Előfizetés

A litvánok elleni sikerre lehet alapozni

Önbizalom növelő 4-0-s sikert aratott péntek este a magyar labdarúgó-válogatott Litvánia ellen, felkészülési találkozón. Dárdai Pál, a honi együttes szövetségi kapitánya kiemelte: a mérkőzésen látottakra lehet alapozni.

Ha Dzusdzsák Balázsék az első félidőben nyújtott teljesítményt tudják hozni a szombati Finnország elleni Európa-bajnoki selejtezőn, akkor vélhetően ponttal, vagy pontokkal távozik a magyar válogatott Helsinkiből. A kapitány ugyanakkor hangsúlyozta, hogy északi riválisunk komolyabb feladat elé állítja majd hazánkat, mint a Balti ellenfelünk.

„A védelem és a középpályások közötti réseket akarjuk jobban megjátszani, ezt edzéseken begyakoroljuk”- fogalmazott a taktikát illetően Dárdai. Valamint azt is elárulta, hogy a finnek ellen nem ez lesz a kezdő csapat. Az összeállítást egyelőre nem tudja a kapitány egy biztos: az játszik, aki az egész heti munka alapján a legjobban teljesít, valamint a legjobb formában van.

Jó hír, hogy a litvánok elleni találkozót sérülés miatt kihagyó Juhász Roland és Gera Zoltánra számít Dárdai, így vélhetően pályára lépnek az Eb-selejtezőn.

Elérte határait az Európai Unió

Ha közeledés nem is tapasztalható a hitelezők és a görög kormány álláspontja között a reformprogramot illetően, Alekszisz Ciprasz görög kormányfő, Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök abban legalább megállapodott szombaton telefonkonferenciájuk során, hogy szerdán háromoldalú találkozót tartanak egymással. Hivatalos közlések szerint telefonbeszélgetésük „jó légkörben zajlott” – bármit jelentsen is ez.

Előzőleg szombaton délelőtt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke brüsszeli források szerint nem volt hajlandó fogadni Ciprasz hívását szombaton délelőtt arra hivatkozva, hogy nincs semmi fejlemény a tárgyalásokon. Bár athéni részről tagadták az információt, a hír továbbra is tartja magát. Annál is inkább, mert Juncker tegnap csalódottságának adott hangot a görög kormányfő magatartása kapcsán.

Az Európai Parlament egyébként Athént segíteni próbáló elnöke, Martin Schulz a Neue Pressében figyelmeztetett arra: egyre idegesítőbb a görög kormány makacssága. A görög kabinettel szintén rokonszenvező Sigmar Gabriel, a német szociáldemokraták elnöke pedig ezt azzal egészítette ki, hogy Európa elérte határait, már csak a görög kabineten múlik, lesz-e megállapodás.

Mint a Reuters írta, brüsszeli illetékesek továbbra is meg vannak győződve arról, hogy Ciprasz megegyezést akar, de egyre unalmasabbnak tartják a nem éppen visszafogott görög retorikát. Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter hétvégén például úgy nyilatkozott, hogy a hitelezők múlthéten bemutatott programja egyenesen „támadó jellegű”.

Dráma Törökországban

R.T.
Publikálás dátuma
2015.06.08. 07:39
Sok párt közül választattak, de csak négy jutott be a parlamentbe FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/GOKHAN TAN
Nem várt fordulat történt a török belpolitikában. A Recep Tayyip Erdogan által fémjelzett kormánypárt, az AKP 12 év után elveszítette az abszolút többséget – derült ki az eddigi eredményekből. Különösen kellemetlen hír az AKP számára, hogy legalább 11 százalékot kapott, ezzel átlépte a parlamentbe való bejutáshoz szükséges küszöböt a kurdok pártja, a HDP. Ezzel új éra kezdődik Törökországban. Erdogan koalíciós partner után nézhet.

Ahhoz képest, hogy a török kormánypárt az alkotmány módosítását akarta elérni, ezért célja a kétharmados többség megszerzése volt, még a minimális célkitűzést, az abszolút többség megszerzését sem sikerült elérnie – derült ki a legutóbbi adatokból. Az AKP ezzel koalíciós kormányzásra van utalva.

Csakhogy a parlamentbe bejutott további három párt, a szociáldemokrata színezetű CHP, a szélsőjobboldali MHP, illetve a kurdok pártja, a HDP, aligha hajlandó szövetkezni Erdoganékkal. Hírek szerint a siralmas eredmény után az AKP új választások kiírását is célba veheti, bár nagy kérdés, hogy egy új voksolás megoldaná-e a jelenlegi helyzetet.

Az első nem hivatalos eredmények még az AKP földcsuszamlásszerű győzelméről szóltak. Először ugyanis a vidéki falvakban dolgozzák fel az eredményeket, azokon a területeken, ahol a kormánypárt különleges népszerűségnek örvend. Már úgy tűnt, hogy az AKP akár a kétharmadot is megszerezheti. Ez azért lett volna fontos a párt számára, mert így módosíthatta volna az alkotmányt, elnöki köztársaságot vezethettek volna be Törökországban, amellyel teljhatalmat biztosítottak volna a tavaly augusztusban a kormányfői bársonyszékből az elnöki székbe átült Erdogan számára.

A nagy célt azonban nem sikerült elérni. Az AKP ugyanis 42 százalék körüli eredményt ért el, ami körülbelül 260 mandátumra elég. Bár a CHP is jobb eredményre számított, eredménye meghaladja a 25 százalékot. Az MHP 18-19 százalékot szerzett. S ami a legfontosabb, átlépte a bejutáshoz szükséges 10 százalékos küszöböt a kurdok pártja, a HDP, amely első ízben indult önálló tömörülésként a török választások történetében. A CHP elsősorban Nyugat-Törökországban szerepelt jól, az AKP a középső országrészben, a kurdok pedig a törökországi kurd területeken, tehát keleten.

Jelentős rendőri erőket mozgósítottak a parlamenti választás idejére. Országszerte összesen 404 ezer rendfenntartó ügyelt a voksolás biztonságos lebonyolítására. Erdogan kormányfő Ankarában szavazott, Ahmet Davutoglu miniszterelnök pedig szülővárosában, Konyában adta le voksát. A kampány során a HDP pártirodái, illetve kampánylétesítményei ellen összesen 160 támadást jegyeztek fel. Pénteken Diyarbakirban egy kettős merényletben hárman meghaltak, 220-an megsérültek.