Előfizetés

Meglepő fordulat - Kiskapu a vasfüggönyön?

Publikálás dátuma
2015.06.19. 14:25
Illusztráció: Thinkstock
Ha Szerbia déli határán épülne kerítés, a magyar kormány hajlandó lenne eltekinteni a határzártól - írja a Népszabadság. A szerb-magyar határra tervezett 175 kilométer hosszú, 4 méter magas kerítés építéséről még ütemterv sem készült, sőt a a beruházót sem választották még ki. Időközben Kovács Zoltán kormányszóvivő az N1 szerb televíziónak úgy nyilatkozott, hogy Szerbia tisztában volt azokkal az elképzelésekkel, amelyeket a magyar kormány tervezett a menekültáradat megállítására, így a határzár létrehozásának ötletével is.

A Fidesz több vezető politikusa, köztük kormánytag is úgy fogalmazott a Népszabadságnak, hogy a kormány eltökélt a határzár megépítése mellett, de egy esetben el tud tekinteni tőle: ha Szerbia saját erőből vagy nemzetközi segítséggel garantálja, hogy határain megállítja a menekültáradatot.

Lázár János a kormányzati tájékoztatón ezzel összhangban azt fejtegette: a kabinet nem ragaszkodik ahhoz, hogy a kerítés a magyar–szerb határon épüljön fel, el tudja képzelni, hogy Németország, Ausztria, Horvátország, Szerbia és Magyarország megállapodása alapján délebbre – feltehetőleg a macedón határon – emeljenek vasfüggönyt.

A Fidesz egyik vezető politikusa a lapnak azt mondta, még nem született meg a végső döntés a kerítés megépítéséről, nem véletlen, hogy nem Orbán, hanem Szijjártó Péter külügyminiszter jelentette be, egy hetet szánnak az előkészületekre. Csütörtök reggel Rade Drobacs budapesti szerb nagykövetnek is azt magyarázták a külügyminisztériumban, hogy a határzár ötletét nem lehet végleges döntésnek tekinteni, még keresik a megvalósítás lehetőségeit - írja a lap.

Szerbia tudott vagy nem tudott a határzárról?
Szerbia tisztában volt azokkal az elképzelésekkel, amelyeket a magyar kormány tervezett a menekültáradat megállítására, így a határzár létrehozásának ötletével is – állítja Kovács Zoltán. A kormányszóvivő az N1 szerb televíziónak ugyanis azt állította, hogy a magyar kormány több mint egy éve folyamatos kapcsolatban volt „a szerb hatóságokkal csakúgy, mint a bel- és a külügyminiszterrel, valamint a kormányfővel”, és szakértői és miniszteri szinten „minden opció terítékre került az elmúlt hetekben és hónapokban, így a falépítés is”.
Ezt azonban maga Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is cáfolta közvetve, aki a szerdai döntés után közölte, hogy „tájékoztatta” Belgrádot. De az előzetes események is azt igazolják, hogy az Orbán-kormány ezúttal is mindenféle konzultációt nélkülöző, egyoldalú döntést hozott.

 

Torgyán: megdöbbentő, hogy ezt elhallgatták

Publikálás dátuma
2015.06.19. 14:10
Torgyán és Fenyvesi Máté 1995-ben. Forrás: Népszava
A lengyel államelnök méltató szavai kapcsán interjút adott Torgyán József az ATV Egyenes Beszédben. Az egykori földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter konkrét terveket készített, melyekkel szerinte a jelenlegi megosztottságból ki lehetne törni, majd azt is mondta, hogy vissza kellene vásárolnunk Kárpátalját.

A május végén megválasztott lengyel államelnök azt nyilatkozta, hogy szimpatikusak számára a Fidesz által bevezetett különadók is, de igazából a Torgyán József vezette egykori Független Kisgazda Párt áll hozzá ideológiailag a legközelebb.

Az egykori földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter erre azt mondta, megtiszteltetés rá nézve ez a kijelentés, de megtiszteltetés az egész országra nézve is, hogy a legbarátibb, testvéri ország vezetője ilyen elismerő szavakkal méltatta, ezért megdöbbentőnek tartja, hogy a média ezt elhallgatta. Magyarországról egyetlenegy politikusról sem tudok, akit hozsannáznak a világsajtóban - magyarázta Torgyán.

Torgyán szerint Magyarország és a magyarság helyzete kétségbeejtő, a politikusok vadállatként marcangolják egymást és állandóan csak nehezebb lesz, ezért csak úgy lehetne kitörni a jelenlegi állapotokból, úgy lehetne a belső kettéosztottságot megszüntetni ha Lengyelország és Magyarország államszövetségre lépne - mondta, hozzátéve, hogy egy olyan kis ország, mint Magyarország egyedül nem tud igazán talpon maradni, a magyaroknak pedig tulajdonképpen egyetlen barátja van a nagyvilágban, a lengyelek.

„Én nem kívánok ebbe a mocsokba visszatérni, ami most a politika világában van, de szeretném elősegíteni, hogy az ország ebből ki tudjon törni" - jelentette ki Torgyán József, majd azt is elmondta, hogy vissza kellene vásárolnunk Kárpátalját a lengyel-magyar államszövetség közös határa érdekében.

A teljes interjút ide kattintva meghallgathatja!

Ők lettek a főváros új díszpolgárai - Fotók!

Publikálás dátuma
2015.06.19. 13:58
Rudolf Péter Tarlóstól veszi át a díjat. MTI Fotó: Máthé Zoltán
A kulturális, a tudományos és a sportélet nyolc kiemelkedő képviselőjét tüntették ki díszpolgári címmel a Fővárosi Közgyűlés pénteki ünnepi ülésén.

Az elismerést Marton Éva operaénekesnő, Bálint András színművész, színházigazgató, Hámori József biológus, Portisch Lajos olimpiai bajnok sakkozó, Rudas Ferenc korábbi válogatott labdarúgó és sportvezető, valamint Rudolf Péter színművész vehette át Tarlós István főpolgármestertől. A díszpolgári címben posztumusz részesült Kerkápoly Endre mérnök és Varga Zoltán olimpiai bajnok labdarúgó.  

Az ünnepi ülésen Tarlós István elmondta: a kitüntetettek mindannyian évtizedek kitartó munkájával teremtettek közösséget, maradandót alkotva mind szakmai, mind emberi értelemben. "Budapest mindig úgy fejlődhetett, hogy kimagasló személyiségek, hazafias elkötelezettségű emberek a közösség javára alkottak, munkálkodtak" - tette hozzá.

MTI Fotó: Máthé Zoltán

MTI Fotó: Máthé Zoltán

A főpolgármester beszédében kitért arra is, hogy véleménye szerint Budapest túl van a legnehezebb, legküzdelmesebb éveken. Mint fogalmazott, az évtized elején még attól lehetett tartani, hogy alapvető szolgáltatásokat sem fog tudni biztosítani a főváros, ezzel szemben ma sorra újulnak meg Budapest emblematikus középületei és közterei, számos közberuházás kezdődött meg vagy fejeződött be az elmúlt időszakban.

Ugyanakkor a mostani ciklus sürgős feladatának nevezte a közösségi közlekedés járműparkjának megújítását, a hármas metróvonal felújítását, a Margitsziget további fejlesztését és a főváros árvízvédelmi problémáinak megoldását. díszpolgári címek adományozásáról a Fővárosi Közgyűlés képviselői áprilisban döntöttek, az elismeréssel együtt bruttó egymillió forintot kapnak a kitüntetettek.