Előfizetés

Szerbia nem fog falakat emelni

Aleksandar Vucic szerb miniszterelnököt szavai szerint meglepte és sokkolta a hír, hogy Magyarország négy méter magas kerítéssel zárná le a magyar-szerb határ 175 kilométer hosszú szakaszát, és kijelentette: Szerbia nem követi a magyar példát, "nem fog falakat emelni (…) és nem fog Auschwitzban élni".

A szerbiai közszolgálati televízió (RTS) szerda esti híradójában a szerb kormányfő azt mondta, szerinte nem az a megoldás, hogy falakat emelnek. A legtöbb illegális migráns Macedóniából (az uniós Görögországon keresztül) és az EU-tag Bulgáriából érkezik Szerbiába. Bulgária már felhúzott egy 240 kilométer hosszú kerítést a török határon, hogy távol tartsa az illegális bevándorlókat. "Nekünk is falakat kellene emelnünk a macedón és a bolgár határon? Mi nem fogunk falakat emelni. Ezt garantálom. Szerbia nem zárja be önmagát, Szerbia nem fog Auschwitzban élni" - fogalmazott a szerb kormányfő. Hozzátette: nem érti, miről van szó, ezért beszélni fog Orbán Viktor miniszterelnökkel és az európai uniós vezetőkkel arról, hogyan akarják megoldani a menekültkérdést.

Vucic szerint Szerbia nem tehető felelőssé a migránsok miatt, akik a nyugat-balkáni országot csak tranzitútvonalnak használják. Ők nem akarnak Szerbiában maradni - szögezte le a szerb miniszterelnök. "Etetjük őket, vigyázunk rájuk. Mit várnak még tőlünk? Ők semmit sem akarnak a mi országunkban, és akkor még valaki falakat is emel felénk. Nem értem ezt a lépést, de hiszem azt, hogy logikus választ fogok kapni magyar kollégámtól" - hangoztatta a szerb kormányfő. Hozzáfűzte még, hogy a július elsejei budapesti magyar-szerb kormánycsúcson mindenképpen beszélni fog Orbán Viktorral erről az ügyről.

Határzár - Szerbia az EU-tagországok segítségét kérte

Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter szerdán arra kérte az Európai Unió országait, hogy segítsenek Szerbia határainak védelmében. A tárcavezető közleménye szerint országa elkötelezett az illegális migráció megfékezése mellett.

A szerb belügyi tárca vezetője ezzel reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdai bejelentésére, amely szerint a magyar kormány utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy jövő szerdáig készítse elő a magyar-szerb határ lezárását, amely egy négy méter magas kerítéssel történhet meg. Stefanovic kiemelte: Szerbia a menekülthullám megjelenése óta elkötelezett a probléma megoldása iránt. "Szeretnénk megmutatni, hogy olyan komoly partnerek vagyunk, akik a saját és az EU határait is védik, ebben a folyamatban azonban a szerbiai állampolgárok érdekeire és biztonságára is figyelnünk kell" - írta a szerb miniszter.

"Arra kérjük az Európai Unió országait, hogy segítsenek nekünk ebben, tegyenek további erőfeszítéseket annak érdekében, hogy Szerbia megvédhesse azokkal az országokkal közös határait, ahonnan a migránsok érkeznek, hiszen ők elsősorban az EU-tagországokból - Görögországból és Bulgáriából - jönnek Szerbiába" - mondta a szerb belügyminiszter.

Aleksandar Senic, a szerb parlament integrációs bizottságának elnöke szerint azonban nem jó üzenetet hordozna sem az Európai Unió, sem a szomszédos országok számára, ha Magyarország négy méter magas kerítéssel zárná le déli határát. A Boris Tadic volt köztársasági elnök vezette ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDS) politikusa kiemelte: az európai kontinens bármely részén emelt kerítés nem fogja megállítani a migránsokat. Az integrációs bizottság elnöke kiemelte, hogy a szolidaritás az EU egyik alapvető értéke, egy kerítés felhúzása pedig semmiképpen sem lehet az európai népek közötti szolidaritás szimbóluma.

Rados Djurovic, a menedékkérők védelmével foglalkozó központ igazgatója szerint egy kerítéssel nem lehet gátat emelni az illegális bevándorlók óriási hulláma előtt. A B92 televízióban nyilatkozva az igazgató kiemelte: a kerítés miatt egyre többen maradnak majd a határsávban. "Egy kerítés nem állíthatja meg azt, aki az erőszak elől menekül, és menedéket keres" - fogalmazott. Szerinte a kerítés felállítása után a csempészet még elterjedtebbé válik, az emberek alagutakat fognak ásni, a "senki földjén" ragadnak, és alternatív átjutási lehetőségeket fognak keresni. Szerinte Szerbia azért is van rossz helyzetben, mert ez az utolsó állomás a schengeni terület előtt, ezért nem nagyon fognak a bevándorlók más útvonalakat keresni.

Magyarországra csak az idén 54 ezer menedékkérő érkezett, az év végéig ez a szám elérheti a 130 ezret is, és a hivatalos adatok szerint a migránsok 95 százaléka Szerbián keresztül jut az országba - emlékeztetett a szerb sajtó szerdán.

Az EU nem enged Putyinnak

Az Európai Unió állam- illetve kormányfőinek korábbi döntésével összhangban az Európai Unió meghosszabbítja az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat. A tagállamok brüsszeli nagyköveteinek szerdán sikerült megegyezniük a részletekről.

Nevük mellőzését kérő uniós források szerint a kérdés hétfőn kerülhet az uniós külügyminiszterek tanácsa elé, amely formálisan jóvá is hagyja majd.

Az uniós állam- illetve kormányfők márciusban döntöttek arról, hogy a szankciók lebontását attól teszik függővé, hogy maradéktalanul teljesül-e az ukrajnai konfliktus politikai rendezését szolgáló minszki megállapodás, amely azt is kiköti, hogy Ukrajnának az év végéig vissza kell kapnia az ellenőrzést keleti határa fölött.

Névtelenséget kérő források szerint a júliusban lejáró büntetőintézkedéseket hat hónappal, 2016. január végéig hosszabbíthatja meg az unió. Így a tagállamoknak az év végét követően egy teljes hónapjuk lesz értékelni, hogy megvalósultak-e a Minszkben tett vállalások.

Az ukrajnai konfliktus kezdete óta az Európai Unió fokozatosan vezetett be szankciókat Moszkvával szemben Oroszországnak a válságban játszott szerepe miatt. Eleinte ezek pusztán diplomáciai jellegűek voltak, majd konkrét személyek ellen rendeltek el vagyonbefagyasztást és a beutazási tilalmat. Az orosz gazdaság egyes részeit, az olajkitermelést, a védelmi és pénzügyi szektort érintő büntetőintézkedések bevezetéséről azután döntöttek a tagállamok, hogy Kelet-Ukrajna felett lelőtték a malajziai légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó járatát, majd az oroszpárti szakadárok akadályozták a hozzáférést a roncsokhoz és az áldozatok földi maradványaihoz, amelyeket nem egy esetben ki is fosztottak.