Előfizetés

Makovecz-emlékmű - Megszólalt a család

Sem a Makovecz családnak, sem az építészről elnevezett alapítványnak nem állt módjában megismerni a Melocco Miklós szobrász által készítendő emlékmű terveit, arról a sajtóból értesültek - írta a HVG.

Megírtuk, hogy viták közepette készül a Makovecz-emlékmű. Tizennégy méter magas, toronyszerű emlékművön dolgozik Melokkó Miklós szobrászművész, nyilatkozta a Heti Válasznak adott interjúban. Lesz benne egy két méteres Makovecz –arc, pajzsalakú fülkében. Elmondta azt is, hogy a terveket Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester is elfogadta. Az interjúból kiderül, hogy az emlékműbe bedolgozik az a Párkányi Raab Péter is, aki a Szabadság téren felállított, nagy vitát kiváltó, A német megszállás áldozatainak emlékművét tervezte.

A Makovecz család közleményében azt írta: köszönettel tartoznak mindenkinek, aki Makovecz Imre emlékét, szellemiségét tiszteli, ápolja, és érte cselekedni is kész, ám megütközéssel és sajnálattal vették tudomásul, hogy a sajtóból kellett értesülniük az "egyelőre igen homályosan körvonalazott tervekről".

Kifogásolják, hogy senki nem vette a fáradságot, hogy "egy interjúban csupán mellékesen említett elképzeléssel kapcsolatban tájékozódjon", így a félinformációk "csak pletykákat és indulatokat szabadítottak el", holott az emlékművel kapcsolatban semmilyen szinten nem történt döntés, sem annak helyszínéről, sem annak végleges formájáról.

DK: a cserbenhagyás költségvetése a 2016-os

A Demokratikus Koalíció minősítése szerint a jövő évre tervezett büdzsé a cserbenhagyás költségvetése - erről Oláh Lajos beszélt a 2016-os adótörvények elfogadása után.

A független képviselő azt mondta, hogy a büdzsé magasan tartja a munkát terhelő adókat, világrekorder szinten tartja az áfát, nem tervez valódi munkahelyteremtő támogatásokat, elveszi az idősgondozás állami támogatását és nem vesz tudomást az egészségügy és az oktatás gondjairól sem.

Oláh Lajos úgy fogalmazott: az orvosok, az ápolók, a tanárok, a szociális szféra dolgozói csak üres ígéreteket kapnak.
A kormány továbbra is bünteti Budapestet, többek között a BKV helyzete sincs megoldva - közölte.

A kabinet eközben viszont a közmédiára nyolcvan milliárd forintot szán, tovább zajlanak a sportberuházások, 113 milliárdot visz el a paksi szerződés és 120 milliárd forintba kerül az szja csökkentése, pedig utóbbival gyakorlatilag csak a leggazdagabbak járnak jól - sorolta a politikus. Ezt a körülbelül négyszáz milliárd forintot érdemes lenne az egészségügyre vagy az oktatásra fordítani - jelentette ki.

Veres János: politikai hecckampány az ügy

Publikálás dátuma
2015.06.16. 16:06
A tanúként beidézett Veres János volt pénzügyminiszter (k) és az egyik vádlott, Székely Árpád volt moszkvai nagykövet (j). MTI F
Politikai hecckampánynak és koncepciós eljárásnak nevezte Veres János, a Gyurcsány-kormány pénzügyminisztere a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség eladása ügyében indult büntetőeljárást tanúvallomásában a per keddi tárgyalásán, a Budapest Környéki Törvényszéken.

A szocialista politikus az ügylet óta hozzá eljutott információk alapján úgy fogalmazott: "egyértelműnek tartom azt, hogy itt egy koncepciós perről van szó, nem valós alapokon nyugvó vádakról van szó, ebből következően egy normális szabályok szerinti értékesítési eljárást próbálnak utólag megalapozatlanul másként beállítani".

Veres János szerint az akkor érvényes szabályok alapján senki sem vétett. Azt mondta: az adott körülményeket alapul véve logikus eseménysor történt, "én ma se tudnék jobbat mondani". Felidézte: a Moszkva központjában álló épület több évtizedes volt, régóta esedékes volt a felújítása, de sosem volt elég pénz erre. Kérdésre válaszolva azt mondta: 20 milliárd forintos nagyságrendű felújítási összegről hallott, mivel az épület szerkezetéhez is hozzá kellett volna nyúlni. Ezért merült fel, hogy megváltoztassák a funkcióját, ahogy más országok esetében is történt hasonló. Hangsúlyozta: a földterület sosem volt magyar tulajdon, csak az épület.

Kiemelte azt is, a magyar kormány több kezdeményezést tett annak érdekében, hogy az Oroszországban, illetve a Magyarországon lévő, de a másik államot szolgáló ingatlanok helyzetét rendező kormányközi megállapodás megváltozzon. Ezt azonban az orosz fél elutasította.

Az 1973-as magyar-szovjet kormányközi egyezmény tartalmazta a többi között, hogy térítésmentesen és határidő nélkül kapja meg a magyar állam az épületet, ám az nem adható el vagy engedhető át az orosz állam engedélye nélkül.
Veres János azt mondta: az ingatlannak értékbecslést követően, zárt körben kezdődött meg az értékesítése, éppen azért, mert az orosz államnak, ha nem is vevőkijelölési joga, de formális vétójoga volt.

Elmondta azt is: akkor találkozott az üggyel először, amikor Székely Árpád volt moszkvai nagykövet az általa korábban az orosz félnek átadott diplomáciai írásbeli jegyzékre sürgetett reakciót. A nagykövet arra kérte Verest, hogy a gazdasági vegyes bizottság társelnökeként, ha beszél Viktor Zubkov akkori orosz első miniszterelnök-helyettessel - a bizottság másik társelnökével -, említse meg neki, hogy gyorsítsa meg az orosz fél a választ. A kezdeményezés először a kormányközi egyezmény módosítására vonatkozott, majd amikor már pályáztatás során kiválasztották a vevőt, akkor arra, hogy a nyerteshez való hozzájárulásról nyilatkozzon az orosz fél.

Veres János ismertette: két alkalommal is beszélt Zubkovval erről, sürgetve a választ, de visszajelzést nem kapott arról, hogy az ő kezdeményezését hogyan fogadta az orosz fél. Hozzátette: arról tud, hogy az egyezmény módosítását végül elutasította, a vevővel kapcsolatban pedig egyetértő nyilatkozatot tett az orosz fél.

Beszámolt arról is, hogy Horváthné Fekszi Márta akkori külügyi államtitkárral, valamint Faller Jenő szakállamtitkárral is többször beszélt az ügyben. Ők ketten 2008 májusában keresték fel őt azzal a kéréssel, hogy miután a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) - amelyhez 2008-tól kezdődően tartoztak az állami vagyonnal kapcsolatos döntések - nem foglalkozott ezzel a kérdéssel, az ő közreműködését kérjék. Ez arra terjedt ki, hogy a minisztériumból jelezték az MNV-nek, van egy ügy, amiben "beszélni kellene a külüggyel". Hangsúlyozta: utasítás nem hangzott el, csak az, hogy foglalkozzanak az üggyel, az MNV pedig az érvényes szabályok szerint járt el.

Felidézte: a kormány már 2006-ban határozott arról, hogy többek közt ezt az ingatlant is értékesítik. A kormány 2008-ban pedig tudomásul vette, hogy az ingatlan kikerült az állam vagyonköréből, egyúttal határozott arról, hogy az MNV és a Külügyminisztérium teremtse meg az időközben 2008-tól hatályos vagyongazdálkodási szabályozásnak megfelelő feltételrendszert.

Veres János a bíróságon nem járult hozzá ahhoz, hogy róla kép- és hangfelvételt készítsen a sajtó, amelyet többször is bírált. Úgy vélte, hozzá nem értő, elfogult, szerinte rágalmazó cikkek születtek az ügyben, és bírálta az akkor ellenzéki, jelenlegi kormánypárti megszólalókat is, külön nevesítve Németh Zsoltot. A fideszes politikus még 2009-ben a külügyi bizottság fideszes elnökeként azt mondta: az épületet mélyen árul alul, törvénysértően értékesítették.

A Központi Nyomozó Főügyészség a moszkvai magyar kereskedelmi képviseletének eladásával kapcsolatban azért emelt vádat, mert álláspontja szerint a volt moszkvai nagykövet 2008 márciusában a felettesei tudta nélkül írta alá az ingatlan tulajdonjogának átruházásáról szóló adásvételi szerződést. A vételár 23,7 millió dollár volt, ám a vevő nem sokkal később már ennek sokszorosáért adta tovább az ingatlant. (E miatt indult Oroszországban büntetőeljárás.) A magyar ügyészség szerint az eladásból a magyar államnak több milliárd forint meg nem térült hátránya keletkezett, ugyanis a moszkvai ingatlan - a védelem által egyébként vitatott - értékbecslés alapján több mint 108 millió dollárt ért. A kirendeltség épülete Moszkva belvárosában, kormányzati épületek, drága szállodák és metrómegálló szomszédságában állt, nem messze a Moszkva folyótól.

Az ügyészség Székely Árpádot hűtlen kezeléssel, Horváthné Fekszi Márta volt államtitkárt hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst és értékesítési igazgatóját, Császy Zsoltot, valamint a cég akkori két, vezető beosztású és egy beosztott munkatársát bűnpártolással és magánokirat-hamisítással vádolja. A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket.