Előfizetés

Megállíthatatlan az IS?

E.É.
Publikálás dátuma
2015.06.10. 07:34
Száz országból érkeztek önkéntesek az IS soraiba FORRÁS: TWITTER
Moszul bevételének első évfordulóján újabb trófeát gyűjtött be az Iszlám Állam. Az Irak és Szíria területén iszlamista kalifátus létrehozását célul tűző terrorszervezet, a hatalmi vákuumot kihasználva a Kadhafi-rezsim megdöntése óta kormányozhatatlan Líbiára is átterjeszkedik, tegnap egy elektromos erőművet foglaltak el Szirte mellett. Az IS feltartóztatására alakult nemzetközi koalíció légicsapásai eddig hatástalannak bizonyultak.

Egy évvel ezelőtt foglalta el az Iszlám Állam Irak második legnagyobb városát, Moszult, s azóta szinte megállíthatatlanul tör előre Szíriában és Irakban egyaránt. Három héttel Moszul bevétele után kihirdették a kalifátus megalakítását. Az Egyesült Államok vezetésével létrejött nemzetközi koalíció légicsapásai – amerikai külügyi források szerint – az IS több mint tízezer harcosával végeztek, lerombolták több mint 6200 harcállásukat, de a terrorszervezet erejét nem tudták megtörni.

A bombázások megkezdése óta az Irakban elfoglalt területek alig tíz százalékáról tudták visszaszorítani az IS-t. A terrorszervezet nincs híján anyagi forrásoknak, s soraiba özönlenek az önkéntesek, száz országból toboroztak harcosokat. Egy nemrégiben közzétett ENSZ-jelentés szerint tavaly június és idén március között 71 százalékkal nőtt az IS létszáma.

Barack Obama amerikai elnök hétfőn a G7-csúcs után tartott sajtóértekezletén elismerte, hogy Washingtonnak még mindig nincs kidolgozott stratégiája az IS ellen. Obama arra kérte a Pentagont, hogy gyorsítsák fel az iraki erők kiképzését és a fegyverszállításokat. A Washington Post ennek kapcsán emlékeztetett, az elnök hónapokkal korábban is ugyanígy fogalmazott. Az iraki fegyveres erők finoman szólva sem állnak a helyzet magaslatán, a szíriai fronthelyzet pedig még ennél is homályosabb.

A londoni székhelyű szíriai emberi jogi megfigyelő központ jelentése szerint az IS Szíria területének már felét ellenőrzi. Irakban nemrég vették be Anbar tartomány központját, a majd egymilliós Ramadit, Szíriában pedig az ősi romvárosáról híres Palmirában kezdett rombolni az IS. Irakban ellenoffenzívára készül a hadsereg, de keveslik a nemzetközi támogatást. A CNN katonai elemzőket idéz, akik szerint az IS „új típusú háborút” vív, taktikailag felkészültek, rugalmasak, fegyelmezettek. A hagyományos harcmodort terrormódszerekkel ötvözik.

A BBC tudósítója, Ghadi Sary több hónapon keresztül készített titkos felvételeket Moszulban azt követően, hogy a várost hatalmába kerítette az Iszlám Állam. Az IS például szigorúan megköveteli, hogy a nők tetőtől talpig fátyolozzák le magukat, az arcukat is fekete fátyol mögé kell rejteniük. Egy Hanaa nevű nő elmondta, ki sem mozdul, mert előfordult, hogy a vendéglőben is rászóltak, hogy takarja el az arcát. Egy férfit megbotoztak, mert a felesége nem viselt kesztyűt.

A kézről kézre adott, kicsempészett felvételek is megerősítik, hogy a dzsihadisták kegyetlenül üldözi az etnikai kisebbségeket, kiűzték őket otthonaikból, kirabolták házaikat. Egy keresztény orvosnő beszámolt róla, hogy az utolsó pillanatig kitartott, de végül mégis menekülnie kellett. A házát megjelölték, könyvgyűjteményét az utcára dobálták és felgyújtották. Az IS lerombolja a mecseteket és a szentélyeket. Kegyetlenül megtorolja, ha valaki vét a „sarija” ellen. A tolvajlást kézlevágással büntetik, a hűtlen asszonyra megkövezés vár.

Egy Fuad nevű férfi az egyik videón elmondta, hogy a bátyját akarta elfogni az IS, de mivel nem találták, őt hurcolták el. A börtönben megkínozták, egy kábellel ütötte a kínzója, amíg bele nem fáradt, az ütések nyomait azóta is a hatán viseli. Moszulban tökéletesen megváltozott az élet, nincs üzemanyag, sokszor nincs áram- és víz, leálltak az építkezések, bezárták az iskolákat, mindent ellep a szenny. „Elvesztettem az állásomat, félbe kellett szakítani a tanulmányaimat” – mondta el a BBC tudósítójának Hisham.

Elpanaszolta, hogy az IS szerint minden tilos, még a piknikelést is betiltották. Az IS a fizetések negyedét levonja a város újjáépítésére. Hisham bátyát húsz botütésre büntették, mivel az ima idejére nem zárta be a boltját. A lakosok rettegnek, nem merik megkérdőjelezni az IS intézkedéseit.

Athénban nincs új a nap alatt

R.T.
Publikálás dátuma
2015.06.10. 07:32
Alekszisz Ciprasz még Jean-Claude Junckert is magára haragította FORRÁS: EURÓPAI BIZOTTSÁG
Nem várható áttörés a mai, Görögországról szóló brüsszeli válságcsúcson, amelyen Angela Merkel kancellár, Francois Hollande francia elnök, valamint Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök vesz részt. Azért sem számíthatunk nagy előrelépésre, mert a görög kormány által tegnap benyújtott újabb reformjavaslatok nem tartalmazzák azokat a kitételeket, amelyeket a hitelezők elvárnának Athéntól. Azaz nincs szó benne a nyugdíjrendszer reformjáról és a háromkulcsos áfa átalakításáról.

Görögország kedden benyújtotta a hitelezőknek új, módosított reformprogramját. Azúgynevezett Brüsszeli Csoport tanulmányozza ugyan az előterjesztést, de áttörés most sem várható, sőt. Ebben a szövegben sincs szó a nyugdíjak csökkentéséről, a nyugdíjkorhatár kiterjesztéséről, vagy éppen az áfarendszer megváltoztatásáról.

Egy meglepő javaslatot is tartalmaz: a görög kormány az Európai Stabilitási Mechanizmus alapjából kér pénzt azért, hogy visszafizethesse hitelét. Az EU egyik illetékese a Bloombergnek azt nyilatkozta, hogy a legújabb görög javaslat sem tekinthető komolynak. Az előterjesztés Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetőjének tetszését sem nyerte el. Mint fogalmazott, Athén "provokatív magatartásával" csak a tűzzel játszik. Utalt arra, hogy hamarosan kifutnak az időből.

A görögök taktikája nem sok jót vetít előre. Alekszisz Ciprasz tárgyalási stratégiája már nagyon nincs ínyére Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének, mert mint mondta, hidat próbált ugyan képezni a görög kormány és a hitelezők között, csak éppen azt nem látja, hová lehetne tenni a híd görög pillérjét. Angela Merkel és Francois Hollande ma az EU-latin-amerikai csúcs margóján háromoldalú tárgyalásokat folytat Ciprasszal, de a német kancellár már hétfőn arra számított, nem várható gyökeres fordulat ezen az egyeztetésen sem.

A hitelezők olyan reformokat várnának el a nyugdíjrendszerben, amelynek révén a 2016-17-es időszakban a GDP-hez viszonyított egy százalékos megtakarítások érhetőek el a szektorban. Elsősorban a korai nyugdíjazás gyakorlata szűnne meg. A görög kormány ezt azonban csak 2025-re irányozná elő. Az áfa reformja tekintetében a hitelezők egy kétkulcsos rendszert javasolnak 23, illetve 11 százalékkal.

Ez a GDP-hez viszonyítva egy százalékos többletbevételt jelentene. Jelenleg Görögországban háromkulcsos az áfa 6,5, 13 és 23 százalékkal. Ez a két reform tehát a legfontosabb az úgynevezett intézmények számára, ezek nélkül elképzelhetetlennek tartják a görög gazdaság új alapokra való helyezését. Meddig folytatható a kötélhúzás? Egy dátum ismert ezzel kapcsolatban, június 30-án jár le a hitelprogram görög része. Ugyaneddig a napig kell Athénnak 1,5 milliárd eurót visszafizetnie a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számlájára.

Egyre érthetetlenebb , miért hajtogatják a görög kormány illetékesei minden héten, minden nap ugyanazt, nevezetesen "közel a megállapodás", s már "csak néhány kérdésben" különböznek az álláspontok. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a kulcskérdésekben nincs közeledés. Ciprasz és Janusz Varufakisz pénzügyminiszter is több ízben leszögezte, hogy a nyugdíjrendszerhez nem hajlandóak nyúlni, s ez afféle vörös vonalat jelent számukra.

Ciprasz egyébként a Corriere della Serában kedden megjelent interjújában azt közölte, hogy a mai Merkel kancellárral és Hollande elnökkel folytatott találkozóján is előrelépésre számít, s arra, hogy menetrendet állítanak fel a tárgyalások további ügymenetére. "Egyszer s mindenkorra le akarjuk zárni ezt a szörnyűséges vitát a grexitről" - fejtette ki. Megismételte azt a többször hangoztatott kijelentését, amely szerint az előző öt év reformjai csődöt mondtak, s ezért van szükség új stratégiára a görög kormány részéről.

A legfrissebb gazdasági mutatók mindenesetre nem adhatnak túl sok okot derűlátásra Cipraszék számára. Az Eurostat tegnap közzétett adatai szerint ugyanis az első negyedévben 0,2 százalékos volt a visszaesés a 2014-es esztendő utolsó három hónapjához viszonyítva. A hitelezők egyébként hajlanának arra, hogy 2016 májusáig kiterjesszék a hitelmegállapodás hatályát, de ez persze csak akkor lenne megvalósítható, hogy ha végre megszületne a várva várt megállapodás, amire egyelőre nemigen van kilátás.

Csökkent a kormány támogatottsága
Ha lassan is, de folyamatosan csökken a görög kormánypárt, a Sziriza támogatottsága. Szűk három hét alatt két százalékkal morzsolódott le azok aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy a baloldali radikális pártra adnák a voksukat egy idő előtti voksolás esetén – derült ki a Macedóniai Egyetem felméréséből, amelyet a SKAI televízió számára készített.
A párt jelenleg 34,5 százalékon áll az előzőleg mért 36,5 százalék helyett.Ettől függetlenül, ha előrehozott választást rendeznének az országban, amire hírek szerint van is esély, Alekszisz Ciprasz miniszterelnök tömörülése nagy fölénnyel nyerne, hiszen 18 százalékkal előzi meg a konzervatív Új Demokráciát (ND), az előző, Antonisz Szamarasz által irányított kabinet vezető erejét.
Az uniópárti To Potamira és a szélsőjobboldali Arany Hajnalra 5,5-5,5 százalék adná a voksát. A kommunisták öt százalékot kapnának. Egészen drámai a Pánhellén Szocialista Mozgalom visszaesése. Azé a PASZOK-é, amely előzőleg évtizedeken át határozta meg a görög belpolitikai térképet. A párt 3,5 százalékon áll, vagyis csak fél százalékkal van a parlamentbe való bejutáshoz szükséges 3 százalék felett.
Mindössze 7,5 százalék nyilatkozott úgy, hogy egyik pártra sem adnák a voksukat, a bizonytalanok aránya pedig 19,5 százalékos.A megkérdezettek több mint fele, 51,5 százaléka attól tart, hogy Görögországot kizárják az euróövezetből, amennyiben nem tud megállapodásra jutni a hitelezőkkel. 28 százalék viszont úgy véli, hogy a grexit nyomán semmi sem változna az országban. 4,5 százalék szerint ez úgy sem fog bekövetkezni.
A görögök 55,5 százaléka úgy véli, hogy az Új Demokrácia helyett egy másik jobboldali tömörülésre lenne szükség. 20,5 százalék pedig úgy foglalt állást, hogy más jobboldali pártoknak is csatlakozniuk kellene az ND-hez.



Életben tartani mindenáron?

Göbölyös N. László írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2015.06.10. 07:31
Amikor már csak a gépeken múlik az élet FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCKS
Az eutanázia kérdése, amely évtizedek óta napirenden van szerte a világon, olyankor válik hírré, amikor egy ember életben tartása vagy „szép halála” kapcsán konkrétan összecsapnak hívei és ellenzői. A 38 éves francia Vincent Lambert esetében orvosok és jogászok állnak szemben a hozzátartozókkal. Csakhogy ezúttal megfordult a felállás: nem a kórház, nem a törvény akarja minden áron életben tartani a mind a négy végtagjára megbénult, „minimális tudatállapotban” lévő férfit, hanem – a feleséggel szemben is – a szülők és két testvér harcolnak körömszakadtáig Vincent-ért.

Múlt pénteken a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság 12-5 arányban hagyta jóvá azt a döntést, amellyel egy évvel korábban a francia államtanács, az ország legfőbb adminisztratív fellebbviteli testülete engedélyezte Vincent Lambert kórházi kezelésének és mesterséges táplálásának leállítását. Az európai bíróság szerint ugyanis az államtanács a döntéssel nem sértette meg a magatehetetlen férfi élethez való jogát, amelyet az európai emberi jogi konvenció 2. paragrafusa biztosít.

„Ez botrány, nagyon szomorú vagyok, de tovább harcolunk” – nyilatkozta rögtön a strasbourgi bejelentés után a férfi anyja a France Infónak.

Családi háború és politikai viszály

Vincent Lambert 2008-ban szenvedett közlekedési balesetet. Bár nincs kómában, néha mosolyog, vagy nevet, képtelen kommunikálni vagy a környezetére reagálni. Először 2013 áprilisában vetette fel a reimsi kórházi kezelő orvosa, Eric Kariger doktor, hogy kapcsolják le Vincent-t az életét fenntartó gépekről.

A javaslat nyomán azonnal kitört a családi háború, a szülők és két testvér hallani sem akartak róla, míg a további hat testvér a kegyes halált elfogadó feleség mellé állt. Vincent, aki korábban pszichiátriai ápoló volt, nem rendelkezett életéről és nem is jelölt ki bizalmi személyt, aki akaratát tolmácsolni tudja az orvosoknak, vagy egy bíróságnak. Csupán az asszony, Rachel, és unokaöccse, François állítja, hogy Vincent nem akarna ilyen állapotban életben maradni.

A francia államtanács 2014. június 24-én megállapította, hogy Vincent visszafordíthatatlan sérüléseket szenvedett, és hogy a mesterséges táplálással való életben tartása „esztelen makacsság”. Ez a kifejezés szerepel a francia betegek jogait szabályozó 2005-ös Leonetti-törvényben is, amely egyaránt gátat szab az eutanáziával való visszaéléseknek és a reménytelen állapotban lévő betegek korlátlan életben tartásának.

A szülők, Pierre és Viviane Lambert az államtanács döntése után azonnal az Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordultak, és ez utóbbi testület rögtön elrendelte Vincent Lambert mesterséges táplálásának fenntartását. A reimsi egyetemi klinika (CHU) már 2013-ban megpróbálkozott a leállítással, és akkor Vincent táplálék nélkül maradt. A klinika ráadásul erről csak a feleséget tájékoztatta. Kariger doktor 2014 januárjában újra megpróbálkozott „az élet végének folyamatával”, arra hivatkozva, hogy megígérte páciensének: „segít neki eltávozni….”

A bíróság először arra hivatkozva szólította fel az orvosokat Lambert életben tartására, hogy a hozzátartozók kizárásával döntöttek, másodszor pedig azzal, hogy a reimsi orvosok „túlértékelték” Vincent „jelzéseit”, mely szerint nem akar tovább élni. Ezt követően vitte az ügyet Rachel és a kórház az államtanács elé.

Lambert élete vagy halála közben politikai felhangot is kapott: az emberhez méltó halál jogáért küzdő szervezet (ADMD) és az elsősorban egyházi hátterű „életpártiak” utcai tüntetésekig fajuló összecsapása csak tovább élezte a társadalmi vitát, miközben a francia parlamentben már folyt a halálhoz való jogról szóló új törvény vitája.

A luxemburgi Dean Spielmann vezette strasbourgi bíróság még soha nem hozott ilyen értelmű döntést. 2008-ban volt egy hasonló olasz eset, amelyet azonban a kérelmezők illetéktelenségére hivatkozva elutasítottak.

Vincent-nak még várnia kell

A konzervatív Le Figaro napilap internetes oldalán szavazást indított a strasbourgi ítéletről, és a válaszadók 73 százaléka helyeselte azt. A lap egyúttal megszólaltatta a francia katolikus egyház bioetikai szakértőjének tekintett Brice de Malherbe atyát, aki „tévedésnek” minősítette az ítéletet, olyan „szándékos döntésnek, amely kiprovokálja a halált.” Facebook-oldal is indult, amelynek célja 5000 lájkot összegyűjteni „Vincent Lambert megmentésére.”

Miközben az Emberi Jogi Bíróság döntése jogi precedenst teremthet az Európai Unió valamennyi tagállama számára, a szülők továbbra sem nyugszanak bele fiúk végleges elvesztésébe. Most új orvosi kollegiális döntést próbálnak kicsikarni, miután Kariger doktor már nincs a CHU-ben, és azt is állítják, hogy Vincent állapota az elmúlt időszakban javulásnak indult.

A felelősség pedig ismét visszakerült a reimsi kórház orvosaihoz, akiknek dolgát csak tovább nehezíti a média által is felfokozott érzelmi hangulat. „Mindenki igyekszik túlkiabálni a másikat, ki tudja eldönteni, hogy ki a szent és ki a gyilkos?” – teszi fel a kérdést a Le Nouvel Observateur a kamerák előtt is egymással harcoló családtagokra utalva.

Terri Schiavo árnyéka

A francia sajtó szerint a Lambert-ügy kísértetiesen emlékeztet az amerikai Terri Schiavo esetére. A floridai asszony 1990-ben szívroham után esett kómába. Nyolc évvel később férje, szemben az asszony családjával, kérte a mesterséges táplálás leállítását. Terri Schiavo ügye az euthanáziáért vívott harc szimbóluma lett az Egyesült Államokban, még maga George W. Bush elnök is szót emelt életben tartásáért. (Florida kormányzója akkor éppen öccse, Jeb volt).

Az asszonyt is többször lekapcsolták és visszakapcsolták, ötszöri fellebbezés után végül a floridai legfelsőbb bíróság meghozta végső döntését, amely engedélyezte Terri Schiavo halálát. Azokban a napokban az „életpártiak” körülzárták a kórházat, megfenyegették az orvosokat, végül 13 nap múlva Terri mégis békében eltávozhatott. A férj és az asszony családja azonban azóta sem békélt meg egymással. Anyja és két testvére azóta egy „pro-life” szervezetet hoztak létre, sőt, még egy „Terri kávét” is forgalomba hoztak ügyük támogatására.

Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a nagy eutanázia-ellenes kampány fordítva sült el Amerikában, mert egyre több államban engedélyezik a „kegyes halál” bizonyos formáit. Kaliforniában például éppen a múlt héten szavazta meg a helyi szenátus, hogy a jövőben a végső stádiumban lévő betegeknek joguk lesz megtagadni a gyógyszeres kezelést.

Hasonló jelenség tapasztalható manapság Franciaországban is. Az ADMD-hez az elmúlt két hétben 1200-an csatlakoztak. Jean-Luc Romero, a szervezet vezetője szerint ez annak a jele, hogy egyre többen értik meg: ilyen szerencsétlenség bárkivel megtörténhet és senki nem szeretne Vincent sorsára jutni…