Előfizetés

Dráma Törökországban

R.T.
Publikálás dátuma
2015.06.08. 07:39
Sok párt közül választattak, de csak négy jutott be a parlamentbe FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/GOKHAN TAN
Nem várt fordulat történt a török belpolitikában. A Recep Tayyip Erdogan által fémjelzett kormánypárt, az AKP 12 év után elveszítette az abszolút többséget – derült ki az eddigi eredményekből. Különösen kellemetlen hír az AKP számára, hogy legalább 11 százalékot kapott, ezzel átlépte a parlamentbe való bejutáshoz szükséges küszöböt a kurdok pártja, a HDP. Ezzel új éra kezdődik Törökországban. Erdogan koalíciós partner után nézhet.

Ahhoz képest, hogy a török kormánypárt az alkotmány módosítását akarta elérni, ezért célja a kétharmados többség megszerzése volt, még a minimális célkitűzést, az abszolút többség megszerzését sem sikerült elérnie – derült ki a legutóbbi adatokból. Az AKP ezzel koalíciós kormányzásra van utalva.

Csakhogy a parlamentbe bejutott további három párt, a szociáldemokrata színezetű CHP, a szélsőjobboldali MHP, illetve a kurdok pártja, a HDP, aligha hajlandó szövetkezni Erdoganékkal. Hírek szerint a siralmas eredmény után az AKP új választások kiírását is célba veheti, bár nagy kérdés, hogy egy új voksolás megoldaná-e a jelenlegi helyzetet.

Az első nem hivatalos eredmények még az AKP földcsuszamlásszerű győzelméről szóltak. Először ugyanis a vidéki falvakban dolgozzák fel az eredményeket, azokon a területeken, ahol a kormánypárt különleges népszerűségnek örvend. Már úgy tűnt, hogy az AKP akár a kétharmadot is megszerezheti. Ez azért lett volna fontos a párt számára, mert így módosíthatta volna az alkotmányt, elnöki köztársaságot vezethettek volna be Törökországban, amellyel teljhatalmat biztosítottak volna a tavaly augusztusban a kormányfői bársonyszékből az elnöki székbe átült Erdogan számára.

A nagy célt azonban nem sikerült elérni. Az AKP ugyanis 42 százalék körüli eredményt ért el, ami körülbelül 260 mandátumra elég. Bár a CHP is jobb eredményre számított, eredménye meghaladja a 25 százalékot. Az MHP 18-19 százalékot szerzett. S ami a legfontosabb, átlépte a bejutáshoz szükséges 10 százalékos küszöböt a kurdok pártja, a HDP, amely első ízben indult önálló tömörülésként a török választások történetében. A CHP elsősorban Nyugat-Törökországban szerepelt jól, az AKP a középső országrészben, a kurdok pedig a törökországi kurd területeken, tehát keleten.

Jelentős rendőri erőket mozgósítottak a parlamenti választás idejére. Országszerte összesen 404 ezer rendfenntartó ügyelt a voksolás biztonságos lebonyolítására. Erdogan kormányfő Ankarában szavazott, Ahmet Davutoglu miniszterelnök pedig szülővárosában, Konyában adta le voksát. A kampány során a HDP pártirodái, illetve kampánylétesítményei ellen összesen 160 támadást jegyeztek fel. Pénteken Diyarbakirban egy kettős merényletben hárman meghaltak, 220-an megsérültek.

Boszniában a békéről

Publikálás dátuma
2015.06.08. 07:38
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Megbékélésre szólított fel Ferenc pápa, aki szombaton 11 órán volt Bosznia-Hercegovina vendége. Szarajevói szentmiséjén kiemelte: „Isten minden jóakaratú embere azt kiáltja: soha többé háborút!” – emelte ki a pápa.

Az 1992-1995 közötti boszniai háborúban mintegy 100 ezren vesztették életüket. A három boszniai vallási közösséget, a katolikusokat, muzulmánokat és pravoszláv keresztényeket megszólítva a pápa kiemelte, közös kezdeményezéseik a békéért példát jelenthetnek az egész világ számára arra, hogy a különböző etnikai kisebbségek, vallású személyek együtt is képesek fellépni a közjóért, s egy társadalomban egymás mellett is megférnek a tradíciók.

A pápa később arról is beszélt, hogy a medjugorjei jelenésekkel kapcsolatban elkészült a Vatikán jelentése, így a végső kérdést, azaz az egyház elismeri-e a jelenéseket, ő hozza majd meg.

Habbal, vagy hab nélkül kedves Angela?

Tegnap a bajorországi Elmau kastélyban megkezdődött a világ hét legfejlettebb ipari hatalma, a G7 csúcstalálkozója, melynek bevezetőjeként Angela Merkel kancellár és Barack Obama amerikai elnök tartott „minicsúcsot”.

Az amerikai elnök szerint a "hetek" a történelem legerősebb szövetségét képezik. Merkel szoros partnernek nevezte az Egyesült Államokat. Egyetértettek abban, Oroszország addig nem térhet vissza a G7 fórumára, amíg nem tartja tiszteletben a kelet-ukrajnai rendezést előirányzó minszki egyezmény pontjait. A két politikus bajor szokáshoz híven kolbászt evett és helyi sört kortyolgatott.

Már szombaton tüntetések voltak a színhely környékén, ezek intenzitása azonban elmaradt a várakozásoktól. A Spiegel szerint ennek oka a jelentős rendőri jelenlét volt Garmisch-Partenkirchenben, valamint az, hogy igen rossz idő volt Bajorországban. (A 17 ezer rendőrrel 2000 tüntető állt szembe.) Vasárnap a tüntetők egy időre elzártak egy utat Garmischban, de az akcióban csak egy maroknyi csoport vett részt.

A ma záruló csúcstalálkozón egy sor külpolitikai kérdés került szóba, vasárnap azonban még a könnyebb témákkal foglalkoztak, így egészségügyi, környezetvédelmi kérdésekkel, a nők szerepével a társadalomban, a munkakörülmények javításával.

Angela Merkel célja az volt, hogy a G7-ek elkötelezzék magukat arra, a globális hőmérséklet emelkedés ne haladja meg a két Celsius fokot. Bár e kérdésben támogatásáról biztosította Nagy-Britannia és Franciaország, Japán tetszését nem nyerte el a javaslat. A Spiegel szerint amennyiben a zárónyilatkozatban nem bukkan fel a két százalékos vállalás, az a kancellár veresége lenne. A kancellár arra is törekszik a csúcson, hogy minél kevesebb szó essék az euróövezet válságáról.

Obama ugyanakkor várhatóan arra inti partnereit, terjesszék ki szankcióikat Oroszország ellen. Moszkvát egy éve zárták ki a fórumról a Krím annexiója, illetve a kelet-ukrajnai szakadárok támogatása miatt.