Előfizetés

Egyenes gerincet Polt Péternek!

Publikálás dátuma
2015.06.10. 14:11
Forrás: Népszava
Barabás Richárd, a PM szakszóvivője, a ZöldFront társelnöke az Ügyészség Napja alkalmából egy egyenes gerincet vitt Polt Péter legfőbb ügyésznek.

A PM-es politikus, aki Újbuda képviselője is, Facebook-oldalán az akció magyarázataként azt írta:  Polt Péter a legfőbb ügyész az akadálya annak, hogy kivizsgálják a kormány korrupciós ügyeit. Tarthatatlan, hogy ebben az országban szinte következmények nélkül ellophatják bárkinek a pénzét és a felelősök kezén sosem kattan a bilincs.

Barabás Richárd azt is megjegyzi, nem sikerült átadnia az "egyenes gerincet", ugyanis azt az információt kapta, hogy senki nincs az épületben, ám "fél pillanattal később kilépett egy taláros úr az ajtón". 

A Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője, Jávor Benedek a napokban jelentette be: korrupcióellenes főügyészséget és megyei ügyészségeket állítanának fel, amelyek ezen ügyek esetében kizárólagos nyomozati jogkörrel rendelkeznének. A szervezet munkáját egy, a Magyar Tudományos Akadémia, a jogi szakmai szervezetek, valamint civilek bevonásával felállítandó civil testület ellenőrizné.

"Kicsi az esélye a kormánybuktatási kísérlet sikerének"

Vasile Blaga, a román ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) társelnöke szerint kicsi az esélye annak, hogy sikeres legyen a Victor Ponta kormányának megbuktatására irányuló kísérletük azon a parlamenti szavazáson, amelyen az ellenzék által beterjesztett bizalmatlansági indítványról fog szavazni a bukaresti parlament.

A voksolásra várhatóan pénteken kerül sor. Blaga a Mediafax hírügynökség által szerdán idézett egyik interjúban kifejtette, hogy a parlamenti erőviszonyokat figyelembe véve kicsi az esélye annak, hogy a parlament megszavazza a bizalmatlansági indítványt, és ezzel megbuktassa a Ponta-kormányt, de bíznak a Szociáldemokrata Párt (PSD) és annak kisebb koalíciós partnere, a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) honatyáinak "választókkal szembeni jóhiszeműségében".

Európa ismét üzent

Publikálás dátuma
2015.06.10. 13:08
Illusztráció/Thinkstock
Ha nem is a világ, de legalábbis Európa szeme ismét Magyarországra irányult: kora délután megtartották a szavazást azon a strasbourgi plenáris ülésen, ahol a téma az a közös javaslat volt, amelyet a szociáldemokrata, a baloldali, a liberális és a zöldpárti képviselőcsoport terjesztett az EP elé a magyarországi helyzetről. Noha a beterjesztő képviselőcsoportnak szüksége volt más képviselőcsoportok, illetve függetlenek szavazataira, az Európai Parlament elfogadta a javaslatot.

Elfogadta az Európai Parlament Strasbourgban ülésező plenáris ülése a magyarországi helyzettel, elsősorban Orbán Viktor miniszterelnöknek a halálbüntetéssel kapcsolatban tett kijelentéseivel és a bevándorlás és a terrorizmus témakörében indított nemzeti konzultációval foglalkozó határozatát. Az EP plenáris ülése a szociáldemokrata, a radikális baloldali, a liberális és a zöld frakció közös határozati javaslatát 362 igen szavazattal, 247 ellenében, 88 tartózkodás mellett fogadta el.

Halálbüntetés, bevándorlás, nemzeti konzultáció

A "magyarországi helyzet" megjelölés alatt a frakciók a májusi plenáris vitához hasonlóan két témára összpontosítottak. Egyrészt a miniszterelnök halálbüntetéssel kapcsolatos kijelentéseire, másrészt a bevándorlásról szóló nemzeti konzultációra. A közös javaslat leszögezi, hogy a halálbüntetés összeegyeztethetetlen az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletével, és ha egy tagország bevezetné, azzal megsértené az EU alapszerződését.

"A halálbüntetés eltörlése mérföldkő az alapjogok európai fejlődésében" - húzza alá az EP határozata, majd nyomatékosítja, hogy az unió alapértékeinek súlyos megsértése maga után vonja a szerződés hetedik cikke szerinti eljárás megindítását, amely egy többlépcsős folyamat végén akár az adott tagállam kizárását is lehetővé teszi az uniós döntéshozatalból.

Ki beszél itt halálbüntetésről?
Orbán Viktor június 4-én Manfred Weber európai néppárti frakcióvezetővel tartott munkareggelije után újfent közölte: nem vezetik be a halálbüntetést. Előzőleg a Helmut Kohl tiszteletére szervezett konferencián afféle "jótanulóként" kijelentette: "egyetlen tagállam sem vezethet be olyan szabályt, amely ellentétes az EU alapdokumentumával". 

"A halálbüntetés eltörlése mérföldkő az alapjogok európai fejlődésében" - állt a végül elfogadott javaslatban, amely nyomatékosítja, hogy az unió alapértékeinek súlyos megsértése maga után vonja a szerződés hetedik cikke szerinti eljárás megindítását, amely egy többlépcsős folyamat végén akár az adott tagállam kizárását is lehetővé teszi az uniós döntéshozatalból.

A dokumentum elítéli, hogy a miniszterelnök több kijelentésével is vitát kezdeményezett a halálbüntetésről, de a tervezet tudomásul veszi, hogy a kormányfő tudatta, a kormány nem tervezi a halálbüntetés visszaállítását.

A határozati javaslat kiemeli, hogy a kormányfőnek felelőssége van az unió alapértékei tiszteletben tartásának előmozdítása terén, s jó példát kell mutatnia.

A nemzeti konzultáció kérdésében a javaslat rögzíti, hogy a tagállamoknak szuverén joguk konzultációt kezdeményezni, megjegyzi ugyanakkor, hogy az ilyen megkérdezéseknek tükrözniük kell a kormányzat készségét a felelős kormányzásra, melynek célja demokratikus politikai megoldások megtalálása és az unió alapértékeinek tiszteletben tartása. 

Miért kellene szeretni a bevándorlókat?
Legutóbbi rádióinterjújában Orbán Viktor ismét ráerősített a bevándorlóellenes hangulatra, amikor leszögezte:  egy ország legelemibb joga, hogy eldöntse, kit enged be. A kormányfő szerint ha nem lennének az életszerűtlen EU-s szabályok, akkor már az összes bevándorlót hazaküldtük volna, majd feltette azt a kérdést: miért is kellene szeretnünk a bevándorlókat?

A többpárti javaslat nem csak a nemzeti konzultációt, hanem az azzal összefüggésben indított kormányzati plakátkampányt is elítélte.

"(Az Európai Parlament) nyomatékosítja, hogy a Magyarországon a bevándorlásról és terrorizmusról kezdeményezett konzultáció tartalma és nyelvezete erősen félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlan, részrehajló és közvetlen kapcsolatot teremt a migrációs jelenség és biztonsági kockázatok között" - áll a plenáris elé terjesztett dokumentumban. A javaslat emellett sajnálatát fejezi ki, hogy a kérdéssor az EU-t hibáztatja, a tagállamok felelősségének említése nélkül, emlékeztetve, hogy az uniós jogalkotásnak ők is teljes jogú részvevői.

Uniós alapjogok, európai értékek, fenyegetés a jogállamiságnak

A dokumentum minden tagállam részéről konstruktív hozzáállást szorgalmaz, kiemeli, hogy minden tagállamnak teljes mértékben meg kell felelnie az uniós jognak, s minden jogszabályuknak tükrözniük kell az európai értékeket, amelyekkel összhangban kell állniuk. Az elfogadott javaslat ezzel kapcsolatban elítéli, hogy a tagállamok kormányait tömörítő tanács nem reagált a legutóbb magyarországi eseményekre, s mind a minisztereket, mind az állam- illetve kormányfőket arra kérik, hogy foglalkozzanak Magyarországgal.

A szöveg szerint az elmúlt egy év magyarországi eseményei összességükben azt jelenthetik, hogy kialakulóban van annak veszélye, hogy a jogállamiságot rendszerszintű fenyegetés éri. Ezzel összefüggésben a határozat arra ösztönzi a bizottságot, hogy készítsen mélyreható jelentést Magyarországról még az idei év szeptemberéig, emellett álljon elő javaslattal a demokrácia, az alapjogok, és a jogállamiság tiszteletben tartásának ellenőrzését és betartatását szolgáló uniós mechanizmusra, amely minden tagállamot egységes és objektív mutatók alapján, megkülönböztetés nélkül értékelne évről évre.

A közös javaslat több olyan jelzőt és értékítéletet megfogalmazó kifejezést elhagyott, amely keményebb bírálatot fogalmazott meg, s a pártok javaslataiban külön-külön még szerepelt. A nemzeti konzultációt sem idegengyűlölőnek, sem gyűlöletkampánynak nem nevezi a szöveg, de továbbra is a konzultáció visszavonását sürgeti. A szöveg rögzíti a tagállamok jogait, hogy konzultációt kezdeményezzenek a polgáraikat érintő kérdésekről. Megjegyzi ugyanakkor, hogy az elindított konzultáció nyelvezete "erősen félrevezető, elfogult és kiegyensúlyozatlan".

A pártcsalád védelme

A Fidesz-KDNP képviselőit is tagjai közt tudó néppárti frakció és a harmadik legnagyobb frakcióval rendelkező Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) külön javaslatot terjesztett a plénum elé. Az általuk előterjesztett határozati javaslat hangsúlyozta, hogy a kormányfő egy brutális gyilkosság után beszélt a halálbüntetésről, amely az egész társadalmat megdöbbentette, és pár nappal később tudatta az EP-vel, hogy a kormány nem tervezi a halálbüntetés bevezetését. A tervezet kitért arra, hogy az EU alapjogi chartája része a magyar alkotmánynak. A néppárt azt is hangsúlyozza, hogy a konzultáció fontos eszköz a kormányok számára, hogy a társadalom támogatását élvező politikát folytathassanak. 

Cikkünk a pártok reagálásával a következő oldalon folytatódik!