Előfizetés

Kereskedőházak: újragondolt működés

Publikálás dátuma
2015.06.06. 07:24
Magyar Levente FOTÓ: KKM, Kovács Márton
A kormányzati ciklus végéig a magyar kereskedőházak száma a mostani 29-ről 117-re növekszik, vagyis eléri nagykövetségeink számát - mondta Magyar Levente. A Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdasági államtitkárát abból az alkalomból nyilatkozott lapunknak, hogy tegnap tartotta éves közgyűlését a Magyar Külgazdasági Szövetség. A tárca folyamatosan vizsgálja azt, hogy kereskedőházaink tevékenysége kellően hatékony-e, megfelel az előre meghatározott követelményeknek.

Az államtitkár elismerte, hogy tapasztalnak gyermekbetegségeket is. Az üzleti alapon működő kereskedőházak működtetésére mindig a helyi viszonyokat jól ismerő szakembereket, üzletembereket kérnek fel. Számunkra az orosz piac - az Európai Unión kívüli országok közül - Kína mellett a legfontosabb. Ugyanakkor az Oroszország elleni szankciók miatt az idei első negyedévben 50 százalékkal visszaesett a külkereskedelmi forgalmunk, de a magyar kormány abban reménykedik, hogy előbb-utóbb konszolidálódik a helyzet, bár a legfrissebb ukrajnai hírek nem adnak okot túlzott optimizmusra - mondta az államtitkár. Ami Kínát illeti, Magyar Levente megemlítette, hogy Svédországnak - ahol nemrégiben járt - ugyancsak fontos a távol-keleti birodalommal való gazdasági kapcsolatok élénkítése. A skandináv ország szakemberei is felismerték, hogy a 400 fős külgazdasággal foglalkozó intézményhálózatuk szakembereinek egytizede a helyszínen tevékenykedik. Magyarországnak is az a szándéka, hogy Kínában a jelenlegi két kereskedőházból álló jelenlétünket bővítse.

Az államtitkár utalva Sziszi egyiptomi elnök tegnapi budapesti látogatására megemlítette: nagy eredménynek tekinti, hogy Magyarország ismét fog Ganz-vonatokat eladni a közel-keleti országnak.

Időt kérnek a károsultak

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2015.06.06. 07:22
A brókercsőd egyetlen külön kártalanítására tegnaptól már nem lehet jelentkezni FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Ellenzéki szavazatokra is szükség van ahhoz, hogy elfogadhassa a parlament azt a pénzügyi törvényjavaslat csomagot, amely a felügyeleti jogosítványokat a befektetési cégek megfelelő ellenőrzése érdekében szigorítja. Sokan lekéshették a a tegnapi, jogvesztő kártalanítási határidőt, ők már csak az alacsonyabb összegű kártérítésben reménykedhetnek.

A Facebookon szerveződő Quaestor Károsultak Közössége nem nyugszik bele abba, hogy a június 5. határidő jogvesztő volt a 30 millió forintig terjedő kártalanításra jelentkezésben. Levelet írtak Matolcsy György jegybankelnöknek, abban a reményben, hogy a pénzügyi fogyasztóvédelem felügyeletét is ellátó nemzeti banki elnökként érje el a határidő meghosszabbítását. Különösen azt sérelmezik, hogy míg a Befektető-védelmi Alap (BEVA) eljárásában a nem Quaestor kötvénnyel – hanem egyéb befektetéssel – rendelkező károsultak 1 éven belül jelezhetik kártalanítási igényüket, addig a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja (QKKA) esetében ugyanez 30 napra korlátozódik. Álláspontjuk szerint, mint ahogy erről Szabadi Katalin lapunknak erről beszámolt, a Beva nem értesítette azokat a károsultakat, akik elmulasztották a kárigényüket időben beadni. Pedig a Bevának rendelkezésére áll a névsor, és azt is tudják, hogy a felszámoló kiknek küldött ki tértivevényes levelet, és azokból hány érkezett vissza - mondta a képviselő. Szabadi Katalin szerint a mulasztók nem hanyagságból nem adták be kárigényüket, hanem egyszerűen nem tudtak a lehetőségről. Ezt a lehetőséget azonban a folyamatot jól ismerő pénzügyi szakemberek lapunknak cáfolták. Utaltak arra, hogy a mintegy 32 ezer károsultból - igaz csak becslés alapján - mintegy ezren nem jelentették be kárigényüket. Feltehetően az utolsó napon ez az arány még változhatott is.

A határidő meghosszabbításának rendkívül kicsi az esélye, ugyanis a Quaestor-károsultak pénzvisszatérítéséről külön törvény intézkedik, tehát az Országgyűlés hatásköre lehetne a módosítás. Ugyanakkor szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy a banki elszámolásról szóló törvény is intézkedik arról, hogy aki a kártérítés benyújtására szolgáló időszakban nem jelentkezett, és az akadályoztatásának okáról érdemi igazolást tud bemutatni, azzal szemben méltányosságot lehet gyakorolni. A külföldi tartózkodás, mint mentőkörülmény a Quaestor esetében aligha lehet indokolt, hiszen a kárigényt írásban is be lehetett nyújtani.

Szabadi Katalin szerint vélhetően a legszegényebb, hátrányos helyzetűek, például idős emberek is mulaszthattak, akik nem rendelkeznek internet elérhetőséggel és média hozzáféréssel, segítő fiatal hozzátartozókkal.

A brókercégek ügyfelei mellett azok dolgozói sincsenek jó helyzetben. Több banknál is tiltólistán vannak a Buda-Cash, a Quaestor, illetve a Hungária Értékpapír munkatársai - tudta meg a Világgazdaság. Egy, a Buda-Cashhez közeli forrás szerint többen is pályát módosítottak, mert kiábrándultak az értékpapírszektorból. Mint mondta, azok, akiknek megvolt a presztízsük, a nevük, vélhetően nem fognak elkallódni, ám a fiatalok, akik még nem dolgozták be magukat a szakmába, jóval nehezebb helyzetbe kerültek. A munkaadók sokszor nem gondolják végig, hogy kik voltak áldozatok, és kik az érintettek - panaszolta a volt bróker.

Akkor most hová forduljanak a Quaestor-károsultak? - tette fel kérdést Szakács László szocialista országgyűlési képviselő. Tállai András nemzetgazdasági miniszterhelyettes válaszából kiderül, hogy a tegnapi jogvesztő kártalanítási határidőt lekésők és a kötvényen túli befektetéssel rendelkezők 2016. május 21-ig beadhatják kártérítési kérelmüket az érdemi elbírálását végző Bevához. A Beva azonban egy befektető részére már csak legfeljebb 6 004 200 forintot fizethet kártérítésként, úgy, hogy egymillió forintos összeghatárig száz százalékot térít, és az efeletti résznek pedig kilencven százalékát adja.

Újabb törvényhozási érdekességre is fény derült tegnap. Ugyanis ellenzéki szavazatokra is szükség van ahhoz, hogy elfogadhassa a parlament azt a pénzügyi törvényjavaslat csomagot, amely a felügyeleti jogosítványokat a befektetési cégek megfelelő ellenőrzése érdekében szigorítja, mert egyes módosító javaslatok hatálybalépéséhez a képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.

Orbán: Brüsszel olcsó csábító

Fazekas Ágnes
Publikálás dátuma
2015.06.06. 07:01
A kormányfő a stúdióban, a háttérben Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke kávézik FOTÓ: MTI/MÁTHÉ ZOLTÁN
Miután az Európai Néppárt frakcióelnöksége nem állította a "szőnyeg szélére" a magyar miniszterelnököt, Orbán Viktor szokásos pénteki rádióinterjújában megint megélhetési bevándorlózott egyet. A kormányfőt vélhetően az is felbátorította, hogy a migránsokkal kapcsolatban Manfred Weber, a képviselőcsoport vezetője csütörtökön közölte, a gazdasági bevándorlókat nem kell beengedni. A Bors kiderítette, hogy a nettó 300 milliós a bevándorlásellenes kampányt Rogán Antall szomszédja, Csetényi Csaba cége nyerte el.

Ha nem kényszerítenének ránk életszerűtlen szabályokat, akkor Magyarországon nem lennének menekültek, akik itt vannak, azokat már mind hazaküldtük volna. Ezeket az embereket csak azért kell beengedni, mert az uniós szabályok erre kényszerítenek, pedig egy ország legelemibb joga, hogy eldöntse, kit enged be. Orbán Viktor tegnap szokásos rádióinterjújában ezért ismét azt hangsúlyozta, adják vissza nemzeti hatáskörbe a kérdés rendezését. A miniszterelnök bevallotta, hogy a közösségben ezt nem sokan támogatják, így azt kérte, az Unió legalább a közös európai szabályokon változtasson. A kormányfő úgy véli, a Brüsszel által javasolt kvótarendszer már a bevezetés előtt megbukott, és amúgy sem oldaná meg a problémát, mert a menekültek itt maradnának. Orbán szerint a kvótarendszert június végén az Európai Tanácsban az állam- és kormányfők le fogják szavazni.

Akik Magyarországra érkeznek Szerbián keresztül, és Görögországnál léptek be az EU-ba, mire hozzánk érnek, már nem politikai menekültek, hanem megélhetési bevándorlók, mert nem közvetlenül olyan országból jönnek, ahonnan el kellene menekülni - fejtette ki a miniszterelnök. Orbán szerint mindenkinek a saját határait kell megvédenie, ezért a migránsoknak meg kell érteniük: azt a döntést, hogy Magyarország kit enged be közülük, "nekünk, magyaroknak kell meghozni". Érti azt a "szirénhangot, hogy azzal csábítanak bennünket, mondjunk le arról, hogy a gazdasági bevándorlók kezelésének kérdését nemzeti hatáskörben oldjuk meg, adjuk át ezt Brüsszelnek és akkor majd ők egy kvóta keretében elvisznek innen menekülteket, de ebben nem hiszek. Ez olcsó csábítás" - fogalmazott. Baj viszont, hogy a végén úgyis itt marad mindenki, "magunkra fogunk maradni a gondjainkkal". Ezért az a jó, ha az uniós határországok - Magyarország is - saját erőből, saját jogalkotással, saját közigazgatással oldják meg a problémát.

Arra figyelmeztetett, hogy Európában bevándorlásügyben több olyan vélemény is megfogalmazódott, amely határozottabb, mint a magyar. Példaként említette a holland miniszterelnök nyilatkozatát, valamint a brit belügyminiszter-asszonyt, akiről úgy fogalmazott, "férfiasabb, mint én ebben az ügyben". "Több kórus hallatszik egyszerre Európában, és bizony a mi álláspontunknak is nagyon komoly, erős hívei vannak" - jelezte.

Orbán visszautasította, hogy a jelenlegi állapotot és az 1956-os magyarok helyzetét összehasonlítsák. Ugyanis 1956-ban sem úgy volt, hogy a magyar menekültek Bécsben szabadon "kóricáltak", hanem létrehoztak egy befogadóállomást, ahová beengedték a magyarokat - vagy befogadó családoknál szállásolták el őket -, akik ezt követően leadták az igényüket, hogy hová szeretnének menni, majd az illetékes állam hatóságai vagy engedélyezték ezt nekik, vagy nem - mondta.

Elviselik a populizmust
Az EPP több európai uniós képviselője ugyan már nehezen viseli Orbán Viktor populizmusát és felvetődött, hogy akár ki is zárhatják a Fideszt az Európai Néppártból, az már napokkal ezelőtt kiderült, a frakcióelnökség budapesti ülésén a vitás kérdések nem kerülnek napirendre.
Ezek helyett, mint arról Manfred Weber frakcióvezető beszámolt, egyebek mellett közös adatvédelmi jogszabályt sürgettek a résztvevők. Az EPP német politikusa a kétnapos tanácskozást követően arról beszélt, az adatvédelem globális ügy, és ahhoz, hogy az EU erős legyen, egységesnek kell lennie ezen a téren. A Google és a Facebook amerikai vállalatok, amelyekre miközben Európában szolgáltatást nyújtanak, az Egyesült Államok jogszabályai vonatkoznak.
Weber szerint ezen változtatni kell, és "mindenkinek, aki Európában akar pénzt keresni, annak az európai törvényeket kell tiszteletben tartania". Az ülésen megállapodtak közös uniós adatvédelem főbb elveiben, amelyeket a jövő héten véglegesítenek. Emellett a méltányos, igazságos adózásról egyeztettek a kibővített frakcióelnökségi ülésen.
A fideszes Szájer József, az Európai Néppárt frakcióvezető-helyettese hasznosnak nevezte a találkozót, amely szerinte a magyarországi helyzet és a Fidesz-kormány céljainak ismertetésére is alkalmat adott.

A bevándorlás komoly kihívások elé állítja az uniót. Ezt már Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője mondta tegnap délután, a képviselőcsoport elnökségének kihelyzett ülését követően. A német európai parlamenti képviselő megismételte, a polgárháború sújtotta Szíriából érkezők iránt befogadónak kell lennie az uniónak, az érkezők kétharmadát kitevő gazdasági menekülteket viszont haza kell küldeni. Az uniónak ugyanis elsősorban a saját ifjúságát kell szem előtt tartania, hiszen fiatalok millióinak nincs munkája. Weber csütörtök este, a Polgári Magyarországért Alapítvány, a Konrad Adenauer Alapítvány és a Hanns Seidel Alapítvány rendezvényén már elmondta, a saját életük védelme érdekében polgárháború elől menekülőket be kell engedni Európába, a gazdaságiakat viszont nem. Azt hangsúlyozta, hogy a menekültprobléma nem nemzeti kihívás és minden államot segíteni kell a helyzet okozta terhek viselésében.

A Magyar Helsinki Bizottság tegnap a Facebookon megosztott "ál-kormány információs" plakátján a magyar bankszámlával rendelkezőket arra kérte, támogassák a menekültek védelmét. "Nekünk nincs 1 milliárdunk konzultálni és 300 milliónk reklámozni. Viszont segítséget nyújtunk" írták.

Rogán szomszédja nyert
Nem bízta idegenekre a kormány a bevándorlásellenes kampányt. A Bors kiderítette, hogy a nettó 300 millió forintos megbízást a Pasa Park egyik lakója, Csetényi Csaba cége nyerte el. Csetényi a Fidesz frakcióvezető, Rogán Antal szomszédja, HG 360 nevű reklámügynöksége 2014-ben is több állami pályázatot megnyert.
A lap értesülését Kovács Zoltán kormányszóvivő is megerősítette. Az üzletember másik cége még Rogán polgármestersége idején, 2011-ben kapott megbízást a belvárosi önkormányzattól kommunikációs feladatokra. Csetényi 2013-ban két trafik­engedélyt is szerzett a Belvárosban, testvére szintén kettőt, üzlettársa pedig ötöt.