Előfizetés

Szűkölködnek az önkormányzatok

A 2016-os költségvetési javaslat nem fordít elég figyelmet az önkormányzatok helyzetére – állítja az Országos Önkormányzatok Szövetsége.

A magyar államháztartás kiadási oldalán - a nyugdíj- és egészségbiztosítás nélkül – összesen 11000 milliárdot költ az Országgyűlés, amiből az önkormányzatoknak csupán 661 milliárd jut. Az önkormányzati szektor várhatóan 2016-ban 1874 milliárd forintot költ működtetésre. Ezzel szemben az összes működési bevétele 2049 milliárd forint. Mivel a saját bevételek nagy részét a működésbe kell visszaforgatni, így a szabad mozgástér összesen 175 milliárd forint.

Az önkormányzatok szerint a költségvetés nem veszi figyelembe továbbá, az alapfokú iskolákra költött működtetési költségeket, bejáró tanulók költségeit, a mindennapos testnevelés költségeit. Mindemellett a központi orvosi ügyelet sem nem került be a támogatások közé, pedig 50 ezer fő populáció alatt ez még társulási formában is komoly pénzügyi hozzájárulást igényel – írták az önkormányzati szervezetek.

Azt javasolják továbbá, hogy meg kellene növelni a hazai fejlesztések támogatásának összegét, amit a kisebb települések infrastrukturális célra használnának – összesen 360 milliárd forintot. Mint írják, ki kell mondani, hogy az önkormányzati szektor mára nettó befizetővé vált. Egyre jobban nő a centralizáció, amely gyengíti az öntevékenységet és önfenntartást, végső soron kiüresíti az önkormányzatiságot – tették hozzá.

Brókerbotrány - Az MNB még vizsgálódik

A befektetési szolgáltatások piacán az első negyedévben feltárt visszaélések felügyeleti szempontból már lezárt ügyek, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) azonban még mindhárom társaságnál vizsgálja a munkavállalók, vezető beosztású dolgozók személyes felelősségét. A többi befektetési társaságnál nem tapasztalt az MNB azonnali intézkedésre okot adó körülményt, a vizsgálatok még folyamatban vannak - mondta Végh Richárd, az MNB igazgatója hétfőn, a Magyar Közgazdasági Társaság rendezvényén.

Az MNB tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatója elmondta: az idén feltárt három eset jóval több ügyfelet és nagyobb ügyfélvagyont érint, mint a korábbiak. Magyarországon 1996-tól - az idei eseteket nem számítva - 14 befektetési társaságnál 4,345 milliárd forint kártalanítási összeget állapítottak meg és összesen mintegy 10 ezer ügyfél volt érintett. Ehhez képest a Buda-Cash-nél 100 milliárdos a kár, a Hungária Értékpapír Zrt.-nél is milliárdos összegről lehet szó, a Quaestornál pedig meghaladja a 150 milliárd forintot. Kiemelte, hogy egyik mostani esetben sem belső (alkalmazottak által elkövetett) csalásról van szó, hanem a cégvezetők tudtával - akár irányításával - megvalósult visszaélés történt.

Végh Richárd elmondta: a Hungária Értékpapír Zrt. - amelynél a Kulcsár-ügyhöz hasonlóan kettős nyilvántartást vezettek - átcsatornázta a VIP-ügyfeleket a Biztonság Trade Kft.-nek, amely az MNB szerint jogosulatlan pénzügyi szolgáltatás gyanúját felvető tevékenységet végzett, ennek vizsgálata jelenleg is zajlik.

A mintegy 40 cégből álló Quaestornál összetett, átláthatatlan irányítási rendszer érvényesült, fiktív ügyfélszámlákkal meghamisították a nyilvántartási rendszert és a jelentéseket, valamint egy nagy méretű kötvényprogram is érintett az ügyben. A Queastor Értékpapír Zrt. visszaélést követett el a nyilvántartási rendszer meghamisításával, olyan kötvényeket adott el az ügyfeleknek, amelyeket nem keletkeztettek, vagyis nem bocsátottak ki. Beszámolt arról is, hogy a brókercég - jellemzően vagyonosabb - ügyfeleket irányított át a gyanú szerint jogosulatlan tevékenységet végző Quaestor Pénzügyi Tanácsadóhoz, aminek piacfelügyeleti vizsgálata folyamatban van.

Beszélt arról is, hogy a visszaélések terepe az értékpapírszámlák vezetése volt. Az ügyfelek számláit a befektetési vállalkozások vezetik, a Keler Központi Értéktár Zrt. összevontan tárolja, így megfelelő kontrollmechanizmus hiányában bele lehet nyúlni. Az MNB ezért javasolta, hogy a befektetési vállalkozások a Kelernél nyithassanak alszámlát, az intézményeknek pedig mérlegelés alapján ezt elő is írhatja a jegybank. Lesz egy új ellenőrzési kontrollpont is azzal, hogy a szolgáltatók rendszeresen jelentik majd az MNB-nek az ügyfelek adatait, amelyet elérhetővé tesz számukra a honlapján.

A januári svájci frank sokk, amelyen a hazai befektetők jelentős veszteségeket szenvedtek el, rávilágított a befektetői és szolgáltatói kockázatokra. A felügyelet ezért a "white label" megállapodások helyett - amikor a szolgáltató saját nevében nyújtja a magas tőkeáttételű devizakereskedés lehetőségét - azt szorgalmazza, hogy a szolgáltatók függő ügynökként tevékenykedjenek. Azoknak, akik maradnak a "white label" mellett, plusz tőkekövetelményt írhat elő majd a felügyelet.

Számos szigorítás lesz a szabályozásban, ami a bizalom megerősítését, a visszaélések megelőzését szolgálja. Így például változnak a piacra lépés, bennmaradás szabályai, új képzettségi követelmények lesznek, amelyeknek szélesebb körnek kell megfelelnie. Átfogó vizsgálatot öt helyett három évente kell tartani, az újonnan piacra lépő szolgáltatókat pedig egy éven belül meg kell vizsgálni. A vizsgálatoknál alkalmazható eszköztár is bővül, így például piacfelügyeleti eljárásban bírói engedéllyel helyszíni kutatást lehet végezni. Az informatikai rendszereket az MNB javaslatára kétévente független auditornak kell ellenőriznie. Csak olyan könyvvizsgáló vizsgálhat majd kibocsátót, akinek van ilyen minősítése. A Beva (Befektetés-védelmi Alap) által nyújtható kártalanítás összeghatára 100 ezer euróra emelkedik.

Az igazgató ezúttal is kiemelte, hogy a befektetési szolgáltatási piacon a tisztulási folyamat ellenére nem ingott meg a bizalom. Megerősítette, az MNB azt valószínűsíti, hogy megindul a konszolidációs folyamat. 2014-ben hét szolgáltató - a cégek közel egyharmada - plusz terhek nélkül is veszteséges volt. Az átrendeződés nem egyformán érinti az egyes vállalkozásokat, a kártalanításból eredő többletköltségek csökkentik a jövedelmezőséget és kihívás lesz megfelelni a szigorodó jogszabályoknak is - mutatott rá.

A Quaestor-kötvénykibocsátással kapcsolatban elmondta, a felügyelet nem a nyilvános kötvénykibocsátást engedélyezi, hanem az ahhoz készült tájékoztató és hirdetmény közzétételét, a tartalmáért teljes körűen a kibocsátó és a forgalmazó vállalja a felelősséget. Hangsúlyozta, a kötvény megvásárlója fedezetlen kölcsönt nyújt a kibocsátónak, vállalva a nemteljesítés kockázatát, vagy egy esetleges felszámolás során azt, hogy követelése részben vagy egyáltalán nem térül meg. Az MNB-nek nem feladata vizsgálni a kibocsátás kockázatát. Ha a tájékoztató megfelel a formai követelményeknek, tartalmazza azokat az adatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a befektetők következtetést vonjanak le a kibocsátó helyzetéről, az MNB nem tagadhatja meg az engedélyt - közölte.

Arra a kérdésre, miért nem tárták fel korábban a visszaéléseket, Végh Richárd kifejtette: a felügyeleteket nem a bűncselekmények feltárására, hanem az ágazati jogszabályok betartásának ellenőrzésére hozták létre mindenhol, az ehhez szükséges eszköztárral nem is rendelkeznek.

Veszélyben a kéményseprés

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2015.06.08. 20:09
Az egzisztenciájukat féltő kéményseprők a szakma fennmaradásáért is aggódnak FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Veszélybe kerülhet nemcsak a kéményseprő szakma, de az állampolgárok biztonsága is a kormányzat átgondolatlan "rezsicsökkentő" ámokfutása miatt. Erre és az ágazat ellehetetlenülésére is felhívták a figyelmet tagnap a Parlament előtt az ország minden részéből érkezett kéményseprők.

Pontosan délben,  a tűző nappal mit sem törődve, Márkus László kéményseprőkről szóló sanzonjának hangjaira hagyományos egyenruhájukban, bevonultak a Parlament főbejárata elé az ország minden tájáról érkezett kéményseprők. Velük szemben a sajtó és külföldi turisták csapata fotózta, videózta a feketébe öltözött demonstrálókat. A kéményseprők meggyújtottak egy jelképes kéményt, amely sűrű fehér füsttel jelezte az Országgyűlésnek, az érintetteknek elegük van abból, hogy a megkérdezésük nélkül döntenek róluk és egyre nagyobb létbizonytalanságban élnek. A kéményseprő-ipari szolgáltatásokról szóló törvénymódosítás általános vitája idén márciusban anélkül zárult le, hogy döntés született volna arról, kihez tartozik majd a szolgáltatás. Jelen állás szerint a kormányzat kivenné az önkormányzatok hatásköréből és a katasztrófavédelemhez csatolná ezt a feladatot.

Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének (KOSZ) elnöke közölte, éppen a bizonytalanság miatt az 1500 szakember közül már sokan elhagyták a pályát. Az érdekvédelmi szervezet közölte, ötpontos követelést juttatnak el a kormányhoz és arról nem kívánnak alkudozni. A "keményen dolgozó kisemberek" nevében felolvasta követeléseiket. Elmondta, a rezsicsökkentés miatt sok vállalkozás csődbe ment és kénytelen volt elbocsátani a munkavállalóit.

Ezt követően Szilágyi György Jobbikos képviselőnek átadta a KOSZ elnöke a szakma petícióját. A politikus emlékeztetett arra, hogy a kormány már a rezsicsökkentéssel nagyon nehéz helyzetbe hozta a kéményseprő-iparágat. A szolgáltatásról szóló törvényjavaslatot ugyan általános vitára bocsátották, de a bizottsági üléseken a kormánypártok megakadályozták a jogszabályhoz benyújtott módosító javaslatok elfogadását. A törvényt az érintettek meghallgatásával kellene elfogadni.

Vámos Csaba hangsúlyozta, nem gondolkodnak sztrájkban, de a bizonytalanság okozta folyamatos elvándorlás miatt az őszi fűtési szezonra, ha a kormány nem lép érdemben a követeléseik teljesítése érdekében, nem lesz kéményseprő szakmunkás aki elvégezze a szükséges feladatokat. Vámos hozzátette, már jelenleg is sok térség van, ahol a szolgáltató nem rendelkezik a törvényben előírt létszámmal.

FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava

FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava

Kovács István gyöngyösi kéményseprő a Népszavának elmondta, ez bizalmi szakma is. Az idősek kirakják a lakáskulcsot az ismerős kéményseprőnek, hogy be tudjon menni a lakásba. Ez nem működik, ha mindig más jelentkezik a szolgáltatótól. Ráadásul sokan nem törődnek a szénmonoxid mérgezés veszélyével és nem használnak jelzőt, nem ellenőriztetik a készülékeket. Kovács szerint három éves gyakorlati és elméleti képzést kellene bevezetni a szakmai utánpótlás nevelésére.

Péntek Péter Heves megyei kéményseprő megjegyezte, jelenleg alig 2 hónapos a képzés ideje. Szerinte ezt a hivatást nem lehet kényszerkijelöléssel végezni. Elképzelhetetlen, hogy a katasztrófa-elhárítás például egy tűzoltóból faragjon kéményseprőt, főleg ha az illető nem akarja. Péntek elmondta, Egerben az önkormányzat vette át a szolgáltatást egy magánvállalkozótól, s azóta sokat javultak a munkakörülmények és a teljesítmény bérezés helyett a minőséget veszik figyelembe. Úgy vélte, az önkormányzatoknál is jó helye lehetne ennek a közszolgáltatásnak.