Előfizetés

Orbán: jövő héten döntenek a határzárról

Publikálás dátuma
2015.06.13. 07:06
Orbán Viktor memorizál (bevándorlók, bevándorlók ) a Kossuth rádiós beszéd előtt MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A kormány jövő szerdán hallgatja meg a belügyminiszter által javasolt megoldásokat és hozza meg döntését a bevándorlással kapcsolatban – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Minden lehetőséget végigvesznek, a teljes fizikai határzár lehetőségét is – tette hozzá a kormányfő. Orbán beszámolt arról is, hogy a szerb és a magyar kabinet július elején tart csúcstalálkozót, ahol számba veszik a tisztázandó kérdéseket.

"Nem tartjuk helyesnek, hogy ránk küldik a menekülteket, már Szerbia területén fel kellene tartóztatni őket" – jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve: az Európai Unió költségén, de azon kívül kellene fogadóállomásokat kialakítani, és lehetővé kellene tenni, hogy a tagállamok eldönthessék, befogadják-e a belépni szándékozókat. A kormányfő elmondta: a schengeni határokat értéknek tekinti, amelyekhez még nem kell nyúlni, most a külső határok megerősítésére van szükség. Orbán a legnagyobb nehézségnek tartja és abszurdnak minősítette, hogy Görögország az unióban nem minősül biztonságos országnak, amelyen keresztül a bevándorlók egy jó része érkezik. Kijelentette: a visegrádi országok is egyetértenek Magyarországgal abban, hogy a problémát a görög határnál kell kezelni.

Tejfölösdobozzal dobtak meg egy plakátot
Megdobtak egy nemzeti konzultációs plakátot tejfölös dobozzal még június 8-
án, amit jelentettek a XV. kerületi kapitányság járőreinek, akik ezt nem vettek túl komolyan. Jelentési és intézkedési kötelezettség elmulasztása miatt vonhatják őket felelősségre

A miniszterelnök azt is mondta, elsősorban az embercsempészekhez szól a kormány bevándorlással kapcsolatos plakátkampánya, amelynek célja, hogy minden embercsempészhez, útvonaltervezőhöz és megélhetési bevándorlóhoz eljusson a hír: Magyarország az a hely, amelyet el kell kerülniük. Nem tudunk munkát adni a bevándorlóknak - szögezte le a kormányfő. Hozzátette, a plakátok azt is üzenik: nincs esélyed arra, hogy itt maradj, ez nem az a hely, ahol sikerülhet neked a boldogulás. Az emberek nagy többsége egyetért azzal, hogy a bevándorlás veszélyes, az "életszerűtlen" elméletet képviselő politikai erők azonban hangosabbak. A miniszterelnök a liberális értelmiség akcióit egy rendkívül kicsi, de hangos kisebbség képviseletének tekinti, amely azonban "teljesen szemben áll az élettapasztalattal". Hozzátette: a véleményüket joguk van elmondani, garázdasághoz azonban nincs joguk.

Orbán Viktor memorizál (bevándorlók, bevándorlók ) a Kossuth rádiós beszéd előtt MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor memorizál (bevándorlók, bevándorlók ) a Kossuth rádiós beszéd előtt MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A kormányfő szerint a plakátok megfogalmazása inkább enyhének mondható. Arra helyezi a hangsúlyt, hogy Magyarország nyitott és barátságos ország; nem azt mondja, hogy ide nem lehet jönni, hanem azt, hogy be kell tartani a törvényeket. A miniszterelnök az uniós nemzetállamokkal szembeni "tiszteletlen trükközésként" értékelte, hogy az Európai Bizottság egy a tagállamok kormányfőinek állásfoglalásával ellentétes megoldást szorgalmaz. Hozzátette, a kvótajavaslat olyan erős ellenállásba ütközött, hogy azóta más javaslatok is felmerültek.

Gianni Pittellának, az európai szocialisták frakcióvezetőjének üzenetére, amely szerint Európának vannak problémái, amelyek azért születtek, mert vannak olyan konzervatívok, mint Orbán Viktor, a kormányfő úgy felelt: azt kívánja minden európai országnak, különösen a szocialisták által kormányzottaknak, akiknek ez "a legnehezebben megy", hogy sikerüljön 3 százalék feletti gazdasági növekedést elérniük, valamint azt, hogy olyan arányban csökkenthessék a munkanélküliséget, mint Magyarország. Azt is kívánta nekik, hogy a költségvetést és az államadósságot érintően annyi bajuk legyen minden európai uniós országgal, mint Magyarországgal.

A tények
1. Tavaly valóban 3,6 százalék volt a GDP bővülése, elsősorban a 2007-2013-as uniós pénzügyi ciklus támogatási összegeinek pánikszerű fölhasználása miatt. 2010-ben a Fidesz választási győzelme után legalább egy évre befagyasztották az uniós pályázatokat és így a kifizetéseket is. Idén már nem éri el az ország a tavalyi kiugró GDP-adatot és jövőre már 3 százalék alattira jósolják az elemzők a bruttó hazai termék növekedését, mert kifutnak az előző támogatási ciklus pénzei, a 2014-2020-as ciklus forrásai pedig – a kormány késedelmes pályázati kiírásai miatt is – még nem nyílnak meg. A gazdasági növekedés legfontosabb motorja a nemzetközi autógyárak magyarországi leányainak teljesítménye, illetve 2014-ben a mezőgazdaságnak jó éve volt és az is hozzájárult a GDP bővüléséhez.
2. A munkanélküliség 8 százalék alá szorítása is csak trükkökkel sikerült. Így például százezernél is több azok száma, akik már minden szociális, munkanélküli ellátásból kiestek. Ők „eltűntek” az állam szeme elől. A foglalkoztatottak közé számítják a több mint 200 ezer közmunkást, akik nem növelik, hanem csökkentik a GDP-t, hiszen az adófizetők pénzén dolgoztatják őket, gyakran teljesen értelmetlen feladatokat adva nekik. Ezek a kiszolgáltatott emberek adót és járulékot sem fizetnek. A statisztikákba beleszámolják – bemondás alapján – azokat is, akik legalább egyszer 8 órát dolgoztak egy hónapban, illetve azokat is, akik egy évnél nem hosszabb ideje dolgoznak külföldön. Ha pedig haza jönne az a 300-400 ezer magyar állampolgár, aki jelenleg tartósan külföldön vállal munkát, a magyarországi munkanélküliségi ráta jócskán meghaladná a 10 százalékot.
3. A kormány valóban 3 százalék alá szorította a költségvetési hiányt, de ennek árát elsősorban a keményen dolgozó kisemberekkel fizettette meg az öt év alatt több mint ezer milliárdos megszorító csomagokkal. Az államadósságot még a magány-nyugdíjpénztárakból elkonfiskált 3 ezer milliárd forinttal sem sikerült tartósan csökkenteni. (B.T.)

A néppárti javaslat is kritikus volt

Publikálás dátuma
2015.06.13. 07:05

Bár múlt szerdán a Fidesz uniós pártcsaládja, az Európai Néppárt határozattervezete alul maradt az Európai Parlamentben, megismerve a néppárti előterjesztést, kijelenthető: az nem kevésbé kritikus a magyar kormánnyal szemben. Az el nem fogadott javaslat tanulságos arra nézve, hogy meddig tarthat még ki a Néppárt Orbán Viktor mellett. A Német Külpolitikai Társaság (DGAP) tanulmánya megértőbb a magyar kormányfővel szemben.

Kemény figyelmeztetést kapott szerdán a strasbourgi Európai Parlamenttől (EP) a magyar kormány. Az EP határozatban ítélte el a "félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlan" bevándorlókról szóló nemzeti konzultációt, illetve hogy Orbán Viktor kormányfő vitát kezdeményezett a halálbüntetésről. A magyar kormányon számon kérték az európai értékeket, és felszólították az Európai Bizottságot, hogy szeptemberig készítsen jelentést arról, fennáll-e az uniós értékek rendszerszerű megsértésének veszélye Magyarországon. A határozat nyomatékosítja, hogy az Unió alapértékeinek súlyos megsértése maga után vonja a szerződés 7. cikke szerinti eljárás megindítását, amely egy többlépcsős folyamat végén akár az adott tagállam kizárását is lehetővé teszi az uniós döntéshozatalból.

Az EP által 362 igen szavazattal, 247 ellenében, 88 tartózkodással elfogadott jelentést a szociáldemokrata, a radikális baloldali, a liberális és a zöld frakció terjesztette elő, a szavazati arányokból azonban kiderül, hogy nagyszámú néppárti is támogatta őket. A Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt saját határozati javaslat-tervezetet terjesztett elő, amely enyhébb formában ítéli el a magyar kormány politikáját, de a lényeget tekintve, az elfogadotthoz hasonlóan kritikus.

Alább közöljük a néppárti tervezetet, amelyet Monika Hohlmeier, Esteban González Pons, Milan Zver és Jeroen Lenaers jegyzett a PPE képviselőcsoport nevében.

A tervezet szerint az Európai Parlament:

1. a lehető leghatározottabban újfent megerősíti, hogy a halálbüntetés eltörlése mérföldkövet jelent az alapvető jogok fejlődésében Európában, és a leghatározottabban ismételten hangsúlyozza, hogy a halálbüntetés ellentétes az Unió alapvető értékeivel és jogával, ezért a kérdés az Unióban lezártnak minősül;

2. üdvözli Orbán Viktor magyar miniszterelnök kötelezettségvállalását, miszerint Magyarország nem fogja visszaállítani a halálbüntetést, és hangsúlyozza, kormányfőként feladata, hogy előmozdítsa az uniós értékeket és jó példával járjon elöl;

3. úgy véli, hogy jogalkotási és igazgatási gyakorlatukban a tagállamoknak maradéktalanul be kell tartaniuk az uniós jogot, és hogy valamennyi jogszabálynak, beleértve bármely tagállam vagy tagjelölt ország elsődleges jogát, tükröznie kell az alapvető európai értékeket és meg kell felelnie azoknak, nevezetesen a demokratikus elveknek, a jogállamiságnak és az alapvető jogoknak;

4. megerősíti a tagállamok szuverén jogát arra, hogy nemzeti konzultációkat rendezzenek és párbeszédet kezdeményezzenek állampolgáraikkal nagy jelentőségű kérdésekről, amelyek közvetlen hatással vannak rájuk; emlékeztet, hogy a konzultációknak tükrözniük kell azt, hogy adott kormány készen áll felelős kormányzást folytatni, melynek célja a demokratikus politikai megoldások és az európai alapértékek tiszteletben tartásának biztosítása;

5. úgy véli azonban, hogy a Magyarországon indított, bevándorlásról és terrorizmusról szóló konkrét konzultáció tartalma és nyelvezete felettébb félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlan; sajnálatosnak tartja, hogy az az uniós intézményeket és politikáikat okolja, miközben a felelősség a tagállamoké, és emlékeztet rá, hogy a tagállamok teljes mértékben részt vesznek az uniós jogalkotási folyamatban;

6. azt várja a tagállamoktól, hogy működjenek együtt és fogjanak össze válságok idején, és sürgeti a Bizottságot mint a Szerződések őrét, hogy támogassa a tagállamokat a válságok megoldását és a jogállamiság erősítését szolgáló megoldások kidolgozásában;

7. sajnálatosnak tartja a szélsőséges nacionalizmus és a valóságtól elrugaszkodott jobb- és baloldali szélsőséges pártok újbóli megerősödését, amelyek leegyszerűsített és felelőtlen politikai kijelentéseket tesznek, ugyanakkor megkérdőjelezik a politikai pártok demokratikus spektrumát; ebben a tekintetben sajnálatosnak tartja, hogy léteznek olyan demokratikus pártok, amelyek a szélsőséges pártokkal szemben populista érveket használnak; úgy véli, hogy az uniós tagállamok kormányainak kezdeményezéseket kellene tenniük a jobb- és baloldali szélsőséges csoportok megszüntetésére és cáfolniuk kellene a leegyszerűsített kijelentéseiket, amelyek megkérdőjelezik az európai projektet és veszélyeztetik az európai értékeket, amelyek eddig is és a jövőben is békénk és jólétünk alapját képezték és képezik;

8. emlékeztet rá, hogy az Unió összetett nemzetközi kihívásokkal néz szembe, amelyek szükségessé teszik a határokon átnyúló szoros együttműködést, a reális szolidaritás megvalósításának szándékát és a felelős fellépések megtételére vonatkozó hajlandóságot; úgy véli, hogy az Unió csak akkor képes befolyásolni a különböző értékek és politikai rendszerek jellemezte többi erős globális szereplőt, ha a legfontosabb kérdésekben egységet tud felmutatni;

9. felkéri a tagállamokat, hogy konstruktív módon vegyenek részt az európai migrációs stratégiáról jelenleg folyó megbeszélésekben, amely stratégia egyaránt befolyásolja az Unióban végrehajtandó belső, külső és fejlesztési politikákat és ennek megfelelően hatással van az afrikai kontinensre és a Közel-Keletre;

10. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a Magyar Köztársaság elnökének.

Oktatás: a kormányfőtől várnak választ

Legnagyobb eredménye az elmúlt egy évnek, hogy a felsőoktatás minden érintettje elfogadta a felsőoktatási stratégia irányait, és konszenzus van abban, hogy az átalakításokra szükség van - mondta Palkovics László az MTI-nek. 

A felsőoktatási államtitkár szerint a heves vitákat kiváltó szakátalakítások tisztán intézményi érdekből fakadnak, az új szakrendelet pedig követi a társadalmi és szakmai elvárásokat. Jelezte: a Corvinus sorsára június végén derülhet fény, az egyetem vezetése ekkora készíti el javaslatát arról, hogyan működnének tovább. A Magyar Közlönyben kedden jelent meg a kormány által halálra ítélt szakok listája. Palkovics szerint az átalakítások célja, hogy az intézmények megfelelő számú és minőségű szakembert tudjanak képezni.

Ehhez persze hallgatókra is szükség van. "Igaz-e, hogy a kormány tovább fogja csökkenteni a fiatalok körében a felsőoktatásba bekerülők arányát?" - tette fel a kérdést Orbán Viktor miniszterelnöknek küldött nyílt levelében az Együtt. Az ellenzéki párt politikusai arra is kíváncsiak, "igaz-e, hogy egyes településeken, illetve térségekben egy kormányrendelet nyomán legkésőbb néhány éven belül teljesen megszűnik a gimnáziumi képzés", illetve hogy a megszüntetésekről mikor tájékoztatják az érintett települések lakóit, a szülőket és az iskolai dolgozókat. Az Együtt a tanév lezárultára hivatkozva 48 órán belül vár választ Orbántól.