Előfizetés

Lesz akár 25 milliárd is a határzárra

Publikálás dátuma
2015.06.18. 21:00
Röszkénél már dolgoznak a földmérők FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA/DELMAGYAR.HU
A menekültkérdéssel is foglalkozott csütörtöki sajtótájékoztatóján Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Mint lapunk kérdésére elmondta: még nem tudják, ki fogja felépíteni a drótkerítést a magyar-szerb határon. A vasfüggöny "valakik" szerint 20-25 milliárd forintba kerül majd, ám mert többen túlzónak találták ezt a becslést, így az összeg be sem került a 175 kilométer hosszú kerítés telepítéséről szóló kormányrendeletbe.

Simon Ernő, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szóvivője lapunknak elmondta, az UNHCR ellenez minden a magyar kormány által tervezetthez hasonló kerítés, illetve fal felépítését. Utalt arra, az, hogy valaki menedékjogot kér, alapvető emberi jog, benne foglaltatik nemcsak az UNHCR 1951-es menekültek jogállásáról szóló egyezményben, hanem az ENSZ által elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, sőt, a magyarországi Alaptörvényben is, amelynek 14. cikkelye szól erről. A szóvivő kiemelte, az UNHCR amiatt aggódik, hogy a fal felépítésével megakadályozzák, hogy a menekültek gyakorolhassák ezt a jogukat.

A menekültek ellátása érdekében nagyobb szolidaritásra szólította fel az Európai Unió tagállamait a német kancellár, aki a közelgő európai uniós csúcstalálkozó előtt ismertette a tanácskozáson felmerülő kérdésekkel kapcsolatban kormánya álláspontját a német törvényhozás alsóházában. A Bundestag előtt csütörtök délelőtt elmondott nyilatkozatában Angela Merkel megengedhetetlennek nevezte, hogy a menekültek háromnegyedét a huszonnyolc uniós tagállam közül mindössze öt fogadja be. Ezen a téren nagyobb szolidaritásra ban szükség - jelentette ki Merkel, hangsúlyozva, hogy a szolidaritásnak és a felelősségnek kéz a kézben kell haladnia.

Németország továbbra is kész arra, hogy vállalja a felelősséget - tette hozzá. Az egyik legfontosabb feladatnak ugyanakkor a kancellár a tengeri tragédiák megelőzését, illetve ezzel kapcsolatban a menekültek életének megmentését nevezte. "Mélységesen megráznak bennünket azok a tragédiák, amelyek sorra játszódnak le a nyílt tengeren" - fogalmazott a kancellár, aki szerint mindent meg kell tenni az emberi életek megmentése érdekében. Hangsúlyozta ugyanakkor annak szükségességét is, hogy az eddiginél határozottabban lépjenek fel az embercsempész bandák ellen. Állást foglalt továbbá amellett, hogy felszámolják azokat az okokat, amelyek az embereket menekülésre kényszerítik.

A menekülteknek való segítségnyújtás, valamint Szlovákia euroatlanti kötődéseiből adódó kötelezettségeinek teljesítése mellett állt ki csütörtökön a pozsonyi törvényhozásban mondott országértékelő beszédében Andrej Kiska szlovák államfő. A szlovák elnök az EU-ba beáramló menekültek problémájáról és annak szlovákiai vonzatairól szólva úgy vélekedett: ezek a menekültek "nem a szegénység elől menekülnek" és az országnak - "melynek ez erkölcsi kötelessége" - segítenie kellene rajtuk. Ugyanakkor hozzátette: a menekültek kvótarendszer alapján történő újraelosztását nem tartja helyes megoldásnak. Lapunk kérdésére a szlovák nagykövetség a falépítéssel kapcsolatban ezt válaszolta: „Egyrészt tiszteljük az országok azon jogát, hogy intézkedéseket hozzanak határaik hatékony védelmének az érdekében (kiváltképpen ha a Schengen külső határáról van szó). Másrészt a Nyugat-Balkán országainak barátjaként hangsúlyozzuk, hogy ezen államoknak világos európai perspektívájuk van és támogatjuk az EU-ba történő integrációjukat. Ezért nem szeretnénk, hogy ez az intézkedés olyan politikai jelzésként lenne értelmezve, hogy az EU korlátot állít a térség országai ellen.”

Nem volt titkos plakátfigyelés
A Belügyminisztérium (BM) által felügyelt titkosszolgálatok nem vettek részt a kormány bevándorlásról szóló plakátjainak megrongálásával összefüggő ügyekben - jelentette ki a tárca rendészeti államtitkára csütörtökön az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén. Tasnádi László maga kezdeményezte, hogy a nemzeti konzultációs plakátok megrongálásáról nyílt ülés keretében, a sajtó jelenlétében beszélhessenek, miután a rendőrséget több olyan vád érte, hogy titokban, illetve nyíltan figyelték a plakátokat. Papp Károly országos rendőrfőkapitány az ülésen kiemelte: a rendőrségnek nincs és nem is volt listája a kihelyezett plakátokról. A rendőrségre érkezett bejelentések, valamint az interneten közzétett képek alapján rendeltek el közterületi ellenőrzéseket. Csütörtök reggel 6 óráig 85 plakátrongálásról érkezett bejelentés, amelyek közül 59 esetben indítottak eljárást - ismertette a főkapitány.
Június 18-ig 85 nemzeti konzultációs plakátot rongáltak meg az országban – közölte a hvg.hu-val az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata. A fővároson kívül Baranya, Békés, Csongrád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Vas valamint Zala megyében. Az ügyekben 15 embert állítottak elő.

A magyar kormány politikája kedvező visszhangra talált több helyi fideszes vezetőnél. Jó módszernek nevezte a jövőben érkező bevándorlók megállítására a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke. Rideg László (Fidesz-KDNP) csütörtökön az MTI-nek azt mondta, tapasztalataik szerint már csaknem 60 országból érkeznek az illegális bevándorlók, közöttük nagyon sokan vannak, akik nem polgárháborús körülmények elől, nem az üldöztetés elől menekülnek. Tájékoztatása szerint naponta mintegy 200 ember jelenik meg a zöldhatáron, ami óriási munkát jelent a megyében a határellenőrző szerveknek. Hozzátette: a határ menti települések polgármestereitől is kapott már jelzést arról, hogy az ott élőkben a jelenség félelmet kelt, mert naponta mennek el a kerítésük előtt nagy számban idegenek. A bevándorlók gyakran megbújnak az elhagyatott tanyáknál, a környéken élők pedig a gyümölcsszezon kezdetén féltik a terményeiket. A közgyűlés elnöke szerint a térségben élők megnyugvással fogadták a kerítés megépítéséről szóló híreket.

A magyar-szerb zöldhatáron át érkező illegális bevándorlók egy része károkat okoz a határ menti gazdálkodóknak - erről érintettek nyilatkoztak az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában. Több gazdálkodót és falugazdászt is megszólaltatott az M1. Arról számoltak be, hogy amerre az illegális határátlépők vonulnak, mindenben kárt tesznek. Voltak, akik azt mondták, eddig segítették a bevándorlókat, de azok már annyi kárt okoztak nekik, hogy elfogyott a türelmük. Vass Antal mórahalmi falugazdász azt mondta, a vonulók fóliasátrakat vágtak már föl, kerítéseket és öntözőket rongáltak meg, és a gyümölcsösökben, a vetésekben, a búzatáblákban is kárt tettek. Ásotthalom jobbikos polgármestere, Toroczkai László szerint a bevándorlók áradata "egészségügyi kockázatot" is jelent az ott élőknek. Az egyik tompai gazdálkodó arról számolt be, hogy a bevándorlók sokszor egyszerűen beköltöznek az üresen álló házakba. Egy mórahalmi gazdálkodó pedig kijelentette: nem csak letapossák az útjukba eső gabonatáblát, hanem teljesen indokolatlanul is rongálnak: például kerítéseket szaggattak le.

A 830 menekült elhelyezésére tervezett debreceni befogadóállomáson jelenleg rekordszámú, 1474 migráns tartózkodik, a táborban kapacitásbővítésre van szükség - közölte a Hajdú-Bihar megyei kormánymegbízott csütörtökön sajtótájékoztatón. Rácz Róbert a megyei államigazgatási kollégiumnak a menekülttáborba kihelyezett ülése után újságíróknak elmondta: a Magyarországra érkező migránsok hatvan százalékának hatósági ügyintézése nehezedik a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) észak-alföldi regionális igazgatóságára.

FOTÓ: MSZP

FOTÓ: MSZP

Tiltakozik az ellenzék
Ideiglenesen kerítéssel zárta le a Fidesz budapesti Lendvay utcai székházát az MSZP több fővárosi politikusa csütörtökön, azt üzenve ezzel, hogy a gyűlöletkampányt folytató politikusoknak "rács mögött" lenne a helyük. Kunhalmi Ágnes, a szocialisták budapesti elnöke, az akciójuk alatt tartott sajtótájékoztatón fogalmazott így, kiemelve, hogy a vesztébe rohan az az ország, amely falat húz határainál és ezzel "gettóba zárja magát". Azt mondta, a Fidesz szánalmassá vált korábbi önmagához képest, hiszen míg Orbán Viktor 26 évvel ezelőtt a vasfüggöny lebontásával küzdött a szabadságért, addig most majdnem 180 kilométer hosszú és 4 méter magas kerítéssel zárná el a "halál elől menekülőket". A Fidesz ezzel végleg elköszönt saját múltjától és egyben "jövőjét is megfojtotta" - fogalmazott.
A Párbeszéd Magyarországért (PM) véleménye szerint a kormány 22 milliárd forintért egy olyan kerítést akar húzni a magyar-szerb határon, ami csak a gyűlöletkeltést szolgálja. Barabás Richárd, a párt szakszóvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján, amelyet a Kossuth téren tartott úgy fogalmazott, hogy közben a szociális szférában dolgozók bérfejlesztésére alig 1,6 milliárdot, az orvosoknak pedig alig hatmilliárdot akar adni a kabinet.

Jön a hidegfront - Ha jót akar, ne menjen Keletre!

Publikálás dátuma
2015.06.18. 19:56
Illusztráció/Thinkstock
Pénteken újabb hidegfront éri el a térséget, emiatt a hétvégén több helyen várható csapadék, leginkább az ország keleti területein, többfelé megélénkül, néhol megerősödik a szél is. Az országos, középtávú előrejelzés szerint a hétvégén jellemzően 20 Celsius-fok körüli maximumokra lehet számítani: néhol 26 fok is lehet, de másutt - Keleten - csak 19 fokig emelkedik a hőmérséklet.

Pénteken a napsütés mellett elszórtan, főként északkeleten és délnyugaton zápor, egy-egy is zivatar kialakulhat. A legalacsonyabb hőmérséklet 10-15, a legmagasabb hőmérséklet 21-26 fok között alakul.

Szombaton főként délután várható elszórtan zápor, egy-egy zivatar. Hajnalban 9-15, napközben 19-24 fokig között alakul a hőmérséklet.

Vasárnap az ország nagy részén sok, keleten viszont kevesebb napsütésre lehet számítani. Északkeleten, keleten több helyen, nyugaton és középen néhol valószínű zápor, egy-egy zivatar is előfordulhat. Hajnalra 7-13 fok közé hűl a levegő, a nappali maximumok várhatóan 20-24 fok között alakulnak.

Az előrejelzés szerint hétfőn már csak elszórtan lehet egy-egy zápor, délután 23-27 fokot mérhetünk.

Világörökségi helyek - Csökkent a magyar várományosok száma

Két korábbi várományos helyszín egy név alatti összevonásával tizenegy helyett tíz helyszín szerepel a világörökségi várományos helyszínek új magyarországi listáján.

Az esztergomi középkori vár és A visegrádi királyi székhely és vadászterület elnevezésű várományos helyszínek szerdától összevonva és a Pilissel bővítve szerepelnek a listán Esztergom és Visegrád középkori magyar királyi központok, valamint az egykori Pilisi királyi erdő területe néven - közölte a Miniszterelnökség.

Megnőtt a korábbi listán Tihanyi félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi tó elnevezéssel szereplő helyszín területe is, amely immár a Káli-medencével kibővülve, Balaton-felvidéki kultúrtáj néven található a jegyzékben. Jelentősebben csökkent ugyanakkor a korábban Az északkeleti Kárpát-medence fatemplomai elnevezéssel szerepeltetett helyszín, a részhelyszínek száma itt 27-ről 7-re változott Felső-Tisza-vidéki fa harangtornyok néven, és némileg szűkült a Magyarországi tájházak hálózata elnevezésű helyszín is.

A Miniszterelnökség emlékeztetett arra, hogy a világörökségi várományos helyszíneknek az UNESCO Világörökség Központhoz történő bejelentésére 1993 és 2009 között a világörökséggel kapcsolatos állami feladatok ellátásáért felelős miniszter útján került sor. A bejelentéseket megalapozó tanulmányok, valamint az UNESCO tanácsadó szerveiként működő nemzetközi szervezetek, az ICOMOS (Műemlékek és Helyszínek Nemzetközi Bizottsága) és az IUCN (Természetvédelmi Világszövetség) Magyar Nemzeti Bizottságainak támogató véleménye alapozták meg.

A világörökségi várományos lista most elvégzett felülvizsgálatát a Miniszterelnökséget vezető miniszter irányította, a Forster Központ koordinálta, és abban részt vett a természet védelméért felelős miniszter is. A felülvizsgálat fő szempontjai a Miniszterelnökség tájékoztatása szerint a világörökségi várományos helyszín felvételének szakmai megalapozottsága és a jogszabályoknak való megfelelés voltak.

A felülvizsgálat keretében az egyes helyszínekről a rendeletben előírt, szerkezetében egységes, tartalmában hiteles dokumentáció készült. A szakmai megalapozottságra vonatkozóan a felülvizsgálat során meghatározták az adott várományos helyszín kiemelkedő értékét, ennek figyelembevételével pedig számos esetben módosították a helyszín nevét és lehatárolását, meghatározták a helyszín koordinátáit, valamint a fenntartható kezelés és használat szempontjait - közölte a Miniszterelnökség.