érkeztek a Debreceni Állat- és Növénykertbe. 

A madarak a galambvilág óriásai, mivel testhosszuk elérheti a 75 centimétert, fogságban akár 40-50 évig is élhetnek. A veszélyeztetett faj példányai az Európai Törzskönyvi Programban (ESB) érkeztek Debrecenbe. 

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt