Előfizetés

Kiengedték a kórházból a Gripen pilótáját

Publikálás dátuma
2015.06.15. 20:31
Hende Csaba honvédelmi miniszter a Hazáért érdemjellel tüntette ki Kádár Sándor őrnagyot. MTI Fotó: Kovács Tamás
Hétfő délután kiengedték a kórházból Kádár Sándor őrnagyot, aki múlt szerda délelőtt a Magyar Honvédség meghibásodott Gripenjével kényszerleszállást hajtott végre, majd katapultált a kecskeméti repülőtéren - közölte a Magyar Honvédség Egészségügyi Központja.

A budapesti Honvédkórház közleménye szerint a pilóta felépülése a továbbiakban otthonában folytatódik. Időszakos kontrollvizsgálatokon kell megjelennie kezelőorvosánál - tették hozzá.

A Magyar Honvédség JAS-39 Gripen típusú vadászrepülőgépének pilótája múlt szerda délelőtt Kecskeméten kiképzési repülésre szállt fel. Nem sokkal később "deklarált vészhelyzetet" jelentett, mivel többszöri próbálkozásra sem sikerült behúznia a gép orrfutóját, amely így "félállásban" maradt. A pilóta végül hasraszállást hajtott végre a repülőgéppel a kecskeméti kifutópályán. Mivel a manőver során a gép balra kitört a betonon, a pilóta a protokollnak megfelelően katapultált.
Másnap Hende Csaba honvédelmi miniszter Hazáért érdemjellel tüntette ki a pilótát. Ez a honvédelmi miniszter által adományozható legmagasabb kitüntetés, amely a szolgálat vagy a honvédelem érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenység, bátor helytállás, hősies magatartás elismerésére adományozható.

A Napi Gazdaság múlt szombati számában megjelent interjúban a honvédelmi miniszter azt mondta: a Gripen meghibásodása alapján "arra lehet következtetni, hogy valamilyen szoftverhiba okozta a bajt".

Vasárnap Csókay András, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ idegsebész főorvosa az M1 aktuális csatornán azt mondta, a pilótának a következő időszakban egy műanyag mellényt kell viselnie. Kifejtette: az ilyen törések "átépülése" három hónap alatt 60-70 százalékosan megy végbe, egy év alatt 90 százalékosan, 1,5-2 év alatt teljesen meggyógyulhat. Csókay András szerint nincs akadálya annak, hogy Kádár Sándor egy év múlva újra repüljön.

Százötven millió embert tartanak el az európai migránsok

Tavaly 109,4 milliárd dollárt utaltak haza az Európában élő migránsok, és ezzel világszerte 150 millió ember megélhetését biztosították.

Az ENSZ Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alapjának (IFAD) hétfőn közzétett, a Világbank adataira támaszkodó felmérése szerint a legnagyobb összeget, 20,6 milliárd dollárt Oroszországból utalták át, majd Nagy-Britannia (17,1 milliárd), Németország (14 milliárd), Franciaország (10,5 milliárd), Olaszország (10,4 milliárd) és Spanyolország (9,6 milliárd) következik. Ezekre az országokra jut az európai átutalások teljes összegének mintegy 75 százaléka. 

A migránsok hazautalásai a befogadó országok hazai össztermékének átlagosan csupán 0,7 százalékát teszik ki. Az átutalások egyharmadának, 36,5 milliárd dollárnak a címzettje 19 balkáni, baltikumi és kelet-európai ország volt, a maradék 72,9 milliárd 50 Európán kívüli fejlődő országba került. Az átutalások évi összege jellemzően 1500-3200 dollár.
Néhány európai ország gazdaságában alapvető fontosságúak a hazautalások, így például ezek a moldovai GDP 22 százalékát és a koszovói hazai össztermék 17 százalékát teszik ki.

Néhány kelet-európai országon kívül főleg észak-afrikai és közép-ázsiai államok függenek a legerősebben az európai - főleg orosz és francia - hazautalásoktól.

Európában 19 ország fogadott átutalásokat külföldön dolgozó polgáraitól, közülük 10 uniós tagország. Ezekre összesen 20,5 milliárd dollár jutott, míg 9 nem uniós állam 16 milliárd dolláron osztozott.  A legtöbbet, 7,59 milliárd dollárt tavaly Ukrajnába utalták át. Lengyelországba 7,47 milliárd, Romániába 3,43 milliárd, Magyarországra pedig 4,473 milliárd dollárt utaltak át tavaly.

Százötven millió embert tartanak el az európai migránsok

Tavaly 109,4 milliárd dollárt utaltak haza az Európában élő migránsok, és ezzel világszerte 150 millió ember megélhetését biztosították.

Az ENSZ Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alapjának (IFAD) hétfőn közzétett, a Világbank adataira támaszkodó felmérése szerint a legnagyobb összeget, 20,6 milliárd dollárt Oroszországból utalták át, majd Nagy-Britannia (17,1 milliárd), Németország (14 milliárd), Franciaország (10,5 milliárd), Olaszország (10,4 milliárd) és Spanyolország (9,6 milliárd) következik. Ezekre az országokra jut az európai átutalások teljes összegének mintegy 75 százaléka. 

A migránsok hazautalásai a befogadó országok hazai össztermékének átlagosan csupán 0,7 százalékát teszik ki. Az átutalások egyharmadának, 36,5 milliárd dollárnak a címzettje 19 balkáni, baltikumi és kelet-európai ország volt, a maradék 72,9 milliárd 50 Európán kívüli fejlődő országba került. Az átutalások évi összege jellemzően 1500-3200 dollár.
Néhány európai ország gazdaságában alapvető fontosságúak a hazautalások, így például ezek a moldovai GDP 22 százalékát és a koszovói hazai össztermék 17 százalékát teszik ki.

Néhány kelet-európai országon kívül főleg észak-afrikai és közép-ázsiai államok függenek a legerősebben az európai - főleg orosz és francia - hazautalásoktól.

Európában 19 ország fogadott átutalásokat külföldön dolgozó polgáraitól, közülük 10 uniós tagország. Ezekre összesen 20,5 milliárd dollár jutott, míg 9 nem uniós állam 16 milliárd dolláron osztozott.  A legtöbbet, 7,59 milliárd dollárt tavaly Ukrajnába utalták át. Lengyelországba 7,47 milliárd, Romániába 3,43 milliárd, Magyarországra pedig 4,473 milliárd dollárt utaltak át tavaly.