Gömöri Zsolt egyedül viszi el a balhét

Publikálás dátuma
2015.06.16. 22:00
Gömöri nem várta meg a pénteki közgyűlést, a nagy nyomás hatására lemondott FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Ahogy azt lapunk elsőként előrevetítette, a többmilliós végtörlesztési ügy, illetve az etikátlannak tartott hatalmas fizetés és jutalom okozta botrány elsöpörte Gömöri Zsoltot, a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) elnökét. A sportvezető nem várta meg a pénteki közgyűlést, minden bizonnyal az óriási nyomás hatására kedden aláírta a lemondó nyilatkozatát. Deutsch Tamás alelnök ugyanakkor marad, miközben a háttérben már szerveződik egy új, titokzatos érdekcsoport.

A gondok nem oldódnak meg a lemondással

Lapunk írta meg először, hogy Gömöri Zsolt távozni kényszerül. Helyzete tarthatatlanná vált. A parasportolók bizalmát már korábban elvesztette, Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke is éles bírálatokkal illette, de miután a politika is kihátrált mögüle, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter többször is lemondásra szólította fel, így kénytelen volt szembenézni a tényekkel: nem lehet maradása.

A botrány a hárommilliós végtörlesztésével kapcsolatban robbant ki, amit később visszafizetett ugyan, ám utóbb fény derült egy sor olyan esetre, amely már büntetőjogi kérdéseket is felvetett. A Budapesti XIV. és XVI. Kerületi Ügyészség hűtlen kezelés és csalás bűncselekményének gyanúja miatt indított eljárást, a nyomozást megindította a XIV. kerületi rendőrkapitányság.

A sportolók csak nyugodt körülményekre vágynak FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

A sportolók csak nyugodt körülményekre vágynak FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

Gömöri rendszeresen arra hivatkozott, a jogszabályoknak megfelelően fizették ki többmilliós végtörlesztését, s minden a paragrafusoknak megfelelően zajlott. Később azonban kiderült, a szövetség gazdasági vezetőjét éppen azért rúgták ki, mert nem tartotta be a gazdasági szabályokat, s az indoklás szerint a végtörlesztés kifizetése sem a jogszabályoknak megfelelően történt.

A parasportolókat Gömöri azzal is magára haragította, hogy elvették tőlük a Gerevich-ösztöndíjat, igaz, a döntés mögött nem ő, hanem a Magyar Olimpiai Bizottság állt. A londoni olimpia után arra hivatkozva kaptak kisebb díjazást a parasportolók, hogy később a pénzt ebből az ösztöndíjból egészítik ki. Miután ez nem történt meg, versenyzőink joggal értetlenkedtek: ha a szövetség elnöke megkaphatta a 3 millióját, ők miért nem a nekik ígért pénzt?

Röpködő milliók

A parasportolók azt is nehezen értették meg, hogyan röpködhetnek a milliók mindenféle gyanús tranzakciókról, amikor Gömöri Zsolt még márciusban arra panaszkodott a bizottság honlapján, hogy olyan sportolóik is vannak, akik három műszakban dolgoznak, s csak az edzőtáborban tudnak megfelelően enni. A támogatásból ugyanis naponta legfeljebb „csak egy-egy párizsis zsömlét vagy egy pár virslit” tudnak kifizetni.

Gömörinek azonban nemcsak kiflire és virslire jutott. Kiderült, hogy 9 milliós luxusautóval jár és saját cége állt megbízásban a paralimpiai bizottsággal. Rajta kívül a gazdasági vezető és a nemzetközi főtitkár is új gépkocsikra tettek szert, amelyek darabonként ötmillió forint kiadást jelentettek a bizottság számára.

Kovács Brigitta, az MPB sportgazdasági vezetője az ATV-ben május végén elmondta, a szponzori pénzeket a valóban nagyon rossz helyzetben lévő parasportolókra kellene költeni, s nem az elnök fizetésére (egyes források körülbelül havi 1 millióról szóltak), 60-80 ezer forintos havi benzinköltségére, valamint új autók beszerzésére. Hozzátette: a sportolók látták a legkevesebbet a szponzori pénzekből.

Nem várta meg a közgyűlést

Gömöri nem várta meg az MPSZ péntekre összehívott közgyűlését, s kedden távozott. Ezzel előre menekült, hiszen így a tagságnak nem lesz lehetősége visszahívni őt és a teljes elnökséget, igaz, ez utóbbit még megszavazhatja a közgyűlés. Az alapszabály értelmében az elnök lemondása után meg kell választani az MPSZ új vezetőjét, valamint a szintén lemondó Felügyelő Bizottság tagjait.

Az MPB jövője a tét

A történet valójában egy idő óta már nem Gömöriről szól. Inkább arról, milyen jövő várhat a bizottságra? Sikerül-e végre tiszta vizet önteni a pohárba? A tisztújítással sikerül-e korrekt viszonyokat teremteni az MPB-nél? Korábban már lapunk is többször foglalkozott azzal, hány és hány szövetség, illetve sportklub került fideszes kézbe.

A társasági adókedvezményből (TAO) részesülő sportágaknak, mint a jégkorongnak, a kézilabdának, a kosárlabdának, a labdarúgásnak, a kiemelt sportágaknak, így az asztalitenisznek, a birkózásnak, a korcsolyának, a tenisznek és a vívásnak is kormányzati politikus, vagy a Fideszhez közel álló személyiség a vezetője. A Magyar Olimpiai Bizottságot (MOB) Borkai Zsolt irányítja. Az egykori olimpiai bajnok tornász ugyan gyakran hangoztatja, a politikát távol akarja tartani a MOB-tól, de az mindenesetre tagadhatatlan, hogy szintén a kormánypárt országgyűlési képviselője.

Mindezek alapján egészen biztos, hogy a tisztújítás az MPSZ-nél nem történhet meg a politika beleszólása nélkül. Az egyeztetések már javában zajlanak az új elnök személyéről, ám hírek szerint alighanem az MPSZ alelnökét, Deutsch Tamást választják meg ügyvivő elnöknek. Ha valóban ez a forgatókönyv következne be, az azt jelezné, hogy gyökeres változások aligha várhatóak a szervezet életében.

Ne feledjük ugyanis, hogy az egész botrány alapját az adta: Gömöri 3 millió forintot kapott a szövetség pénzéből hitele végtörlesztésére, s Deutsch május 7-én elismerte: ő tett javaslatot arra, hogy kapjon a szövetség plusz támogatást, mert „az elnökség a devizahitel terhe mellett nem tud teendőire koncentrálni”.

Később az RTL Klubnak azt nyilatkozta, hogy nem szponzori pénzből tették ezt, hiszen „a szponzorok a támogatást azért adják, hogy a Magyar Paralimpiai Bizottság fő tevékenységét, a fogyatékosok sporttevékenységét segítsük”. Deutsch, aki az Európai Parlamentben a Fidesz képviselőjeként az Európai Néppárt konzervatív pártcsaládjának tagja, mondhatni halmozhatja a sporttal kapcsolatos állásokat, hiszen 2010. május 26-án az MTK elnökévé választották.


Szerző

A gyalázkodó kommentekért is felelős egy hírportál

Jogerős ítéletben mondta ki kedden a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának fellebbviteli fóruma, az úgynevezett Nagykamara, hogy egy kereskedelmi céllal működő hírportál felelőssé tehető az oldalon megjelenő gyalázkodó kommentek miatt.

A legfőbb európai emberi jogi törvényszék megerősítette azt a 2013-ban született első fokú ítéletet, hogy az észt bíróságok indokolt és arányos intézkedést hoztak, amikor az ország egyik legnagyobb hírportálját gyalázkodó kommentek miatt 320 eurónak (csaknem 100 ezer forint) megfelelő összegre büntették.

Az immár végleges ítélet szerint a honlap azért tehető felelőssé, mert a hozzászólások szélsőségesek voltak, s egy olyan cikkhez érkeztek, amelyet a portál mint professzionálisan szerkesztett, kereskedelmi célú híroldal tett közzé, a haladéktalan eltávolításukra tett intézkedések nem voltak megfelelőek. A büntetés pedig semmi esetre sem nevezhető túlzónak az ország egyik legnagyobb hírportálja számára.

Az egész ügy arra vezethető vissza, hogy egy kompcég 2006 telén megrepesztette az egyébként teherautóval is járható jeget a tengeren, ellehetetlenítve ezzel az ottani közlekedést és áruszállítást, miközben a komppal ugyanez drágább. Erről közölt cikket a Delfi nevű észt híroldal, amelyhez olyan hozzászólások érkeztek, amelyek a bíróság szerint kétségkívül törvénysértőek, a gyűlöletbeszéd és az erőszakra uszítás fogalmát is kimerítik, s súlyosan sértik mások személyiségi jogait.
A Delfinél szűrő is működött és jelenteni is lehetett a sértő kommenteket, ám a cikkhez fűzött gyalázkodó hozzászólásokat hat héten át nem távolították el.

A Delfi álláspontja az volt, hogy a kommentek esetében a cég nem tekinthető tartalomszolgáltatónak, mert azt a tartalmat nem ő hozta létre. Az észt hatóságok viszont úgy vélték, hogy a portál igenis kiadó, közzétevő a kommentek esetében is. A strasbourgi bírák szerint a jogértelmezési viták eldöntése a tagállami hatóságok dolga, viszont azt megállapítja, hogy a cégnek tisztában kellett volna lennie a jogi környezettel, jogi tanácsadást is igénybe vehetett volna, magyarán minden lehetősége megvolt arra, hogy tisztában legyen tevékenysége jogi kockázataival.

A bíróság azt is világossá teszi, hogy nem a kommentelők szólásszabadságának korlátozása a kérdés, azokat a szélsőséges kommenteket ugyanis meg sem illeti a véleménynyilvánítás szabadságának védelme, hanem az, hogy túlzott mértékben és indokolatlanul korlátozták-e a lap információ közzétételéhez fűződő jogát.

A bíróság ismét rámutat, hogy nagy súlyt tulajdonít a kommentek tartalmának, és annak, hogy a Delfi egy professzionálisan szerkesztett hírportál, amely kereskedelmi céllal működik, s gazdaságilag is érdekelt abban, hogy minél többen kommenteljenek. Kiemelik a bírák, hogy a közzététel után a felhasználók hozzászólásaikat sem módosítani, sem törölni nem tudták, ezt csak a honlap tudta megtenni. Ezért utasították el a Delfi érvelését, hogy nem volt ráhatásuk a kommentek tartalmára.

Figyelembe vette a bíróság azt is, hogy bár a Delfi arra hivatkozott, hogy a kommentek szerzőit kellene felelősségre vonni, azonosításukat azonban a cég maga lehetetlenítette el azáltal, hogy lehetővé tette a névtelen és regisztráció nélküli kommentelést. Tekintettel volt a bíróság arra is, hogy a törvénysértő kommentek, bár haladéktalanul törölni kellett volna őket, hat héten át láthatóak voltak az oldalon.

Minden egybevetve a bíróság úgy ítélte meg, hogy a mindezért kiszabott 320 eurós "következmény" csekély, és semmi esetre sem tekinthető túlzott büntetésnek, a kommentelés népszerűsége sem csökkent, még mindig többségben vannak a névtelen hozzászólók, de a Delfi moderátor csapatot is felállított a kommentek szűrésére. A bíróság azt is megjegyzi, hogy az ezt követő hasonló perekben az észt bíróságok nem szabtak ki kártérítést vagy büntetést, csak a sértő tartalmat távolíttatták el.

Szerző

A gyalázkodó kommentekért is felelős egy hírportál

Jogerős ítéletben mondta ki kedden a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának fellebbviteli fóruma, az úgynevezett Nagykamara, hogy egy kereskedelmi céllal működő hírportál felelőssé tehető az oldalon megjelenő gyalázkodó kommentek miatt.

A legfőbb európai emberi jogi törvényszék megerősítette azt a 2013-ban született első fokú ítéletet, hogy az észt bíróságok indokolt és arányos intézkedést hoztak, amikor az ország egyik legnagyobb hírportálját gyalázkodó kommentek miatt 320 eurónak (csaknem 100 ezer forint) megfelelő összegre büntették.

Az immár végleges ítélet szerint a honlap azért tehető felelőssé, mert a hozzászólások szélsőségesek voltak, s egy olyan cikkhez érkeztek, amelyet a portál mint professzionálisan szerkesztett, kereskedelmi célú híroldal tett közzé, a haladéktalan eltávolításukra tett intézkedések nem voltak megfelelőek. A büntetés pedig semmi esetre sem nevezhető túlzónak az ország egyik legnagyobb hírportálja számára.

Az egész ügy arra vezethető vissza, hogy egy kompcég 2006 telén megrepesztette az egyébként teherautóval is járható jeget a tengeren, ellehetetlenítve ezzel az ottani közlekedést és áruszállítást, miközben a komppal ugyanez drágább. Erről közölt cikket a Delfi nevű észt híroldal, amelyhez olyan hozzászólások érkeztek, amelyek a bíróság szerint kétségkívül törvénysértőek, a gyűlöletbeszéd és az erőszakra uszítás fogalmát is kimerítik, s súlyosan sértik mások személyiségi jogait.
A Delfinél szűrő is működött és jelenteni is lehetett a sértő kommenteket, ám a cikkhez fűzött gyalázkodó hozzászólásokat hat héten át nem távolították el.

A Delfi álláspontja az volt, hogy a kommentek esetében a cég nem tekinthető tartalomszolgáltatónak, mert azt a tartalmat nem ő hozta létre. Az észt hatóságok viszont úgy vélték, hogy a portál igenis kiadó, közzétevő a kommentek esetében is. A strasbourgi bírák szerint a jogértelmezési viták eldöntése a tagállami hatóságok dolga, viszont azt megállapítja, hogy a cégnek tisztában kellett volna lennie a jogi környezettel, jogi tanácsadást is igénybe vehetett volna, magyarán minden lehetősége megvolt arra, hogy tisztában legyen tevékenysége jogi kockázataival.

A bíróság azt is világossá teszi, hogy nem a kommentelők szólásszabadságának korlátozása a kérdés, azokat a szélsőséges kommenteket ugyanis meg sem illeti a véleménynyilvánítás szabadságának védelme, hanem az, hogy túlzott mértékben és indokolatlanul korlátozták-e a lap információ közzétételéhez fűződő jogát.

A bíróság ismét rámutat, hogy nagy súlyt tulajdonít a kommentek tartalmának, és annak, hogy a Delfi egy professzionálisan szerkesztett hírportál, amely kereskedelmi céllal működik, s gazdaságilag is érdekelt abban, hogy minél többen kommenteljenek. Kiemelik a bírák, hogy a közzététel után a felhasználók hozzászólásaikat sem módosítani, sem törölni nem tudták, ezt csak a honlap tudta megtenni. Ezért utasították el a Delfi érvelését, hogy nem volt ráhatásuk a kommentek tartalmára.

Figyelembe vette a bíróság azt is, hogy bár a Delfi arra hivatkozott, hogy a kommentek szerzőit kellene felelősségre vonni, azonosításukat azonban a cég maga lehetetlenítette el azáltal, hogy lehetővé tette a névtelen és regisztráció nélküli kommentelést. Tekintettel volt a bíróság arra is, hogy a törvénysértő kommentek, bár haladéktalanul törölni kellett volna őket, hat héten át láthatóak voltak az oldalon.

Minden egybevetve a bíróság úgy ítélte meg, hogy a mindezért kiszabott 320 eurós "következmény" csekély, és semmi esetre sem tekinthető túlzott büntetésnek, a kommentelés népszerűsége sem csökkent, még mindig többségben vannak a névtelen hozzászólók, de a Delfi moderátor csapatot is felállított a kommentek szűrésére. A bíróság azt is megjegyzi, hogy az ezt követő hasonló perekben az észt bíróságok nem szabtak ki kártérítést vagy büntetést, csak a sértő tartalmat távolíttatták el.

Szerző