Előfizetés

Elrontottuk a világot - Egyre többen menekülnek a földi poklok elől

Publikálás dátuma
2015.06.18. 21:16
Illusztráció/Thinkstock
Az otthonukat háborúk, fegyveres konfliktusok és üldöztetés miatt elhagyni kényszerülők száma az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) létezése óta sosem volt még olyan nagy, mint most, ráadásul gyorsan növekszik - közölte a szervezet. Veszedelmes új korszak kezdődhet, mert legfrissebb jelentésük szerint világszerte mintegy 60 millió ember kénytelen az otthonától elszakítva élni.

Még sosem kényszerültek ilyen sokan elhagyni az otthonukat

Az UNHCR Global Trends 2014 című legújabb éves jelentése azt mutatja, hogy tavaly meredeken nőtt az otthonukat elhagyni kényszerülők száma: 2014 végére elérte az 59,5 milliót, szemben az egy évvel korábbi 51,2 millióval, illetve az egy évtizeddel ezelőtti 37,5 millióval. Soha korábban nem nőtt olyan mértékben a világ menekültjeinek száma egyetlen év alatt, mint 2014-ben.

A növekedés legfőbb oka az elmúlt években a 2011-ben kirobbant szíriai háború volt, Szíriából származik a legtöbb menekült. Tavaly naponta átlagosan 45 ezer ember lett menekült, menedékkérő vagy a hazájában maradva, de az otthonát elhagyva az ország más részén biztonságot kereső menekült. Ha a világ menekültjei egy országban élnének, az a Föld 24. legnagyobb lélekszámú országa lenne.

 A nemzetközi közösség képtelen együttműködni a háborúk megállításáért 

A közleményben idézték António Guterrest, az ENSZ menekültügyi főbiztosát, aki rettenetesnek nevezte, hogy míg az egyik oldalon egyre inkább büntetlenül maradnak azok, akik kirobbantják a konfliktusokat, a másikon a nemzetközi közösség képtelen arra, hogy együttműködjön a háborúk megállításáért és a béke megőrzéséért. Mint az UNHCR jelentéséből kiderül, szinte nincs olyan régiója a világnak, ahol ne nőne a menekültek száma. Az elmúlt öt évben legalább 15 új konfliktus robbant ki vagy lángolt fel újra. Nyolc közülük Afrikában, három a Közel-Keleten, három Ázsiában, egy pedig Európában. E válságok közül csak néhány oldódott meg, a legtöbb ma is emberek tíz- és százezreit kényszeríti menekülésre.

A múlt évben mindössze 126 ezer 800 ember tudott visszatérni a hazájába, kevesebben, mint az elmúlt harmincegy évben bármikor. Mindeközben az Afganisztánt, Szomáliát és sok más országot több évtizede sújtó instabilitás miatt emberek milliói évek óta a társadalom perifériájára szorulva tengődnek a hazájukban vagy másutt.

Az emberi szenvedés új és döbbenetes következményei - A menekültek fele gyermek

A világban dúló konfliktusok és az általuk okozott emberi szenvedés egyik friss és látványos következménye, hogy drámaian nő azon menekültek száma, akik biztonságot keresve, végső kétségbeesésükben, életveszélyes tengeri utakra vállalkoznak. Az UNHCR jelentése alapján 2014-ben 13,9 millió ember vált újonnan menekültté – négyszer annyian, mint 2010-ben. A múlt év végére 19,5 millióra nőtt a menekültek száma a világban, míg az erőszak által saját hazájukon belül földönfutóvá tett embereké 38,2 millióra ugrott, és 1,8 millióan várták menedékkérőként, hogy kérelmükről döntsenek annak az országnak a hatóságai, ahova menekültek. A menekültek fele gyermek.

A menekültekről való gondoskodás terhei egyre inkább a szegényebb országokat sújtják. Az összes menekült egynegyede olyan országban él, amely az ENSZ legkevésbé fejlett országainak listáján szerepel. Az ukrajnai konfliktus, a Földközi-tengeren át a kontinensre érkező 219 ezer ember, valamint a Törökországban élő rengeteg szíriai menekült Európában ráirányította a figyelmet arra, hogy mit kezdjenek a menekültekkel. Az Európai Unióban tavaly Németországban és Svédországban adták be a legtöbb menedékkérelmet. Európában az év végére elérte a 6,7 milliót azoknak a száma, akik az otthonukból elűzve itt kerestek biztonságot. A két legnagyobb menekültcsoport a Törökországban élő szíriaiaké és az Oroszországban élő ukrajnai állampolgároké volt.

A Magyarországon menedékkérelmet benyújtók többsége rövid időn belül továbbutazik 

A Magyarországra érkező menedékkérők száma 2014-ben több mint duplájára nőtt az előző évhez képest: az UNHCR adatai szerint tavaly 41 400 új menedékkérelmet adtak be, míg az előző évben 18 600-at. E növekedés következtében az ország tavaly a 9. legtöbb menedékkérőt fogadta be a világon. A legtöbben Koszovóból, Afganisztánból és Szíriából érkeztek. A koszovóiak száma a 2013-as 6200-ról tavaly 21 ezer fölé ugrott, míg az Afganisztánból érkezők az előző évi 2300 menedékkérelem után tavaly 8500 kérelmet adtak be, a Szíriából jövők pedig 6700-at, szemben az előző évi 960-nal. Ez a három ország adta 2014-ben a magyarországi menedékkérők csaknem 90 százalékát. Megjegyezték: a Magyarországon menedékkérelmet benyújtók döntő többsége rövid időn belül továbbutazik az EU más tagországaiba.

Határzár, kerítés - A fél világot sikerült megdöbbentenünk

Publikálás dátuma
2015.06.18. 20:57
Elfogott határsértőket szállíttatnak fel egy rendőrségi járműre Ásotthalom közelében 2015. július 18-án. MTI Fotó: Kelemen Zoltá
Megdöbbenésének adott hangot csütörtöki közleményében a munkavállalói érdekképviseletek brüsszeli ernyőszervezete is, a Szakszervezetek Európai Konföderációja (ETUC) amiért Magyarország kerítést építene a szerb határon.

"Miután Magyarország vezető szerepet játszott a vasfüggöny lebontásában, nehéz elhinni, hogy alig több mint 25 évvel később új vasfüggönyt akar építeni" - idézi Bernadette Ségolt, a szervezet főtitkárát a közlemény, melynek címe: ne épüljön új berlini fal!

A kommüniké szerint Magyarország 2000 kilométeres határából 175 kilométer lezárása inkább lesz "nagyon kellemetlen politikai üzenet", mint hatékony akadálya az emberek bejutásának. Ségol úgy véli, hogy a határzár nem más, mint provokáció és a magyarországi szélsőjobboldali erők kielégítésére tett "szánalmas kísérlet". 

"Arra kérem a tisztességes magyar embereket és az Európai Uniót, akadályozzák meg, hogy a magyar kormány megépítse ezt az elhibázott falat" - fogalmazott az ETUC főtitkára.

Kövér László azeri barátainknál vizitál

Publikálás dátuma
2015.06.18. 18:33
Baku/Getty Images
Azerbajdzsánban hivatalos látogatáson jár Kövér László, aki az MTI híradása szerint, miután "találkozott Shahin Mustafayev gazdasági és ipari miniszterrel,  a magyar-azeri külkereskedelmi forgalmat méltatta".  

A híradást tovább olvasva, időutazáson járhatunk (nem a jövőben). 

A távirati iroda által kiadott hír szó szerinti közlése: 

A megbeszélésen a házelnök és az azeri miniszter is megelégedéssel szólt a két ország politikai, gazdasági, oktatási és parlamenti kapcsolatainak fejlődéséről, valamint a 2013 óta növekedési pályára állt magyar-azeri áruforgalomról. Shahin Mustafayev több mint öt éve látja el a Magyar-Azerbajdzsáni Együttműködési Kormányközi Bizottság társelnöki tisztségét. Mustafayev a kormányközi vegyes bizottság munkáját méltatva elmondta, a 2008-ban alakult testület eddig öt találkozót tartott. A két fél negyven közös dokumentumot írt alá, amelyek megvalósítása napjainkban is zajlik. "Sikeres kereskedelmi kapcsolataink továbbfejlődéséhez hozzájárult a 2012-ben Bakuban megnyitott Magyar Kereskedőház tevékenysége is" - hangsúlyozta a miniszter. Az Országgyűlés elnöke elmondta, hogy a Dél-Kaukázus országaival folytatott magyar külkereskedelmi forgalom Azerbajdzsánnal a legjelentősebb, Magyarországnak a régióval lebonyolított áruforgalma csaknem felét a magyar-azeri kereskedelem teszi ki.

"Azerbajdzsánban stratégiai partnert látunk az energetikai együttműködés terén. Magyarország érdeke az energiahordozók importjának, forrásainak diverzifikálása, így érdekelt a Déli Gázfolyosóhoz kapcsolódó projektekben hazánk számára rejlő lehetőségek kihasználásában" - mondta a házelnök. A találkozón mindkét fél egyetértett abban, hogy a gazdasági kapcsolatok erősítése mellett az oktatás, a kultúra és az idegenforgalom területén kínálkozó lehetőségek is fontos részét képezik az együttműködésnek, és szorgalmazták a Wizz Air légitársaság tavaly októberben felfüggesztett Budapest-Baku közvetlen járatának mielőbbi újraindítását.