A Fed kamatdöntésére vár a tőzsde

A Fed esti kamatdöntése és Janet Yellen Fed-elnök sajtótájékoztatója előtti kivárás jegyében mérsékelten emelkedő indexekkel indult a kereskedés szerdán a New York-i piacokon.

A 30 vezető iparvállalat Dow Jones indexe 0,34 százalékkal, a tőzsdén jegyzett legnagyobb amerikai részvénytársaságok Standard & Poor's 500-as mutatója 0,31 százalékkal, a technológiai részvények Nasdaq Composite indexe pedig 0,28 százalékkal állt keddi záróértéke fölött a nyitást követő percekben.

Kedden erősödéssel zártak a New York-i piacok. A Dow Jones 0,64 százalékkal, az S&P 500 0,57 százalékkal, a Nasdaq Composite pedig 0,51 százalékkal emelkedett.

Az olaj jegyzése kissé erősödött, amit az erős amerikai kereslet és a tartalékok csökkenése magyaráz. Szerdán kora délután a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta hordóját (159 liter) 61,01 dollárért adták a New York-i árupiacon (NYMEX), 1,73 százalékkal drágábban, mint kedden. Az északi-tengeri Brent minőség ára 2,18 százalékkal 65,09 dollárra emelkedett.

Szerző

Kirúgták az MVM-vezért

Publikálás dátuma
2015.06.17. 17:16
2011-es felvétel. Fotó: Népszava
Felmondtak az MVM Simicska Lajoshoz köthető elnök-vezérigazgatójának - tudta meg a HVG.

E-mailben kapta meg a felmondását a napokban Baji Csaba, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója. A hetilap értesülése szerint Csiba Péter váltja, aki korábban a GDF Suez Energia Magyarország Zrt. általános vezérigazgatója volt.

Úgy tudják, hogy Baji menesztését már hónapok óta biztosra vették a piacon, és nem azért, mert az MVM az előző évi 32 milliárd forintos adózott eredmény után tavaly csaknem 8 milliárdos veszteséget hozott össze – nagyrészt a Dunamenti Erőmű kisebbségi pakettjére elkönyvelt értékcsökkenés és a meghiúsult Déli Áramlat miatt –, hanem mert egyike a Simicska Lajos főoligarchához közel állóként elkönyvelt állami cégvezetőknek. Az elnöki posztra a kiszemelt piaci hírek szerint Papcsák Ferenc fideszes országgyűlési képviselő, korábbi zuglói polgármester, egykori elszámoltatási kormánybiztos.

MVM: csak a közgyűlés dönthet a cég vezetőiről
Vezető tisztségviselőkről minden esetben kizárólag az MVM Zrt. közgyűlése dönt - reagált a cég az MTI-nek megküldött közleményében.
Az MVM Zrt. következő közgyűlését 2015. június 29-re hívták össze. Annak két napirendi pontja közül az egyik "Igazgatóság tagjainak/vezető állású munkavállaló(k) jogviszonyának megszüntetése, jogviszony létesítése, díjazás megállapítása, döntés személyi kérdésekben".
A másik napirendi pont egy előterjesztés a Magyar Földgázkereskedő Zrt. és Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság között megkötésre kerülő földgáz adásvételi szerződés mögött biztosítékként szolgáló, legfeljebb 35 milliárd forint összegű anyavállalati garancia nyújtásáról.
A közlemény leszögezi: az MVM Zrt. vezető tisztségviselőit (vezérigazgatóját) érintő kérdésekben a hatályos jogszabályok és az MVM Zrt. alapszabálya értelmében az MVM Zrt. közgyűlése, mint legfőbb szerv dönthet.

 

Szerző
Frissítve: 2015.06.17. 22:56

Újabb segélycsomag kellene Görögországnak?

Londoni pénzügyi elemzők szerint Görögország előtt a továbbiakban több lehetőség áll a finanszírozási nyomás rövid távú enyhítésére és az adósságteher csökkentésére, de az olyan méretű és típusú törlesztési csőd, amelynek kihirdetésére valóban szükség lenne az adósságválság átfogó rendezéséhez, nem lenne összeegyeztethető a görög euróövezeti tagság fenntartásával.

Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászainak szerdán ismertetett forgatókönyv-csokra szerint a legvalószínűbb, Görögország szempontjából a legelőnyösebb, ugyanakkor a hitelezők számára a legnagyobb kárt okozó megoldás egy olyan csődkonstrukció lenne, amely legalább részben érintené az euróövezeti stabilitási alappal (EFSF) szembeni 140 milliárd eurós görög adósságkötelezettséget, a görög államadósság-tömeg messze legnagyobb egyedi elemét is.

Ez az adósság a 2012-ben indult második görög pénzügyi segélyprogram során keletkezett. Ha ezt az EFSF-adóssághányadot teljes mértékben leírnák, azzal Görögország államadósság-rátája a hazai össztermék (GDP) 100 százalékának környékére - vagyis jóval más, jelentősen eladósodott euróövezeti gazdaság, például Olaszország, Portugália vagy Írország szuverén adósságrátái alá - csökkenne.

Az EFSF-adósságra kihirdetett görög törlesztési csőd végső soron teljes egészében az ESFS garanciavállaló euróövezeti országait terhelné, de a kár nem jelentkezne szükségszerűen azonnal. Feltéve, hogy az EFSF a görög szuverén csőd után megőrzi tőkepiaci hozzáférését - ami indokolt lenne, tekintettel éppen arra, hogy a rendszer garanciavállalói az euróövezet leghitelképesebb gazdaságai -, a garanciákat egészen 2022-ig, az első törlesztési részletek esedékessé válásáig nem kellene lehívni - hangsúlyozzák szerdai tanulmányukban a Capital Economics londoni elemzői.

A ház szerint azonban a veszteség végül mindenképpen a többi eurógazdaság adófizetőt terhelné, függetlenül az esedékesség időpontjától, és ez minden bizonnyal jelentős felzúdulást keltene a görög segélyeket egyébként is zömmel erőteljesen ellenző választók körében. Még egy kisebb költség is rendkívüli politikai károkkal járna, így az euróövezeti kormányok várhatóan szembeszállnának a lehetséges minimumot bármilyen mértékben meghaladó görög EFSF-tartozásleírással.

Ennek alapján ha Görögország törlesztési csődöt hirdet az EFSF-adósságra, az nagy valószínűséggel a görög euróövezeti tagság végét is jelentené - vélekedtek szerdai tanulmányukban a Capital Economics londoni közgazdászai. Más nagy londoni házak megítélése szerint ennek a fejleménynek az esélye immár a kétharmadhoz közelít.

A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői modellszámításokra épített előrejelzési forgatókönyveikben 35 százalékos esélyt adtak arra, hogy a görög hatóságok valamilyen formájú tőkekorlátozást alkalmaznak a tőkekiáramlás megfékezésére. A ház szerint egy ilyen lépés már önmagában gyakorlatilag azt jelentené, hogy Görögország a továbbiakban nem lenne teljes jogú tagja az euróövezetnek.

A Morgan Stanley londoni elemzői szerint tőkekorlátozások nélkül is 25 százalékos az esélye a Grexitnek, vagyis annak, hogy Görögország ténylegesen távozik az euróövezetből, tőkekorlátozások esetén azonban ez a kockázat 12-18 havi távlatban 60 százalékra növekszik.

A ház szerint Görögországnak most már nem elsősorban arra a 7,2 milliárd eurós folyósítási részletre van szüksége, amely a jelenlegi segélyprogram keretében illetné meg - ha sikerülne megegyezni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és a többi hivatalos nemzetközi hitelezővel a további reformlépésekről -, hanem egy teljes körű, újabb pénzügyi segélycsomagra.
A Morgan Stanley elemzőinek számításai szerint ha Görögország hozzá is jutna a 7,2 milliárd eurós összeghez, az még arra sem lenne elég, hogy a mostantól augusztus végéig felmerülő finanszírozási igényeket fedezze.

Szerző