Előfizetés

Tanév végén is áll a bál az oktatásban

Nem csak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) lehet majd államtudományi képzésekre jelentkezni a jövőben - nyilatkozta Palkovics László felsőoktatási államtitkár a Népszabadságnak és a Napi gazdaságnak is. 

Egy a felsőoktatási törvényt módosító javaslat szerint - amelyet Lázár János, a miniszterelnökség vezetője nyújtott be - szeptembertől csak az NKE-n lehetne államtudományokat (ide tartozik a jogász- valamint a közigazgatási képzések is) tanulni, a javaslat ellen a múlt héten az Állam- és Jogtudományi Karok Dékáni Kollégiuma is felemelte a szavát. Állásfoglalásuk szerint a döntés súlyosan érinti a jogtudományi karokat, a törvényjavaslatot pedig sem a Magyar Rektori Konferenciával, sem az érintett egyetemekkel, sem a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) nem egyeztették, ezért kérték a javaslat visszavonását.

A héten az MTA gazdaság- és jogtudományok osztálya is kiadott egy kemény hangú állásfoglalást, amelyben jelezték, szolidárisak a tudományegyetemek állam- és jogtudományi karaival - írta a Népszabadság. Palkovics László azonban továbbra sem érti, mi a felháborodás oka, mint mondta, a törvényjavaslatból kikerült az NKE kizárólagosságára vonatkozó rész, így bármely kar indíthat államtudományi képzéseket. Csakhogy a javaslatban az is benne van, hogy az NKE-n kívül más egyetemnek - bár a képzéseket elindíthatják - nem lesz jogosultsága oklevelet kiadni - mutatott rá az MTA.

Mindeközben a Pannon Egyetemen is forrnak az indulatok, az intézmény Műszaki és Informatikai Karának Kari Tanácsa ugyanis a napokban arról döntött, hogy csatlakoznának a Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez (PPKE). Az egyetem szenátusa azonban kiállt az intézmény egysége mellett, és visszautasított minden, annak megbontására irányuló kezdeményezést, emellett felszólították a kari tanácsot, hogy haladéktalanul vonja vissza a PPKE-hez történő csatlakozás kezdeményezésével kapcsolatos, előzetes egyeztetések nélkül, hatástanulmányok hiányában hozott határozatát. Palkovics László ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: szerinte a kar kiválása gyengítené az intézmény, ezért ahhoz az Emberi Erőforrások Minisztériuma mint fenntartó nem fog hozzájárulni.

Bírál a PDSZ
A tanév rendjének átstrukturálása indokolt felvetés, de szigorúan össze kell kötni a tananyag mennyiségének, így a tanítási napok számának csökkentésével - írta közleményében Mendrey László. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint az általános iskolákban indokolt lenne a kilenc évfolyamos képzés bevezetése, hiszen a romló eredményességi mutatók egyértelműen jelzik: lépéskényszer van. Ugyanakkor leszögezte: az átalakítás kidolgozása nem nélkülözheti a széleskörű szakmai egyeztetést, az ott kialakuló többségi álláspont figyelembevételét, tekintve, hogy az új szisztéma bevezetése felveti az egész oktatási rendszer átalakításának szükségességét, a tankötelezettségi korhatártól kezdve a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok kérdésén át a pedagógusképzés átalakításáig bezárólag. "Bár az idő sürget, kapkodni nem szabad. A finneknél negyven, a lengyeleknél kilenc évet vettek igénybe az előkészületek" - jegyezte meg.

Csányi, Simicska és Leisztinger is félhet

Fazekas Ágnes
Publikálás dátuma
2015.06.19. 07:07
Lázár Szekszárdon puccsot emlegetett, de nem politikai puccsra gondolt FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Csak jót tett azzal Berkecz Balázs, hogy a szekszárdi beszédet nyilvánosságra hozta. Nagy segítség ez, cserébe Lázár János gondoskodni fog arról, hogy az Együtt elnökségi tagját minden építészfórumra meghívják. Erről lapunk kérdésére beszélt tegnap a Miniszterelnökség vezetője. Az immár 13. alkalommal rendezett Kormányinfón egyebek mellett kiderült, a kormány 60 milliárd forint összegben kezességet vállal a 3-as metró felújításának érdekében, valamint átvállalja a BKV 52,3 milliárd forintnyi adósságát, cserébe az állam tulajdonába kerül a Dagály uszoda.

Szekszárd:

Föl is állhatott volna, hogy a fórumon kérdezzen, akár más szakemberek. Ehelyett később hozta nyilvánosságra a Szekszárdon történteket, ezt pedig a Miniszterelnökség vezetője "kispályás" dolognak tartja. Lázár János szerint, akit lapunk kérdezett a Berkecz Balázsnak írt válaszáról, az Együtt elnökségi tagja csak jót tett az ügynek, amit június 8-i beszédében igyekezett az építészfórum résztvevőivel megértetni. A politikus vállalja amit akkor elmondott, sőt akkor sem fogalmazott volna másképpen, ha tudja, hogy szavai nyilvánosságra kerülnek. A helyszínen rögzített beszédében Lázár lesújtó véleményt alkotott a magyar államigazgatásról, ugyanis a minisztériumoktól egy éve nem kap segítséget a bürokrácia felszámolásához, amire a miniszterelnök kérte meg. Lázár tegnap is arról beszélt, az adóügyeknél, az építési engedélyezésnél és az uniós pénzek kezelésénél a legnagyobb a káosz az államigazgatásban, amit fel kell számolni. Szekszárdon puccsot emlegetett, ami azonban nem politikai puccs. Azt jelenti, ha az államigazgatáson belül nem kap segítséget a szükséges ésszerűsítéshez, a kamarákhoz, civil szervezetekhez fordul és az ő ötleteik alapján lép majd. Leszögezte: nem tartja egészségesnek azt sem, hogy a 4 millió 200 ezer munkavállalóból egymillió az állami alkalmazott. A tárcavezető úgy ítélte meg, hogy őszinte és határozott beszédet mondott, a kecskeméti főépítész kéményépítési szabályzatot firtató felszólalásakor pedig nem volt oka arra, hogy büszke legyen. Felidézte: egy 2012-es kormányrendelet szabványának csak két svájci cég felel meg. Az ügyet vizsgálják és tárgyal a kormány a rendelet megváltoztatásáról.

Kúria:

Vállalhatatlannak minősítette a Kúria Magyar László tényleges életfogytiglani ügyében hozott döntését Lázár. A Miniszterelnökség vezetője bírálta, hogy az ítélet szerint 40 év múlva szabadlábra helyezhetik az idős embereket halálra kínzó, számos rablást és más bűncselekményt elkövető férfit. Azt is elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Kúria döntése meghaladja a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletét, szembemegy a büntető törvénykönyvvel, és ezzel egy társadalomra veszélyes bűnöző szabadulhat. A miniszter szerint ez a döntés megnyitja az utat minden súlyos, életellenes bűncselekmény elkövetője előtt. A szerdai kormányülésen Orbán Viktor arra kérte Trócsányi László igazságügyi minisztert, hogy kezdjen egyeztetést a Kúriával és mérlegelje annak a lehetőségét, hogyan tud az ügyben a kabinet az Alkotmánybírósághoz fordulni.

Embertelen, megalázó büntetés a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés magyar szabályozása. Ezt 2014 május 20-án mondta ki a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága. A bíróság azt követően állapította meg ezt, hogy a tényleges életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt Magyar László hozzájuk fordult. A férfit 2005-ben ítélték el szándékos gyilkosságért, rablásért és más bűncselekményekért. A strasbourgi ítélet lényege: minden fogvatartottnak joga van ahhoz, hogy előre meghatározott időközönként, megismerhető szempontok szerint megvizsgálják, indokolt-e még a fogva tartásuk. Orbán már akkor felháborítónak tartotta a döntést, amely véleménye szerint újabb bizonyítéknak arra, hogy úgy tűnik, Brüsszelben és Strasbourgban, tehát az Európai Unióban "a bűnt elkövető emberek jogait az ártatlan emberek jogai és az áldozatok jogai elé helyezik".

Altus:

A Miniszterelnökséget vezetője azt kérte Gyurcsány Ferenctől, hogy tisztázza, kik a konzorciumi tagok az Altus Zrt. által elnyert uniós projektben. Szeretné, ha a DK elnöke nyilatkozna arról, hogy a tulajdonában álló cég konzorciumi partnerei között van-e olyan, amely korábban csődeljárás alatt állt, visszaélésbe keveredett, eljárás folyt ellene, vagy az Európai Unió csalás elleni hivatala őt vagy vállalkozását csalás miatt listára tette. Lázár szerint a volt miniszterelnök megtévesztette az Európai Bizottságot (EB) amikor azt állította magáról, hogy elfogulatlan. A testülettől kérte, hozzák nyilvánosságra a megbízással kapcsolatos dokumentumokat, amit eddig az EB elutasított.

A Fidesz és különösen Lázár János a jelek szerint képtelen belenyugodni abba, hogy a Gyurcsány Ferenchez köthető, egyébként Dobrev Klára vezette Altus egy több lépcsős uniós pályázaton nyert. A Fidesz és Lázár állításával ellentétben azonban nem 1,5 milliárd forintos tanulmány készítésről szóló megbízáshoz jutottak, hanem csak 1,2 milliárd forint szerepel a szerződésben, ráadásul nem egyedül az Altusé a megbízási összeg, mert egy 11 tagú konzorcium végzi a munkát. Az Altusra néhány tízmillió forint jut és néhány milliós profitra számíthat. Az Altus egyébként a Fidesz és Lázár állításával szemben nem vizsgálja Magyarország uniós támogatásainak elköltését.

Brüsszel nyílt pályázaton választotta ki a nyerteseket és az uniós illetékes szerint az Altus esetében semmilyen összeférhetetlenségről nincs szó, az Altus minden dokumentumot benyújtott annak igazolására, hogy a konzorcium tagjai esetében nem áll fenn a kizárásra okot adó körülmény.

Dagály:

Átvállalja a költségvetés a BKV 52,3 milliárdos hitelét és az állam 60 milliárd forint összegben kezességet vállal a 3-as metró felújításának érdekében. A kormány arról is döntött, hogy 2016-ban 40 milliárd forintot, 2017-ben 37 milliárdot, 2018-ban pedig 33 milliárdot kap a BKV. A számok Lázár szerint azt jelzik, hogy a hitelátvállalás után nincs szükség az évi 3-5 milliárdos hiteltörlesztésre. A kormány azt kéri Tarlós István főpolgármestertől és a fővárosi önkormányzattól, hogy a vizes vb megvalósíthatósága érdekében adja az állam tulajdonába a Dagály uszodát és az érintett fejlesztési területet.

A BKV finanszírozásának segítése fejében kell a fővárosnak állami kézbe adni az uszodát, amelyet 3 milliárd forintért fejlesztenek a vizes vb-re. A Dagály augusztus 31-én bezár. Az átépítés után megőrzi népfürdő jellegét, de közös területen lesz a vb létesítményeivel.

Földbirtokosok:

A kabinet a jövő héten áttekinti a legnagyobb magyar földbirtokosok támogatási helyzetét. "A kormány betekint (...) Csányi Sándornak, Simicska Lajosnak és Leisztinger Tamásnak a cégeibe", hogy mennyi támogatást vettek fel, és "már megelőlegezhetem, hogy mi, fideszesek úgy gondoljuk, hogy a jövőben nem fognak ennyit kapni" - fogalmazott Lázár. Hozzátette: a támogatások 75 százaléka került a birtokosok 5 százalékához, ezt a kormány nyilvánosságra is hozta nemrég. Az a céljuk, hogy a három legnagyobb földbirtokos a jövőben nem kapjon annyit, mint eddig. "4000 milliárdos csata előtt állunk", mondta, mindez a 2014 és 2021 közötti támogatási időszakra vonatkozik.

Lázár János már csak tudja, hiszen az ő javaslatára veszik el az 1200 hektár fölötti területek uniós közvetlen földalapú támogatását. Csakhogy ez nem csupán a felsoroltaktól von el milliárdokat, akik ráadásul más ágazatokban is jelentős szereplői a piacnak, hanem elsősorban azokat hozza nehéz, olykor kilátástalan helyzetbe, akik például kizárólag állattartásra rendezkedtek be. Ők az elvont összegekből tudták egyensúlyban tartani a gazdaságukat, így teremtve elő a bérköltségeket. Az Orbán kormány személyes bosszúja nem azokra sújt le igazán, akik ellen ezeket a lépéseket elhatározták, hanem akiknek semmi közük a kormányfő és Simicska közötti háborúhoz.

Vajna:

Éppen folyik Andy Vajna nemzetbiztonsági átvilágítása, ha véget ér, annak eredményét a Miniszterelnökség nyilvánosságra hozza. "Mindannyian izgulunk, hogy átmegy-e" - tréfálkozott Lázár. Amikor megkérdezték tőle, eddig hogyan kerülhette el a 2011 óta kormánybiztosként dolgozó Vajna a C-típusú átvilágítást, a miniszter azt válaszolta: "mert nem terjesztettem fel átvilágításra." A Miniszterelnökség vezetője 4 évvel ezelőtt még frakcióvezető volt, így másnak kellett volna a filmmogul átvilágítását kezdeményezni.

A kormánybiztos érdekeltségébe tartozó Las Vegas Casino öt budapesti, illetve Pest megyei kaszinót nyithatott tavaly. Pedig a kormány 2012-ben betiltotta a játéktermi nyerőgépeket, ám a következő év decemberében egyetlen nap alatt elfogadott egy törvényt, amely szerint ötszázezer lakosonként legfeljebb egy játékkaszinót lehet üzemeltetni, azzal a megkötéssel, hogy Budapesten és Pest megyében maximum ötöt, a Dunántúlon és a keleti országrészben pedig hármat-hármat. Ezzel az állam gyakorlatilag lemondott azoknak a kaszinóknak a nyereségéről, amelyeket korábban a Szerencsejáték Zrt. üzemeltetett. Andy Vajna újabb jövedelmező üzlethez juthat, ha a Fidesz megszavazza azt a módosítást, amelynek értelmében a jövőben csak az működtethet online kaszinót, aki kaszinójáték szervezésére vonatkozó koncesszióval rendelkezik. Ilyen két embernek van Magyarországon: Andy Vajnának és Szima Gábornak, a debreceni focicsapat elnökének. Ha a kormánypárti többség is rábólint, akkor szeptembertől az eddigi két kaszinótulajdonos részesülne az évi 100 milliárd forintosra taksált árbevételből.

Magyarország egy beteg társadalom

Benne volt-e a bukás az elmúlt 25 évben? - Ripp Zoltán történész, a Politikatörténeti Alapítvány vitasorozata a rendszerváltás 25. évfordulója alkalmából hatodik, és egyben utolsó rendezvényén szerda este tette fel ezt a kérdést. Majd meg is válaszolta.

Véleménye szerint két rendszerváltásról beszélhetünk Magyarország történetében, az első 1989-ben volt, amikor az államszocializmusból átváltottunk a kapitalizmusba, a következő pedig a második Orbán-kormány megalakulására datálható, 2010-ben. A történész szerint ez egy antiliberális ellenforradalom volt. Kiemelte, hogy a Fidesz nem 2010-ben kezdte el a mai ideológiáját, ez egy nagyon hosszú és tudatos folyamat volt. Elmondta azt is, hogy az első Orbán kormány 1998-tól 2002-ig az előképe volt a mostaninak. Ripp szerint a Fidesz 8 éves ellenzéki szerepe tökéletes volt arra, hogy felkészüljenek a hőn áhított későbbi kormányzásra. 2010 óta kultúrharc is zajlik hazánkban és a történész egyetértését fejezte ki Magyar Bálint "maffiaállam" és Ungváry Rudolf "újfasiszta mutáció" elméleteivel.

Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója, aki az esemény felkért hozzászólója volt szintén, szóba hozta előadásában Magyar és Ungváry elméletét, de véleménye szerint borzasztóan kevés szembenézni a rendszerrel, ez annak a leegyszerűsítése csupán. Ripp kijelentette, hogy Magyarországon az Alaptörvény létrejöttével tulajdonképpen megszűnt az alkotmányosság. Előadásában azonban nem csak a kormányzó pártot bírálta, a történész szerint az ellenzék hatalmas hibája, hogy érdemi ellenállásról nem beszélhetünk. Megemlítette a Jobbik térnyerését is, elmondta, hogy a szélsőjobb felemelkedése 20 éves folyamat, évekkel a Jobbik megalakulása előtt is szó volt a "nemzetiek" és a "nemzetietlenek" ellentétéről.

Ripp véleménye az, hogy Csurka István volt a Jobbik nagy előzménye. Gyorsan hozzátette azt is, hogy 2006-ig "csupán" verbális fenyegetettségről beszélhetünk, de utána már kimondhatjuk, hogy fizikai lett belőle. A történész kemény szavakkal illette a 2010 utáni történéseket, többek között beteg társadalomként jellemezte Magyarországot, ahol hiányzik a demokratikus kultúra hagyománya. Véleménye szerint 2010-ben a választók a szolgaságot választották.

Csizmadia Ervin abban egyetértett a történésszel, hogy hívhatjuk azt szolgaságnak, ami Magyarországon történik, de a nép nem feltétlenül okolható emiatt. Tény, hogy a szolgaságot választották, de azt is hozzá kell tenni, hogy a bizonytalanság ellenében választották ezt, az ellenzék teljes bizonytalanságával szemben.

Lakner Zoltán politológus, az esemény másik meghívottja szerint az MSZP egyik legnagyobb problémája az, hogy már nem feltétlenül vele azonosítják a baloldalt. A politológus elmondta, hogy ez nyilván köszönhető az utódpártiság bélyegének, amit a szocialista párt tulajdonképpen megalakulása óta cipel. Véleménye szerint a párt rosszul kezeli a helyzetet, hiszen az úgynevezett utódpártiságának köszönheti azt is, hogy egyáltalán fenn maradt.

A közönség soraiban foglalt helyet Kovács László, volt MSZP pártelnök hozzászólásában megkérdőjelezte az utódpártiságot. Kovács szerint a Fidesz olyan szinten használja a "kommunista kártyát", hogy nagyon nehéz ezzel mit tenniük, de a párt bizonyította, hogy nem kommunista és nem is akar az lenni. Csizmadia Ervin a rendezvény végén felajánlotta a segítségét politikusnak, hiszen szerinte ők maguktól soha nem látnak be semmit, pedig igény az lenne rá.