Előfizetés

Megölték a véreskezű terroristavezért

Az Egyesült Államok légicsapást hajtott végre Líbia ellen, s megölte az egyik legkeresettebb iszlamista vezetőt, az algériai Mohtar Belmohtart – közölte a nemzetközileg is elismert tobruki kormányzat.

Belmohtar a kilencvenes években Afganisztánban harcolt, később pedig több afrikai országban, köztük Maliban. Az elmúlt években többször ment híre annak, hogy megölték, ehelyett azonban újabb és újabb terrorakciókkal jelentkezett. Ő tervelte ki a 2013 elején az algériai Amenaszban végrehajtott terrorakciót, amelynek során egy gázmezőn számos külföldit ejtettek túszul, s összesen 38 személyt gyilkoltak meg. Belmohtar kapcsolatban állt az al-Kaidával, illetve ő irányította a terrorszervezet magrebi szárnyát, az AQIM-et. Később az al-Mourabitoun nevű dzsihadista csoport vezetője lett. Ez a terrorszervezet egy algériai és egy mali terrorcsoport egyesüléséből jött létre.

Az Egyesült Államok hadügyminisztériuma is megerősítette, hogy a légierő egy „az al-Kaidához köthető célpontot” támadott meg Líbiában. A Pentagon szóvivője azonban arról nem beszélt, hogy ki volt az akció célpontja. Csupán annyit tett hozzá, hogy kiértékelik a légitámadás eredményeit. Washington még 2013-ban ötmillió dolláros vérdíjat tűzött ki Belmohtar fejére.

A torbuki kormányzat beszámolója szerint több dzsihadista vesztette életét a támadás során. Azt is közölte, hogy az akciót az ideiglenes kormányzattal való egyeztetést követően hajtották végre. A torbuki kormányfő, Abdullah al-Tani üdvözölte a légitámadást, amely egy „nemzetközi segítség” része volt – értékelt a Faceebookon.

Az amerikai gépek egy farmot támadtak Adzsdabijában, amely mintegy 160 kilométerre található a kelet-líbiai Bengázitól. Belmohtar itt találkozott más szélsőséges csoportok tagjaival –közölték. Itt tartózkodott például az Anszar al-Saría vezetője is, ezt a csoportot szintén terrorszervezetként tartják nyilván. A CNN a Pentagont idézve azt közölte, hogy az akciót nem pilóta nélküli géppel hajtották végre.

Líbiát a teljes káosz fenyegeti, szűk négy évvel a néhai forradalmi vezető, Moamer el-Kadhafi halála után. Az ország egy részét a szélsőséges iszlamisták, a másikat a Nyugat által is elismert kormányzat tarja ellenőrzése alatt. Ugyanakkor jelentős területeken a helyi törzsek uralkodnak. 

Görög válság - Csak a csoda segíthet?

Egyre kevesebb idő maradt a görög kormány és a hitelezők közötti megállapodásra. A tárgyalások vasárnap esti felfüggesztése után ráadásul felmerül a kérdés, lehetséges-e egyáltalán a megegyezés. A két fél egymást okolta a megállapodás újbóli elmaradásáért. 

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azonban meggyőződését fejezte ki, hogy az év végéig sikerül megoldást találniuk, feltéve persze, ha az athéni kabinet többet tesz a reformokért, s a politikai akarata is meglesz a hitelezőkhöz való közeledéshez. Az álláspontok között egészen pontosan 2 milliárdos különbség van. Ennyi pluszmegtakarítást várnának el Athéntól. Ez a gazdasági teljesítmény 0,5-1 százalékának felel meg.

A görög kabinet illetékesei egyértelműen a tárgyalópartnereket tették felelőssé az újabb kudarcért. Szerintük ugyanis a hitelezők követelései abszurdak voltak. A görög kormány egyik tagja az AFP-nek név nélkül azt mondta, hogy a tárgyalások mindössze háromnegyed órát tartottak. Azt is közölte, elsősorban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselt „merev és a kompromisszumokat elutasító” álláspontot. Az IMF ugyanis továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a kormány csökkentse a nyugdíjakat, s megváltoztassa az eddigi áfarendszert.

Janisz Dragaszakisz görög kormányfőhelyettes is elismerte a megbeszélések csődjét. Hozzátette azonban, hogy kormánya továbbra is megállapodásra törekszik a hitelezőkkel, s közös megoldás kidolgozását reméli. Szerinte a görög kormány által hétvégén benyújtott javaslatok révén sikerülne befoltozni a költségvetésben keletkező lyukakat. Mint mondta, a „másik fél” azonban továbbra is azt követelte, hogy a kormány nyúljon a nyugdíjrendszerhez, ami elfogadhatatlan feltétel Alekszisz Ciprasz kabinetje számára – tette hozzá.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke továbbra is lehetségesnek tartja a megállapodást. Szerinte egyelőre nincs szó arról, hogy zsákutcába jutottak volna a tárgyalások. Az ARD-nek elmondta, nem is félbeszakadtak a megbeszélések, csak felfüggesztették őket. Elismerte ugyanakkor, hogy bizonyos témákban nem történt közeledés a felek között, de akadtak olyanok is, amelyekben látott előrelépést. Schulz kifejtette, hogy az euróövezeti csoport, az Eurogroup soron következő csütörtöki üléséig folytatódnak a megbeszélések.

A német szociáldemokraták vezetése felelőtlennek nevezte a görög kormány magatartását. Yasmin Fahimi, az SPD főtitkára azonban figyelmeztetett arra, beláthatatlan következményei lennének annak, ha az ország kiszorulna az euróövezetből.

Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter azt közölte, szerinte most a hitelezők kerültek lépéskényszerbe. „Szép napunk van ma. Az ügy teljesen világos. Olyan helyzetbe kerültünk, amikor a partnereinknek konkrét döntést kell hozniuk” – jelentette ki a kormánypárt, a SZiriza rádiójának, a Szto Kokkinónak.

A német Ifo gazdaságkutató intézet szerint Athén jobban járna a drachma bevezetésével. Hans-Werner Sinn, a müncheni intézet elnöke szerint szociális szempontból ez a legjobb út. Úgy vélte, a nemzeti valuta 50 százalékos leértékelését „hamar kiheverné” a gazdaság. A professzor utalt arra, hogy az ország külső adóssága az eltelt öt év alatt 48 milliárdról 330 milliárd dollárra emelkedett.

Az Európai Unió képviselői nehéz tárgyalásokról számoltak be. Brüsszelben nem fogadták túl nagy örömmel,hogy a görög küldöttség Jean-Claude Juncker bizottsági elnök és Alekszisz Ciprasz kormányfő pénteki erről szóló megállapodása ellenére nem nyújtotta be írásban is javaslatait. Az EU állítólag azt is kifogásolta, hogy a programból nem derült ki egyértelműen, teljesíti-e a kormány az elsődleges, tehát az adósság nélkül számított többletre vonatkozó célszámait.

90 milliónyi áfát csalhatott a volt NAV-vezető

Publikálás dátuma
2015.06.15. 11:13
Illusztráció: Thinkstock
Kilencvenmillió forintos áfacsalásban vehetett részt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyik volt osztályvezetője, aki ellen a Központi Nyomozó Főügyészség vádat emelt hivatali vesztegetés elfogadása, költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt - tájékoztatott a főügyész hétfőn.

Keresztes Imre közleménye szerint a kiemelt jelentőségű, a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indult ügyben az adóhatóság egyik regionális igazgatósága áfaellenőrzési osztályának volt vezetője és kilenc társa ellen nyújtottak be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre.

A vádirat szerint a vádlottak megállapodtak bizonyos cégek megszerzésében, hogy tényleges gazdasági tevékenységet nem végezve, a nevükben fiktív, visszaigénylésre jogosító áfabevallásokat nyújtsanak be az adóhatósághoz, és a kiutalt összegekből részesedjenek. Megállapodásuk lényegi eleme volt, hogy a megszerzett gazdasági társaságok székhelye a NAV azon igazgatóság illetékességi területére essen, ahol az osztályvezető dolgozott. Ha nem így volt, akkor közvetítőkön, illetve a gazdasági társaságok ügyvezetőin keresztül a cégek székhelyét megváltoztatták.

A vád szerint az osztályvezető segített a cégek kiválasztásában, ellenőrizte az adatait az adóigazgatási nyilvántartásokban, egyeztette társaival a bevallások benyújtásának időpontját, a bennük szerepeltetett összegeket és a bevallás esetleges ellenőrzésével kapcsolatos teendőket.

A főügyészség a NAV volt osztályvezetőjét folytatólagosan, vezető beosztású személy által, az előnyért hivatali kötelességét megszegve üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével, emellett bűnsegédként különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével, valamint bűnsegédként hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja.

Az állami költségvetésnek okozott csaknem kilencvenmillió forintos vagyoni hátrányból lefoglalással mintegy 23 millió forint megtérült. Ha az adóhatóság kiutalta volna a további fiktív áfabevallásokban feltüntetett összegeket, akkor az állami költségvetésben még 60 millió forint vagyoni hátrány keletkezett volna.